G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 8. 1973 (Budapest, 1973)

Babosné Greskovits, Margit: A magyarországi homokterületek ritka és érdekes gombafajai. I.

eus robur) fordult elő. Közepes termetű, fehér szinü, gumós vagy peremesen gumós tönkü faj. Piatalon az egész gombát fehér velum boritja. Ez később is jól látható foltban megmarad a kalap közepén. A lemezek fiatalon tejeskávé szihüek. Öregen vagy megszáradva a gomba barnás lesz. Spórája pontozott, papucsalakú, 8-10 x 4,5-5 mikron. Hebel orna ochroalbidum BOHUS. Hebeloma crustuliniforme habitusú faj, de eltér tőle a következő termőhelyi és alaki tulajdonságokkal: homoki nyárasokban terem, kalapja világosabb, fehéres, a közepe halvány okkeres szinü, csaknem szagtalan, Ízetlen. A szintén nyárasokban termő H. populinum ROMAGTí.-től is világos szinével és nem keserű izével választható jól el. Inocybe aeruginascens BABOS. A homoki nyárasok, borókás-nyárasok, nyárfával kevert akácosok és nyáras-tölgyesek gyakori gombája Magyarországon. Kalapja rozsdásokkerbarna-rozsdabarna-narancsosokker, többnyire élénk szinü; a közepén lehet - főleg az öregebb példányokon - olajos-kékeszöldes árnyalat is; a kutikula selymesen fénylő, a közepe sima, a széle felé sugarasan szálas. Tönkje nem gumós vagy kissé gumós, féhéres-krémszinü, minimális, zöldes reflexszel, később többé-kevésbé piszkos olajvagy kékeszöld szinü lesz. Ugyanilyen zöldes árnyalatú lesz a tönk húsa is. Szagtalan vagy kissé spermatikus szagú. Spórája elliptikus-mandulaalakú, 7-10 x 4-5 mikron. A lemez élén és lapján sok kristályos cisztidával. Lepista luscina (PR.) SING. var, parva. BOHUS. Homoki akácosokban boszorkánykörökben vagy sorokban, seregesen megjelenő, kis termetű, szabálytalan alakú, görbe tönkü változata a Lepista luscinanak. Az egész gomba piszkosokker, piszkos barnásokker, világosbarna vagy piszkos barna szinü. Szaga lisztszerü vagy kellemetlen.