Zs. P. Komáromy szerk.: Studia Botanica Hungarica 12. 1977 (Budapest, 1977)

P. Komáromy, Zsuzsa; Kecskés, Mihály: Néhány kék és zöld talajalga diquat-dibromid érzékenysége

Néhány kék és zöld talajalga diquat-dibromid érzékenysége P. KOMÁROMY Zsuzsanna és KECSKÉS Mihály Természettudományi Múzeum Növénytára, Budapest Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest Zs. P. Komáromy and M. Kecskés: Diquat-dibromide sensitivity of some blue-green and green soil algae. - Studia Bot. Hung. 12:31 -40. 1977. ABSTRACT: The diquat-dibromid sensitivity of strains of Chlorella pyrenoidosa, Chlorhormidium flaccidum, Phormidium foveolarum, Nostoc linckia and N. paludosum were investigated in Bold medium containing 10, 100, 1 000 and 10 000 ppm herbicide respectively. During the examination discolourisation and deformation of cells, partial and total cell decay were observed. A hazai algológiai kutatások gazdag információkészlettel rendelkeznek. Példaként utalunk HORTOBÁGYI (1974) alga katalógusában felsorolt 220 szerzőtől közölt 1 101 tanulmányban foglalt 62 118 adatra, amely az 1967-1974ig terjedő' intervallumot öleli fel. Jóllehet ebbe természetszerűen a hazai szerzők külföldön megjelent munkái és a külföldi szakemberek magyar vonatkozású eredményei is beletartoznak, mégis ugy véljük, hogy a számos, még megoldásra váró feladattól eltekintve a kutatásnak ez az intenzitása az adott időszakra vonatkozóan az algológia komoly sikereként könyvelhető el. Ugyanakkor az eddigi hazai talaj algológiai kutatásokat mindössze 20-30 publikáció reprezentálja. így, ha FRANCEtól (1921) számítjuk az ide vonatkozó ismereteket, akkor SCHEITZ (1928, 1930), FEHÉR (1933, 1934, 1936, 1936a, 1936b, 1938, 1948, 1954), FEHÉR és FRANK (1936, 1939), továbbá KISS( 1955, 1959, 1963. 1968. 1968a, 1971,1972, 1972a) és KOMÁROMY (1969, 1969a, 1974, 1975, 1975a, 1976, 1976a) munkáit sorolhatjuk fel. A peszticidek talajalga közösségekre gyakorolt hatásainak vizsgálatára vonatkozó szórványos közlemények kritikai analízise alapján BOLLEN (1961), KISS (1967), ISHIZAWA és MATSUGUCHI (1966), LIPNICKAJA és KRUGLOV (1967), AUDUS (1970), PÁNTÉRA (1970), HUGE (1970), MIHAJLOVA és KRUGLOV (1973), WRIGHT (1975) indokoltnak tonik, hogy a xenobiotikumok, mikroorganizmusok és talajok közötti kölcsönhatások jobb megismerése céljából laboratóriumi és szabadföldi vizsgálatokat végezzünk. Munkánk célja, hogy néhány, Magyarországon gyakran előforduló talaj alga xenobiotikum érzékenységét megállapitsuk, megfigyeljük i regisztrálható mikroszkópos és makroszkópos változásokat. A következekben azokat a