G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 10. 1975 (Budapest, 1975)
Verseghy, Klára: Talajlakó xerofiton zuzmófajok ökológiája és elterjedése Magyarországon (II.) s néhány taxon revíziója
Elterjedés : Hazánkban elsősorban a Dunántúli Középhegységben sziklakibúvások, déli lejtők törmelék talaján, kisebb mennyiségben az Alföldön, a Duna-Tisza közén és a Kis-Alföldön található. Areája eléggé ismert, Európában a pontusi flóratartományon kívül a Földközi-tenger vidékén és a szubmediterránban igen elterjedt, de észak felé Skócián és Írországon keresztül Gottlandig és Ölandig felnyomul. Észak-Afrikában is gyűjtötték (SCHINDLER 1938; POELT 1962). Pontus-mediterrán elemnek tekinthető. Vertikális elterjedése hazánkban főként 200-300 t. sz. f. m között (62,5%) hegyoldalakon, kisebb mértékben alföldi szintben (25%). Lelőhelyek: IIl/3. Balatonkiliti, in coll. pr. "Jódmajor" (J. Z)SZ - Siófok (B)SZ - V/2 mt. Budai-hegység: m. Sas-hegy (S)L - m. Rupp-hegy pr. Budapest (T)F - ördögorom (F)F - m. Gugger-hegy (B)SZ - Kamaraerdő (K)SZ - m. Csiki-hegyek pr. Törökbálint (D)SZ - m. Kőhegy pr. Torbágy (T)T - m. Dobogóhegy pr. Bia (T)SZ - "Tétényi-fensík" pr. pag. Kistétény (T)T - m. Lücken« berg pr. Budaörs (D)T - m. Csatárka pr. Budapest (T)T - supra Kőérberek pr. Budapest (KU)T - mt. Pilis: m. Szénáshegy pr. Pilisszentiván (T)T - m. Kisszénás (D)SZ - m. Nagyszénás ad Ördögtorony (GY)SZ-"Weisserberg n pr. Pilisvörösvár (SZ)SZ - V/3 mt. Vértes: m. - "Vásár-hegy" pr. Csákvár (D)SZ - m. Haraszthegy pr. Csákvár (T)T - m. Csókahegy supra pag. Mór (FE)SZ - in coll. ad "Hosszuárok" pr. Vértesboglár (B)SZ - mt. Bakony: supra Gajaszurdok pr. Bodajk (V)V - m. "Urak asztala" pr. Bodajk (V)V - V/4 "Nagymező" supra pag. Balatonfüred (FE)SZ - m. Tamás-hegy pr. Balatonfüred (G)G - mt. Keszthelyi-hegység: m. Pető-hegy, m. Sándor-tető, m. Csókakő (G)G - VIl/l Strázsa-hegy pr. Esztergom (FT)T - coll. "Kálvária" ad opp. Tata (B)SZ - "Ádám-major" pr. pag. Dunaalmás (B)SZ - "Eperjes" pr. Kőhányás-puszta (com. Komárom) (B)SZ - "Diósárok" pr. Süttő (B)SZ - sol. aren. pr. Győr (Z)V - VIl/2 ins. Csepel-sziget (F, M)SZ - in coll. aren. Szigetszentmiklós (J, T)T - Sükösd (T)T - VIl/3 m. Somlyó pr. Fót (D)SZ - Örkény (SZ)SZ - in silva Örkényi-erdő supra Örkény (T)T - "Szikra-erdő" pr. Alpár (T)T - "Nagy Sivány" pr. Kecskemét (T)T - in silva "Ágasegyházi -erdő" pr. Izsák (T)T - inter Sződ et Vác (R)SZ. Termőhelyi viszonyai: Klima: az évi átlagos csapadékmennyiség 550-610 mm között. A Fulgensia-fulgens és a vele együttélő többi faj ( Psora decipiens , Squamarina lentigera , Squ. crassa , részben a Toninia coeruleonigricans ) termőhelyén a hő és szárazságviszonyok még mikroklimatikusan fokozódnak. Szubsztratum: Mészkőtörmelékes málladéktalajon, gyengén meszes homokon, bazifil. Társulás: Ez a faj társulásalkotó, Fulgensietum fulgentis GAMS néven Középeurópában elterjedt (KLEMENT 1955., BORNKAMM 1958., MARSTALLER 1969 stb. ). E társulást hazánkban a Keszthelyi-hegységből GALLÉ (1961) irta le először, megjelölve a faji összetétel eltérését más európai termőhelyek Fulgensietum társulásától. Csak a karakterfajok megjelölésével utal a társulásra ZSOLT (1943), ZÓLYOMI (1942, 1958), BORHIDI (1956), BOROS (1963).
