G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 8. 1973 (Budapest, 1973)

Babosné Greskovits, Margit: A magyarországi homokterületek ritka és érdekes gombafajai. I.

Anglia Salix repenses homokdűnéin élő faj, mely ORTON (i960) leirása és ábrái alapján jól azonosítható a Duna egyik szigetének homokján és a Magyar Alföld meszes homokján több helyen is gyűjtött Inocybe fajjal. Magyarországon - hasonlóan az előbbiekben emiitett Inocybe agardhii-hoz - nem Salix repens alatt termett, hanem Populus és Pinus nigra ültetvényekben fordul elő. Ezekben a homoki erdőkben kedvező időjárási viszonyok esetén faj- és egyedszám tekintetében egyaránt gazdag Inocybe vegetációt találhatunk. Kalap: 1,6-5 cm; domború vagy kissé kúpos, de tompa púppal, később kiterülő-púpos, végül lehet ellaposodó is. Piatalon az egész kalapot piszkosfehéres fátyol boritja, s ilyenkor még a fátyolba tapadt homok is fedi, a kalap szélén pedig csipkés fátyolmaradványok vannak. Ahogy a velum a kalap széle felől kezdődően szálasan-pókhálószerüen kezd felszakadozni, előtűnik a barnásokker, sugarasan-szálasan szétszakadozó kutikula. Később a velum szintén piszkos okkeresre szineződik,apró pikkelykékrefoltokra szakadozik szét, de a kalap közepét sokáig egybefüggően boritja. A kalap széle többé-kevésbé behasadozó. Lemezek: 1,5-6 mm szélesek; felkanyarodók vagy tönkhöz nőttek; eleinte fehérek-fehéresek, majd világos agyagszinüek, szürkés agyagszinüek, helyenként lehetnek olaj sárgák is; élük fehéres. Tönk: 1,8-5,5 x 0,3-1,1 cm; egyenletesen vastag vagy kissé gumós; egyenes vagy kissé görbe; eleinte fehér, később helyenként okkeresre, halvány kalapszinüre változik (az egyik anyagnál nyomásra másnap húsrózsás árnyalatú lett); felülete többé-kevésbé finoman szálas-C3ikozott, a csúcsán fehéren deres-pelyhes, egyegy példányon csaknem végig szemesés-pelyhe

s a tönk; a bázismicélium fehér. Hús: fehér-fehéres, a preparálás alatt kissé barnul; szaga kissé spermatikus vagy nem jellegzetes, lehet gyengén olajszerű is; ize nem különös. Spórák: barnás sárgák, elliptikusak-babalakúak, 10,9-16,3-(l8,4) x 6-7,8-(8,5) mikron méretűek. A marginális cisztidák változatos méretűek és alakúak