G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 9. 1974 (Budapest, 1974)

Verseghy, Klára: Talajlakó xerofiton zuzmófajok ökológiája és elterjedése Magyarországon I.

B = Boros, Á. ; BE = Bernátsky, A. ; BL = Balanyl, L. ; BO = Borbás, V. ; D = Degen, Ä.; DE = Debreczy, Zs.; E = Endrey, E.; F = Fóriss, F.; FE = Felföldy, L., FI = Filarszky, N.; FT = Feichtinger, S.; G = Gallé, L.; GA = Gayer, Gy.; GY = Gyelnik, V., GYŐ = Gyó'rffy, I., H = Hazslinszky, F.; HO = Hollós, L.; I = Igmándy, J., J = Jávorka, S. ; JA = Jablonszky, J. ; K = Kováts, Gy. ; KÁ = Kárpáti, Z. ; KR = Károlyi, Á. ; KÜ = Kümmerle, J., L = Lojka, H. ; LE = Lengyel, G. ; M = Mágocsy, S. ; MA = Magyar, Gy. ; MR = Margittai, A., MS = Moesz, G.; O = Olasz, I.; P = Pócs, T.; PE = Pénzes, A., PO = Polgár, S., R = Rozsember s zky, Ö.; RG = Riegler, G.; S = Sántha, L.; SI = Simonkai, L.; ST = Staub, M.; SZ = Szatala, Ö\; SZE = Szépesfalvy, J.; T = Timkó, Gy.; TU = Tuzson, J.; V = Verseghy, K.; VA = Vainio, E.A.; VD = Vajda, L.; Z = Zólyomi, B.; ZAHLBR = Zahlbruckner, A.; ZS = Zsák, Z. 1. Toninia zsákii (SZAT.) LETT. in Feddés Rep., 1955. 57:8 - Syn.: Catillaria (Biatorina) zsákii SZAT. 1925 - Thall

oedema zsákii (SZAT.) SZAT. 1942. Leírás

: T. piszkos-fehér, vékony, 0, l-l, 5 mm vastag, kéregszerű, repedéseken mezocskézett, szétszórt. Ap. ülő, szétszórt, 0,3-0,8 mm átmérőjű, kerekded, fekete, eleinte domború v. félgömbölyded, kissé fénylő, csupasz. Ascus 8-spórás, sp. színtelen, hosszúkás, egyenes v. néha hajlott, egysejtű v. rekeszfallal osztott, 12-14x3,54 p . T. sem KOH-val, sem Ca/OCl/2-vel nem reagál. Elterjedés: Csak Karcag és a Hortobágyi halastavak környékéről ismert, endemizmus. Vertikális elterjedése: 80-100 t.sz.f. m között, síksági növény. Lelőhelyek: Vu/4 Karcag (ZS, T) SZ - Hortobágy: pr. piscenam Hortobágyi Halastavak (G) G. Termőhelyi viszonyai

: Klima: Erősen kontinentális jellegű, vizhiánnyal küzdő terület. Évi átlag csapadék: 527 mm. Mikroklima vizsgálatokat végzett WISCHÁN, Z. (1955) a békési szikesen augusztus hónapban. Kimutatta, hogy a felmelegedés időszakában a szikes talajok vezetik a legjobban a hőt, a lehűlés folyamán pedig legjobban megtartják a felmelegedés során szerzett melegtöbbletet. Az összsótartalom egyenes Összefüggésben van a talajhőmérséklettel. A szikes talaj kapilláris vizemelése csökken az összsótartalom és a talajhőmérséklet emelkedésével, ami a talajra szorosan rásimuló Toninia zsákii szempontjából egy kedvezőtlenebb tényező. .A makroklima kontinentalitását a szikes talaj extrém hőmérsékleti és nedvességviszonyai is fokozzák, igy a tárgyalt xerofiton fajok között legkedvezőtlenebb termor helyi viszonyokkal a Toninia zsákii rendelkezik. - Substratum: Kizárólag szikes talajon. Társulás: Irodalmi adat nincs.