G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 8. 1973 (Budapest, 1973)

Huszty, Sándor: Kanitz Ágost és az első magyar botanikai folyóirat

lönben mindenütt tudatosan aláhúzta a birtokraggal - sok pénzé­be került KANITZ ÁGOSTnak. Honnan teremtette elő, nem tudhat­juk, mert irodalmi működése aligha fedezhette teljes mértékben a ráfizetést. Óvatosan tervezett. Megelégedett igénytelenebb kiállítással és kisebb formátummal. Az olvasók támogatása bi­zony szegényes alap; felkészült a deficitre is. Kevesebbet nem adhatott, mint 16 oldal s ezt is oktáv méretben. A tipográfiá­ról fogalmat alkotni elküldte CSATÓ JÁNOShoz egyik növendéke kinyomott dolgozatát, mely K. PAPP MIKLÓS sajtója alól került ki. A műhely hirneve s a mustra valóban biztosítéknak látszott az Ízléses és csinos külalakra. Négy ivet ki tud állitani egy forintból,igy az egész évfolyam előfizetési ára 3 forint lenne. De az előfizetésbe természetesen beleértődik a cimlap, a tarta­lomjegyzék és a postai bérmentesítés Í3. Ezek a járulékos köte­lezettség-vállalások csak látszólag jelentéktelenek. Az első évfolyam címlapjának és tartalomjegyzékének terjedelme pl. fél Ívre nőtt, mert KANITZ ÁGOST index specierumot is szer­kesztett bele. A másik a postaköltség. Már az elején úgy gon­dolta, hogy még mindig takarékosabb, ha bemutatkozni az első füzetet küldi el a botanikusokhoz, mely ékesebb szószóló, mint­ha előfizetési felhivást szerkeszt, azt kinyomatja, portózza, s aztán újra postázza majd a lapot a beérkező óvatos előfizeté­sekre. Persze, egy kis erkölcsi nyomás is volt ebben: nehezebb negligálni, félrehajitani a folyóiratot magát, mint az előfize­tési felhivást, ha látja a cimzett, hogy - mint KANITZ elgon­dolta - erdélyi szakirók cikkeivel teltek meg az első oldalak. (A lapnak valóban nem voltak cikk-ellátási gondjai, mert ha Ko­lozsvárit nem, hát az országban mindig akadt szakiró, aki dija­zás nélkül is dolgozott neki.) Nos, ezeket a terveket vázolta fel KAHITZ ÁGOST 1876 nyarán 2 ) CSATÓ JÁNOS előtt, de megvalósításuk elhúzódott, mert az elő­készítő munka, no meg a közreműködők aktivizálása is vontatot­tan haladt. Hem is erőltette KAHITZ abban az évben a megjele­nést, csak 1877 kezdetén lépett ki a világ elé. Az első szám a­nyaga 1876. december 5-én ment nyomdába, s ezzel elkezdődött a sok örömet és bosszúságot szerző szerkesztői munkája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom