G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 8. 1973 (Budapest, 1973)

Huszty, Sándor: Kanitz Ágost és az első magyar botanikai folyóirat

Mert voltak az országban magafajtájú eminens, eredményesen kutató botanikusok, akik addig is találtak dolgozataiknak helyet magyar vagy külföldi folyóiratokban. De azok a periodikák a saját céljaik felé törnek, a nekik hasznos kutatásokat biztatják s ebből a magyar flóra teljes képét sohasem lehet megformálni. A hivatásos tudósokon kivül voltak még az országban botanikusok, akik csak kedvtelésből, de szorgalmasan és invenciózusan gyűjtötték és rendszerezték a növényeket. Ezeket irányitva, tanitgatva rá lehet és rá kell vezetni a módszeres feldolgozásra és publikálásra. S akkor már kevés lesz a hazai szaksajtó. Az okoskodás vége tehát szükségképpen új publikációs lehetőségben, sőt nem is akármilyenben, hanem egyedül a havonta megjelenő folyóiratban nyugszik meg. Katedrára lépésétől négy év telt el, amig ki merte mondani, hogy megindítja lapját. Mert a tudomány demokratizálódása a polgári társadalomban Magyarországon politikai helyzeténél fogva - csak késve indult meg. De megindult. A folyamat egyik kiváltott tünete a tudomány felkent papjait támogató laikusokból szerveződött egyesület. Legtöbbje saját folyóirattal jelentkezett. Kolozsvárott az Erdélyi Múzeum Egylet működött és bocsátotta ki évenként tudományos vegyes tartalmú kötetét, melyet még HERMAN OTTÓ emelt európai szintre. De volt szaksajtója az egyetemnek is. Bár KANITZ ÁGOST mindkét intézményhez kapcsolódott, mégsem kért egyiktől sem segítséget lapalapító terveihez. Vakmerőséggel határos már ez az önállóságra törekvése, hiszen akkor még senki sem mert ilyen messzire menni; vállalni a szabad véleménymondás biztos bukással biztató kockázatát. Valami azonban bizonyos. KANITZ ÁGOST a teljes és feltétlen függetlenségre törekedett. Élére akart állni és élére is állott az erdélyi flórakutatásnak, mely nagyszerű eredményeket produkált. Az óhajtott önállóságot pedig csak a saját akaratától függő szakfolyóirattól remélhette. De a függetlenségnek nagy ára van. A Magyar Növénytani Lapok helyzetét és létét egyértelműen határozta meg anyagi bázisa. Saját folyóirata - a tulajdonjogot kü-