G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 9. 1974 (Budapest, 1974)

Babosné Greskovits, Margit: Adatok Magyarország ritka kalaposgombáinak és pöfetegféléinek ismeretéhez. V.

zepe azonban sokáig nyálkás marad. Feltűnő sajátossága a kalap közepének durván, sötétebben (olajbarnán) ráncos-eres szerkezete. (Egyes fiatal példányoknál az erezettség kevésbé erős.) Lemezek: szélességük 0,8 cm-ig terjed; normál sürüségüek; a tönk előtt többé-kevésbé felkanyarodók, lehetnek a tönktől távolállók is, más példányoknál viszont foggal a tönkre futnak; sziniik fiatalon sárgás-sárga, majd világosbarnára, végül fahéjbarnára-dohánybarnára sötétednek, élük világosabb; végül többé-kevésbé elfolyósodók. Tönk: 3-13 x 0, 3-1, 2 cm; egyenletes vastagságú vagy lefelé kissé vastagodó, gyakran görbe, lehet csavarodó is; törékeny; szine szép világossárga, alul fehéres; fehéressárgás-sárgás-sárga felálló pelyhekkel teljesen borított, ezek a pelyhek a tönk alsó felén durvábbak, szinte már finom pikkelykékre emlékeztetőek. Hus: a kalapban fehére s-sárgás, nagyon vékony; a tönkben világossárga, csöves, nagyon törékeny, üvegszerü. Ize, szaga nem jellegzetes. Spórák: barnássárgák, elliptikusak, (9,3)10, 9-13, 2-(15, 6) x 6, 5-7-(9, 3) mikron méretűek, csirázási pórussal. 1. ábra - Fig. 1. Bolbitus variicolor ATK. termőtestek és spórák - Fruchtkörper und Sporen. Herbáriumi adatok: Pamuk, Somogy megye, korhadó kukoricaszár halmon, 1953. V. 22. és ugyanott több napon át. leg.: SZEMERE L.