S. Orbán szerk.: Studia Botanica Hungarica 11. 1976 (Budapest, 1976)

Babosné Greskovits, Margit: A magyarországi homokterületek ritka és érdekes gombafajai. II.

jelzik. Lehetséges, hogy könnyen félreismerhető megjelenése miatt kerülte el gyakran a mikológusok figyelmét. Kalap: 0,2-1 cm; féloldalas, kagyló alakú vagy lebenye s, domborúból kite­rülő, szabálytalan; széle aláhajló; fehér majd krém-piszkos krémszínű, fi­noman nemezes. Lemezek: eleinte fehére sek-kréms zinuek, végül rózsásokke­resek; egy excentrikus pont vagy a kis tönk felé futnak; a végigérő lemezek között több különböző hosszúságú lemezke van; egyes lemezek villásan el­ágazók. ^Tönk: hiányzik vagy rövid (1 mm), oldaltálló; fehér, nemezes. Liszt ­szagú. Ize és a spórapor színe nem lett megfigyelve. Spórák: elliptikus­mandula alakúak, 7-8, 5-(9, 3) x 4-5-(5,4)yum méretűek. A spórákon 5-6-7-8 (ORTON I960 szerint 7-12) hosszanti borda van, s ezért a spórák felülné­zetben kerekded-többszögletűek. Bazidiumok: bunkó alakúak, 16-24 x 6,2­7,8 yum-esek, nagyságuk a JOSSERAND (1941; 24-35 x 8-9 yum), ORTON (I960; 24-30 x 7-8 yum) és a PILAT (1935-1936; 15-20 x 5-6 um) által kö­zölt méret között van. A kalapot hialin, fonal alakú, 2-4, 7 yum széles hifák borítják. Herbáriumi adat: Szentendrei-sziget: Horány, Csalogány utca, vegyes erdőben, korhadt Po­pulus tönkön, 1973. VII. 8., leg.: M. BABOS. Bolbitius lacteus LANGE LANGE (1940, 196 D ábra) e hófehér Bolbitius faját - melyből mindössze 4 termőtestet talált - a későbbi irodalom nem tartotta eléggé biztos fajnak. KONRAD - MAUBLANC (1948) a B. fragilis-sel tartja azonosnak, KÜHNER ­ROMAGNESI (1953) csak megjegyzés formájában említi. SINGER (1975) ta­xonómiai munkájában nem szerepel, viszont PILAT (1951) és MOSER (1967) könyvében megtalálható, mint önálló faj. Horányban, vegyes erdőben, korhadó szénán 1975. VI. 21-én (leg.: M. BA­BOS - A. FRIESZ) több példányt sikerült belőle gyűjtenünk, de a herbáriumi anyag sajnos elveszett. Termőhelyének további figyelésével ez a hiány való­színűleg pótolható lesz. A kalap és a tönk fehér volt, a B. vitellinus -ra és alakkörére jellemző sár­ga szín teljesen hiányzott belőle. Nem hasonlított az igen gazdag anyagon megfigyelt, fiatalon krém-, majd rozsdaszínű, gyorsan elfolyósodó, trá­gyázott talajon termő B. tener-hez sem (mely nem azonos a Conocybe lactea-val) (BABOS 1975).

Next

/
Oldalképek
Tartalom