G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 10. 1975 (Budapest, 1975)

Verseghy, Klára: Talajlakó xerofiton zuzmófajok ökológiája és elterjedése Magyarországon (II.) s néhány taxon revíziója

Társulás: GALLÉ (1968/a)a Clado nia foliacea synusium karakterfajának tekinti. Általában a Festucetum vaginatae

, a Festuceto-Corynephoretum

, és az Astrogalo-Festucetum sulcatae asszociációk moha-zuzmó szintjének jellegzetes tagja a Cl. magyarica

, a Cl. furcata és Parmelia pokornyi fajokkal együtt. 14. Cladonia rangiformis HOFFM. in VAINIO, Monogr. 1887. I. p. 357. Leírásj T. kezdetben előfordul, később eltűnik. A podetiumok vékonyabbak és gazdagabban elágazók, mint a Cladonia furcata-nál, tömötten állók, párnát képeznek, mely 6 cm vastag is lehet, az ágacskák 0, 5-2 mm vastagok, törékenyek, fehéres-zöld, szürkés vagy barnás-zöld színűek, gyakran fehéren foltos, barnás, vékony kihegyezett ágvégekkel. Kérge sima, vagy szemölcsösen ráncos, tüskeszerű kinövésekkel vagy pikkely alakú levélkékkel vagy levélkék nélkül. Ap. barna. A Cladonia rangiformis PD-vel kémiailag jól megkülönböztethető a hasonlóhabitusu Cl. furcata-tól. A Cl. rangiformis podetiuma PD-vel nem ad színeződést, mig a Cl. furcata-é narancsvörös lesz. A Cl. rangiformis vékonyabb, kecsesebb megjelenésű a Cl. furcata-nál, és nem olyan formagazdag, bár a két faj egyes formái között kétségtelenül párhuzamot lehet felállítani. így a Cl. rangiformis var. pungens f. folio s a és Cl. furcata var. pinnata f. folio lo sa

; a Cl. rangiformis var. muricata és a Cl. furcata var. palamaea között A Cl. rangiformis legtöbb varietasa és formája megtalálható hazánkban, így: a var. pungens f. folio s a

, a f. reptans

, a f. sorediophora

, a f. tenella

, a f. te nuis s ima

, a var. muricata f. euganea. Elterjedés : Hazánkban elterjedt faj. Megtalálható a Nagyalföldön homokon éssziken, a Zalai Dombvidéken, a Mecsekben, a Magyar Középhegységben a hegyek lábánál és oldalán mindenütt, valamint a Kőszegi-hegységben és a Vendvidéken is. Európában POELT szerint a mediterrán gyepekben elter jedt, mészgazdag talajon mindenütt megtalálható, de a magasabb helyeken hiányzik. SUZA (1935) megállapítása szerint gyakori a kevéssé zárt növénytársulásokban. Kontinentális elem. Vertikális elterjedése: Hazánkban collin jelleget mutat: 60, 5%-ban található 200-400 t. sz. f. m, 27, 5%-ban 100-1 50 t. sz. f. m között, 400-700 t. sz. f. m között előfordulása elenyésző. Lelőhelyek: Cl. rangiformis et var, pungens et var, pungens f. foliosa Il/l mt. Kőszegi-hegység: 4 - Il/2 Vendvidék: 6 - IIl/l : 5 - Hl/2: 5 - IIl/4: 2 - IV/l: 18 - IV/3: 17 - IV/4; 3 - IV/5: 5 - V/l : 9 - V/2: 8 - V/3: 14 - V/4: 10 - Vl/2: 8 - VIl/2: 3 - VIl/3: 11 - VIl/4: 22 - var. pungens f. reptans II/2: 1 - III/4: 1 - IV/l: 7 - ÍV/3: 4 - V/t: 3 - V/2: 2 - V/3: 3 - v/4: 2 - VIl/3: 1 - VIl/4: 2 - var. muricata f. euganea Il/l: 2 - II/2: 3 - Hl/4: 1 - IV/l : 1 - IV/3: 5 - IV/4: 1 - v/l: 2 - v/2: 3 - V/3: 4 - V/4: 1 - Vl/2: 1 - VIl/3: 5- VIl/4: 2.