G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 8. 1973 (Budapest, 1973)
Gallé, László, id.: Kryptogám növénytársulások a szegedi körtöltés téglaburkolatán
karakterfaja. Mindazok a zuzmócönózisok - az Aspicilietum cinereae, a Parmelie tum conspersae, az Acarosporetum sinopicae, a Parmelietum molliusculae , a Rhizocarpeturn alpicolae és az Umbilicarietum cilindricae, - amelyekben a L. fuscoatra . mint csoportkarakterfaj megjelenik, kifejezetten hegyi, sót magashegyi, alpesi társulások, melyek szilikátos kőzeteket kedvelnek, vagy csak igen kis mennyiségű CaCO^ jelenlétét tűrik el, tehát acidophil társulások. Közülük csak a Parmelietum conspersae crisicum az, amely a Tisza mentén, a tiszafüredi hid andezittel burkolt hídfőjén is előfordul. A L. fuscoatra szegedi megjelenése, az Alföld déli részén való előfordulása tehát figyelemreméltó adat. A szegedi körtöltésen élő lombos mohák vizsgálatával TÍMÁR L. (le. 1962-1963) foglalkozott, aki 1951-ben cönológiai felvételt is készitett a Grimmia pulvinata-Tortula muralis HÜBSCHM. mohaasszociációról. Ez a mohatársulás a körtöltés burkolatán 9 fajjal szerepel. A TÍMÁR L. által feljegyzett mohafajok a következők: Barbula unguiculata (HUDS.) HEDW.; B. fallax HEDW., Tortula muralis (L.) HEDW., Grimmia apocarpa (L.) HEDW., Gr. pulvinata (L.) SM. és Gr. pulvinata var, longipila SCHIMP., Bryum arg enteum L. , Ceratodon purpureus (L. ) BRID. , Barbula tophacea (BRID. ) MITT. , Pterigoneurum pusillum (HEDW.) BROTH. A felsoroltak közül 5 fajt 1972 tavaszán magam is megtaláltam a TÍMÁR L. által jelzett szakaszokon. A többi virágtalanok közül emlitést érdemel e gy» pusztuló mohagyepek felületén nyálkás bevonatot képező fonalas-moszat faj, a Hormidium flaccidum A. BR. A körtöltésen előforduló kryptogám növényeket a MATTICK-féle (1951) "növekedési-formák" szerint csoportosítva a következő kép alakul ki:
