G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 8. 1973 (Budapest, 1973)

Babosné Greskovits, Margit: A magyarországi homokterületek ritka és érdekes gombafajai. I.

kákkal többé-kevésbé díszített. Hús: fehér. Ize, szaga nem jel­legzetes. Spórák: halvány rózsaszínűek, rövid elliptikusak, egy nagy olaj cséppel, 6,2-7,8 x 5»4-7 mikron méretűek. Kissé na­gyobbak, főleg szélesebbek, mint az ORTON által megadott spóra­méret: 5-7 x 4-5 mikron (3. ábra). Herbáriumi adatok: Budapest: Városliget, parkban, füves helyen, 1957. V. 23. leg.: BABOS M. ; 1968. V. 15. leg.: BABOS M.; 1964. IX. 30. leg.: BABOS M. ; 1964. X. 29. leg.: BABOS M. ; Csévharaszt, Pest megye, akácos-nyáras, 1967. VI. 20. leg.: BA­BOS M. - BOHUS G. - KONECSNI I. - VÉSSEY E.; Hortobágy, Hajdú-Bihar megye, ültetett tölgy-kőris erdő ( Quer- cus­Fraxinus ). 1970. IX. 3. (13 példány), leg.: BABOS M. ­VÉSSEY E. KONECSNI nem publikált mikocönológiai felvételezései és herbá­riumi adatai szerint Csévharaszt on a különféle homoki erdőkben ( Festuco-Quercetum roboris danubiale , Convallario-Quercetum ro- boris danubiale , Querceto-Ulmetum hungaricum , akácos-nyáras) a következő időpontokban fordult elő a Pluteus pearsonii : 1963.V. 14., VIII.21., 1964. IX. 13., 1965. VIII. 2., VIII. 7., IX.24., 1967. VI. 15., VI. 20., IX. 20. Rhodocybe fallax (QUEL.) SING. A nyugat-európai területen ritka (KONRAD - MAUBLANC 192 4-1933, LANGE 1939 , KÜHNER - ROMAGNESI 1953), a brit kalaposgombák jegy­zékében gyakorisági adat nélkül szerepel (DENNIS - ORTON - HORA I960). Az irodalom szerint lomb- és fenyőerdőben fordul elő. Magyarországon a homoki akácosokban gyakori, rendszerint 1-2 m átmérőjű kis boszorkánygyürükben terem a korhadó akácavarban. Sok micéliumtelepe lehet ezekben az erdőkben, mert kedvező idő­járás esetén szinte fehérlik az avar a Rhodocybe fallax és a hasonló megjelenésű Clitocybe dealbata termőtestektől. Az aká-

Next

/
Oldalképek
Tartalom