J. Újhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 6. 1968. (Budapest, 1968)
Radics, Ferenc: Adatok néhány hazai Nymphaea ismeretéhez
Tom. VI. 1960 Fo$c. 1-4 Adatok néhány hazai Nymphaea ismeretéhez Irta. Radics Ferenc Természettudományi Múzeum, Budap*«t 1. Hévizi-tó Héviz tavának lefolyó árkában ma is tenyészik még - a félévszázada a tóba telepitett és onnan ide is kiszökött indiai vörös lótusz ( Nymphaea rubr a ROXB. 3sp. longlflor a L07ASSY) szomszédságában - egy kisvirágu vagy törpe fehér tündérrózsa (N.alba II.minoriflora /BORB./, ASCH, et GRAEBN.). E tündérrózsánkat BORBÁS V. Balatoni flóramüvében leuconymphaea alb a L. var. minoriflor a BORB. néven különítette el és irta le azzal, hogy Héviz körül, itt kivált a tó szélében, Balatonbcglár vizeiben és Siófokon található. Leirása szerint alacsony, kinyílva 5-8 cm virágátmérőjü, különösen kisvirágu növény, keskenyebb szirmokkal (1). BORBÁS a Leuconymphae a genusz-nevet azért használja, ~ert LINNÉ a Nymphae a-nemben a későbbi Nymphae a- és Nupha r-genusz ckat még összevonta (1753), sőt Nymphae a néven nagyobbrészt a értette. Mivel pedig LINNÉ előtt - bár ez a nomenklatúrái szacályok szerint, mint irja, nem lehet irányadó - BOEREAAVE (1720) a fehér és rózsaszin virágú tündérrózsát Leuconymphae a-nak, ellenben a sárgavirágu és aprószirmu habrózsát Nymphaea-nak nevezte és ezt LUDWIG (1737) is követte, BORBÁS is ezt tette. E0R3Á3 7. habrózsának - ma használatos magyar nevén - a tavirózsát ( Nurha r) nevezte. Egyébként a Leuconymphae a genusz-nevet későbbi munkáiban maga BORBÁS is elhagyta,illetve a Nymphae a és a Nupha r tudományos neveket használta.