G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 10. 1975 (Budapest, 1975)

Verseghy, Klára: Talajlakó xerofiton zuzmófajok ökológiája és elterjedése Magyarországon (II.) s néhány taxon revíziója

GALLÉ szerint a Cl. magyarica formagazdag. Ezek a formák létüket jobbára ökológiai körülményeknek köszönhetik. (Homokszemcsék, kifúvás stb. ) A Cl. magyarica var. pocilliformis élesen elkülönül a homokon élőktől. Telepe szétterülő, kissé barnás, ráfekszik a talajra, a podetiumok kevésbé sallangosak, sokszor a telep podetiumnélküli. Kellő gyakorlattal könnyen felismerhető a steril növény. Mindig hegyvidéken, száraz gyepben találhatjuk, a Cl. magyarica montán alakjaként. Elterjedésében a bakonyhegységi előfordulása eddig ismeretlen volt. Számos példány került elő a keleti és északnyugati peremvidék száraz gyepjeiből (Gaja-szurdok, Fenyőfő, Bakonyjákó), részben a Magas-Bakonyból, hegytetők napos sziklagyepjeiből (Bakonybél, Hárskút: Papod, Borzas-hegy). Vertikális elterjedésében is élesen tükröződik az alföldi és a hegyi típus. A tőfaj főként 100-1 30 t. sz. f. m között, a var. pocilliformis 300-400 t. sz. f. m. , ritkán 550-650 t. sz. f. m között található. Pannóniai endemizmus. Lelőhelyek: Hazai és külföldi részletes lelőhelyi adatai: (1. GALLÉ 1968). Ujabb adatok: V/3 mt. Bakony: in silvis Pini silvestri pr. Fenyőfő (V)V - V/4 m. Tamás-hegy pr. Balatonfüred (V)V - Kővágóörs (GY)V - var. pocilliformis (VAIN. )PISUT: V/3 mt. Bakony: Gaja-szurdok, m. "Urak-asztala"(V)V m. Borzás-hegy, m. Papod-tető, m. Kőrisgyőr-hegy pr. Hárskút (V)V - in coll. supra Bakonybél et in vallis Fekete Séd (V)V - inter Bakonyszentlászló et Vinnyesándormajor (V)V - m. Jákóhegy in valle Bitva-patak pr. Bakonyjákó (V)V - m. "Pápalátókő" pr. Vinnyesándormajor (V)V - f. truncata GALLÉ : V/3 ad vias pr. Bakonyjákó (V)V. Termőhelyi viszonyai: Klima: a tőfaj a kontinentális jellegű Alföld jellegzetes növénye, ahol a léghőmérséklet nagy ingadozása és szeszélyessége, valamint a szárazság jellemző. A var. pocilliformis termőhelyei kevésbé xerothermek. Részletesebb klimatológiai jellemzést 1. GALLÉ (1968). - Szubsztratum: általában a meszes talajt kedveli. pH méréseim szerint homokon 7, 7, var. pocilliformis -nál mészkőmáliadékon, meszes talajon 7, 3-7, 5 értékeket kaptam. Társulási viszonyait részletesen GALLÉ (1 968/b) dolgozta fel. Több szerzőnél megtaláljuk a virágos asszociáció zuzmó-moha synusiumának jellegzetes tagjaként. (SO<5 1957, BODROGKÖZY 1957, PÖCS 1954, KÁRPÁTI I. 1955) 13. Cladonia convoluta (LAM. ) VAIN. apud P. Cout. 1916. - Syn. : Lichen convolutum LAM. , 1789. - Lichen endiviaefolius DICKS. , 1793. - Cladonia endiviaefolia FR. , 1831. - Cladonia foliacea (HUDS. ) SCHAER. var. convoluta (LAM. ) VAIN. , 1894. Leírás: T. a talajra lazán ráfekvő, fonákán sárgásfehér vagy kénsárga, a levélkék szélesek, szélükön szárazon pödröttek, rhizinamentes vagy gyérszámú fehér rhizinákkal.