J. Ujhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 7. 1969. (Budapest, 1969)

Vajda, László: A magyarországi leveles májmohák határozókulcsa. Jungermanniae acrogynae

kás, ritkábban (var. thuja) csak itt-ott tompa fogas, sötét-zöld bronzszínű, felső karéj néha (var. killar­niensis) hosszú hegyben végződik M. leviga ta (SCHRAD.)DU MORT, b. Leveleinek alsókaréja és az allevelek épszélüek, leg­feljebb aljukon 1-2 foggal. Kisebb fajok, nem fémfé­nyüek 2 2a. Alsókaréjok elliptikusak, épszélüek, szélesebbek a szárnál, allevelek kétszer szélesebbek a szárnál, ép­szélüek, lefutók 3 b. Alsókaréjok kicsik, lándzsásak, keskenyebbek a szár­nál, ugyan ugy mint az'allevelek hullámos fogas sze­géllyel lefutók M. Cordaeana (HOB.)DÜ MORT. 3a. Sejtek 25 /fr nagyok, erős sarokmegvastagodással 4 b. Sejtek 30-35 alsókaréjok és allevelek hosszan le­futók M. Baueri SCHIPFNER 4a. Alsókaréj szélessége fele az allevélnek,hegyes tojás­dad nagyon gyakori M. platyphylla (L.)DU MORT, b. Alsőkaréj majdnem olyan széles, mint az allevél, szé­les tojásdad, hegye lekerekített, nagyon ritka M. platyphylloidea (SCHWEIN.) DU MORT. < Frullania i.a. Levelek alsókaréjából alakult kancsóka kétszer olyan hosszú, mint széles, leveleken szétszórt vagy sorban-­álló sötét sejtekkel (ocellák) 2 b. Alsókaré jókból alakult kancsóka rövid, széles, vagy csak egy lándzsás levélke 3 2a. Levelek élesen hegyesek, hegyek részben behajlóttak. Allevelek kétszer olyan szélesek, mint a szár, sze­gélyük besodort, tövük tüskés-fogas, ocellák a levél közepén sorban állók, vagy néha szétszórtak P. Tamarisci (L.)DU MORT, b. Levelek lekerekített hegyűek, szegélyük sima, tövük nem fogas P. fragilifolia TAYLOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom