S. Orbán szerk.: Studia Botanica Hungarica 11. 1976 (Budapest, 1976)

Szujkóné Lacza, Júlia, Kováts, Dezső, Orbán, Sándor, P. Verseghy, Klára, P. Komáromy, Zsuzsa; Hajdu, Lajos: Néhány egyszerű módszer a Hortobágy Nemzeti Park (HNP) növényfajainak és vegetációjának tanulmányozásához

Az alábbiakben ezt, azaz a vegetációt alkotó növényfajok fejlődését regiszt­ráló fenológiai jelzőrendszert ismertetjük, növénytörzsenként. Munkánk során azonban számos olyan megfigyelés birtokába jutunk, amelyek pl. a táj vegetációjának habitusát is alakító növényi sajátságokra vonatkoz­nak. RAUNKIAER (1907) már kidolgozta az Angiospermákra vonatkozó jel­zőrendszerét, amely azok nyugalmi szakaszátírja le tömören, amely sza­kasznak a bekövetkezését a kedvezőtlen külső feltételekhez rendelte, magát a jelenséget életformának nevezte el. Azoknál a növénytörzseknél, amelyek­nél ez a leírás hiányzik és szükséges, ott ennek kidolgozása is megtalálható az adott fejezetben. A fenológiai és életforma vizsgálatok kölcsönös kiegészítő jellegét már töb­ben sikerrel alkalmazták, de mivel az életforma a nyugalmi periódus hosz­szát is jelezheti, ezért a legújabb fenológiai munkában is megtalálható (v. ö. pl. MÁTHÉ - NAGY - SZŐCS 1974). Ellentétben az előzővel, az alkalmazott fenológia, elsősorban a növény aktív fejlődési stádiumait kívánja regisztrálni és hangsúlyozni BORISZOVA (1965), MA KAR EV IC S - PONJATOVSZKAJA (1 972), READER (1973), ill. az egyes fejlődési szakaszok fajtánkénti időtartam eltéréseit is igazolta egy­fajta fenológiai os ztályozással RAJHÁTHY - FARKAS (1953). Produkciós biológiai szempontból hasznosítható információkat tartalmaz a növényfaj táplálkozás-módjának (heterotróf, autótróf, szinbionta, parazita stb. ) lehetőség szerinti figyelembevétele. Egyes csoportok esetében lehetséges jelezni azok víz-, fény- stb. igényét, illetve az élőhely szerinti besorolás ugyancsak informatív osztályozást je­lent. A populációk területegységre eső denzitása DUTY (1970), illetve borí­tásuk becslése %-os formában válik kifejezhetővé. Az ontogenezist jellemző fenológiai kód és értelmezése kevés növénytörzs kivételével (pl. gombák) az alábbiakban fejezetenként történik meg. Az egyéb sajátságok csak ott kerülnek külön említésre,ha arra nincs eddig elfogadott, egységesen értelmezett skála. A dolgozat végül, a tárggyal kapcsolatos munkák mellett, összefoglalja a Hortobágy Nemzeti Park virágtalan növényeire vonatkozó irodalmat (a gom­bák kivételével), A virágosnövényekre vonatkozóan teljes irodalmi lista je­lent meg TÓTH és mkts. -i (1972) könyvében. 8-J

Next

/
Oldalképek
Tartalom