L. Hably szerk.: Studia Botanica Hungarica 18. 1985 (Budapest, 1985)

Hably, Lilla: Catalogue of the Hungarian Cenozoic leaf-flora

PÁLFALVY, I. (1964c): Gleichenia-maradvány a mecseki miocénből. (Gleicheniaceen-Reste aus dem Miozän des Mecsek-Gebirges). - M. Áll. Földt. Int. évi jel. 1962-ró'l, pp. 71-73. PÁLFALVY, I. (1965a): Nipa-maradványok a budai felsőeocénből. (Nipa-Reste aus dem Obereozän von Buda). - M. ÁH. Földt. Int. évi jel. 1963-ról, pp. 117-120. PÁLFALVY, I. (1965b): Növénymaradványok az abaligeti Kiskőhegy felsőhelvéti halpikkelyes agyagösszletéből. (Pflanzenreste aus dem oberhelvetischen fischengruppen-tonkoplex des Kiskőberges bei Abaliget rMecsek-Gebirge, Südungarnl). - M. All. Földt. Int. évi jel. pp. 169175. PÁLFALVY, I. (1965c): Ginkgo levélmaradvány Petőfibánya felsőpannonjából. (Ginkgo-Blattrest aus dem Oberpannon von Petofibánya). - M. Áll. Földt. Int. évi jel. 1963-ról, pp. 223-225. PÁLFALVY, I. (1967): Oligocén növénymaradványok Kesztölc környékéről. (Oligozäne Pflanzenreste aus der Umgebung von Kesztölc). - M. Áll. Földt. Int. évi jel. 1965-ről, pp. 281-287. PÁLFALVY, I. (1975): Pliocén növénymaradványok Balatonszentgyörgyről. (Pliozäne Pflanzenreste von Balatonszentgyörgy, SW-Ungarn). - M. Áll. Földt. Int. évi Jel. pp, 417-422. PÁLFALVY, I. (1976a): Az ipolytarnóci lábnyomos homokkő növénymaradványai. (Fossil plants in the "Sandstone with footprints" at Ipolytarnóc village TN, Hungary]). - M. Áll. Földt. Int. évi jel. 1974-ről, pp. 95-96. PÁLFALVY, I. (1976b): Középső miocén növénymaradványok a Börzsöny hegység területéről. (The record of fossil Plants faund in Middle Miocene sediments of the Börzsöny Mountains [N. Hungary]). - M. Áll. Földt. Int. évi jel. 1974-ről, pp. 73-75. PÁLFALVY, I. (1978): Alsóoligocén növénymaradványok a Metro szelvényének budai szakaszáról. (Unteroligozäne Pflanzenreste aus dem budaer Abschnitt der Untergrundbahn [Metro]). - M. Áll. Földt. Int. évi jel. 1976-ról, pp. 311-320. PÁLFALVY, I. (1980): Páfrányok a magyarországi harmadidőszakból. (Farne aus dem ungarischen Tertiär). - M. Áll. Földt. Int. évi jel. 1978-ről, pp. 413-428. PÄLFALVY, I. (1981): A magyarországi Engelhardia fajok rétegtani, ökológiai és cönológiai szerepe. (Stratigraphische, ökologische und zönologische Rolle der Engelhardia-Arten aus Ungarn).M. Áll. Földt. Int. évi jel. 1979-ről, pp. 491-495. RÁSKY, K. (1943): Die oligozäne Flora des Kisceller Tons in der Umgebung von Budapest. - Földt. közl. 73: 508-610. RÁSKY, K. (1948): Nipadites burtini Brong. termése Dudarról. (Fruit of Nipadites burtini Brong. from Dudar). - Földt. közl. 78: 130-134. RÁSKY, K. (1949): Fosszilis növények Érdről. (Fossile Pflanzen aus Érd [Mittel-Ungarn]). Borbásia, Acta bot. hung. 9 (6-10): 85-92. RÁSKY, K. (1950): Tarrietia hungarica n.sp. előfordulása Magyarországon. (Tarrietia hungarica n.sp. aus Ungarn). - Földt. közl. 80: 192-194. RÁSKY, K. (1956a): Fosszilis növénymaradványok a dunántúli alsóeocénben. (Fossil plant remains from the Lower Eocene of Transdanubia [Hungary]). - Földt. közl. 86 (3): 291-294. RÁSKY, K. (1956b): Fosszilis növények a Martinovics-hegyi (Budapest) felsoeocénbol. (Fossil plants from the Upper Eocene of the Mount Martinovics, Budapest). - Földt. közl. 86 (3): 295-298. RÁSKY, K. (1956c): Fosszilis növények a Budapest környéki "budai" márga összletből. (Fossil plants from the marl formation of the environs of Budapest). - Földt. közl. 86_.(2): 167-179. RÁSKY, K. (1958): Fosszilis növények a salgótarjáni kőszénfeküből. (Fossil plants from the floor. of the coal-seam of Salgótarján [North Hungary]). - Földt. közl. 88 (1): 131-135. RÁSKY, K. (1958): Die obermiozäne Flora von Tállya (Ober-Ungarn). - Paleont. Z. 32 (3-4): 181-189. RÁSKY, K. (1959): The fossil flora of Ipolytarnóc. - Journ. Pal. 33 (3): 453-461. RÁSKY, K. (1960): Pflanzenreste aus dem Obereozän Ungarns. - Senck. leth. 41 (1-6): 423-449. RÁSKY, K. (1964): Studies of Tertiary Plant Remains from Hungary. - Annls hist.-nat. Mus. natnl. hung. 56: 63-96. RÁSKY, K. (1965): A Contribution to the Stady of Tertiary Plant Remains from Hungary. - Annls hist.-nat. Mus. natnl. hung. 57: 81-94. SKOFLEK, I. & BUDŐ, V. (1967): A vértes s zőló'si mésztufa flóráról. (About the Tufa-Flora from Vértesszőlős). - Bot. közlem. 54 (1): 39-43. SKOFLEK, I. (1968): Quaternare SyringaArten von Vértesszőlős und Monosbél. - Acta bot. hung. 14 (1-2): 133-145. SKOFLEK, I. (1979): A süttői száznegyvenezer éves szőlőmagok. (One hundred and forty thousand years old grape seeds from Süttő). - A tatai Herman Ottó Körök munk. 6: 149-152.