Zs. P. Komáromy szerk.: Studia Botanica Hungarica 12. 1977 (Budapest, 1977)

P. Komáromy, Zsuzsa; Kecskés, Mihály: Néhány kék és zöld talajalga diquat-dibromid érzékenysége

A kontroll tenyészetek fejlődése alapján a 10 napos tenyészeteket mikroszkóposán megvizsgáltuk. Az alábbiakban kitűnik, hogy a diquat-dibromid oldat kárositó hatása a különböző algafajokon eltérő módon jelentkezett. Nostoc linckia. (ROTH. )BORN. <K 207) I. és II. tábla Az 1 ppm-es diquat-dibromid oldattal való kezelés során egyes sejtek elpusztultak, de friss táptalajra való oltás után nem mutatkozott lényeges eltérés a kontrollhoz viszonyítva (I. tábla 2. kép; II. tábla 2. kép). A 10 ppm-es kezelések esetén a vékonyabb teleprészek, kinyúló fonalvégek és lazább szerkezetű teleprészek elszíneződtek. Ezeken a területeken a sejtek elpusztultak vagy deformálódtak. A fonalak töredezettek, a heterociszták leváltak. Az ép teleprészeken egyes sejtek megduzzadtak, mások megnyúltak (I. tábla, 3. kép). A sejtek később vakuolizálódtak és szemcséződtek (II. tábla, 3. kép). Újraoltáskor a túlélő sejtek bizonyos idő elteltével tovább szaporodtak. Mivel a kezelt tenyészetek "lag" fázisa újraoltáskor jóval hosszabb volt, mint a kontrolié, a gyarapodás azonos idő alatt lényegesen kisebb mértékű volt, mint a kezeletlen tenyészetekben (2. táblázat). A 100 ppm-es oldat hatására (I. tábla, 4. kép) a kocsonyatok elszíneződése mellett a sejtek felpuffadását, valamint vakuolizálódását figyelhettük meg (II. tábla, 4. kép). Az 1 000 és 10 000 ppm-es oldatok a törzsre nézve letalis dózisnak ' bizonyultak, az újraoltás eredménytelen maradt (2. táblázat). Nostoc paludosum KG. (F 3541) III. tábla Az 1 ppm-es oldatban való tenyésztéskor nem tapasztaltunk morfológiai elváltozásokat. Újraoltáskor a kontrollhoz viszonyítva valamivel hosszabb "lag"-fázis következett, emiatt az új tenyészetek gyarapodása elmaradt a kontroliétól. A 10 ppm-es oldattal való kezelés esetében a klorofil "a" károsodása miatt a telepek részleges kifakulása már két-három nap múlva bekövetkezett'. Az algasztatikus (és algicid) hatás miatt a sejtek elszakadtak egymástól, és a heterociszták leváltak. Az ép teleprészeken a sejttartalom halvány, granulózus volt. Friss táptalajra oltás után hosszú "lag"-fázis következett, majd a túlélő sejtek szaporodását figyelhettük meg. A gyarapodás üteme azonban jóval elmaradt a kontrollhoz képest. A 100 ppm-es diquat-dibromid hatására a heterociszták zöme levált s az amorf kocsonyaanyagban szétszóródott, a fonalak eltöredeztek (III. tábla, 4. kép). Az újraoltás eredménytelen maradt. Az 1 000 és 10 000 ppm herbicidet tartalmazó oldatokkal kezelt telepek teljesen elpusztultak, újraoltásuk nem járt eredménnyel.