G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 9. 1974 (Budapest, 1974)

Szujkóné Lacza, Júlia: Tendenciák vagy szignifikáns differenciák érvényesülnek a Zalensky-szabályban? (Kvantitatív anatómiai vizsgálatok a Pimpinella anisum L. levelein)

determining the storage and flow of variation, and ecological habit and variation pattern on the other." CUTTER (1969) kézikönyvében BONNER (1965, v.o. CUTTER I.e.) és mások kutatásai alapján ezt irja ".. .whole sequence of genetic switching mechanisms may be set in train by an initial induction or trigger." Az iniciális indukció pedig - az eddig repressziv géneknél dominánssá válásukban-, a legtöbb esetben külső stimulusból adódik. Szerinte többek között ebből is következik, hogy a differenciáció nem lehet direkt genetikai kontroll alatt. A fentiek megfontolása után, az ánizs leveleken végzett vizsgálatok szerint, azon sajátságoknál, amelyeknél csak egyik évben jelentkeznek a differenciák szignifikáns mértékben, a környezeti tényezőknek, azoknál pedig amelyek mindkét évben adtak szignifikáns különbséget, a faj genetikai rendszerének kell nagyobb befolyást tulaj donitanunk. 1973-ban (lásd az anyag és módszer cimü fejezetben), a sürübb ánizsvetésben a populáció maga mint környezeti effektus nagyobb hatásfokkal működhetett az individuumok architektúráján belül, pl. a fény intenzitása és minó'sége modifikációját illetően. Ezért ugyanazon anatómiai karakteri s ztikum mértéke az egymásfeletti levélemeletekben, ebben az évben is csak akkor jelentkezett szignifikáns különbségekkel, ha ez a sajátság kevésbé determinált a környezeti, mint direkt vagy indirekt módon a genetikai rendszer által. Köszönetnyilvánitás. Köszönetem fejezem ki Dr. Hornok László tanszéki csoportvezetőnek, Magyar Lászlóné telepvezetőnek és helyettesének, a soroksári mintaterületen engedélyezett vizsgálatokért és anyaggyűjtésért, B. Szikszay Erszébetnek a laboratóriumi munkák, Dr. Lengyel Tamásnénak a számitások technikai elvégzéséért. SZUJKÓ-LACZA, J. : Do trends or significant differences prevail in the Zalen6ky law? (Quantitative anatomical studies on the leaves of Pimpinella anisum L.) On a sequence of 10 leaves of Pimpinella anisum L.

, author investigated the nature of the area of transverse section of leaf (ai), area of spongy parenchyma layer (a

2

), area of palisade parenchyma layer (a3), number of bundles per unit area of leaf transverse section (a4), number of secretory channel per unit area of leaf transverse section (aß) number of epithelial cell s per unit area of leaf transverse section (a

6

), number of stomata per unit area of spongy parenchyma on the underside (a.7), number of stomataperunit area of palisade parenchyma on the upper side (ag) total number of stomata on unit area of leaf transverse section (ag), mesophyll area of one transport bundle (S-IQ), mesophyll area of one secretory channel (a^), on the basis of mean value trands obtained by three repetitions and the significant differences calculated by variance analysis. On the basis of mean values, the functional anatomical role of the mesophyll area which belongs to one transport bundle and one secretory channel in short and long transport whithin the mesophyll is established. From the association of the secretory channels and transport bundles within the bundle sheath parenchyma, as well as from the absence of secretory channels at the vein endings (Table 6, Figs 1., 2), the author infers that the epithelial cells obtain the basic volatile oil substances mainly from the phloem