J. Újhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 6. 1968. (Budapest, 1968)
Till, Józsefné: Néhány adat a Növénytár könyvtárának Botanica Classica anyagához. Pedaniosz Dioszkoridész Anazarbosz, i.sz. I. század
A növények leírása részletesnek tünlk, azonban a morfológiai jegyek bemutatása vázlatos, a levélformát pl. másik, ismertebb növényéhez hasonlítja, a virágnak csak a szinét közli, stb. Magyarázói, főleg SPRENGEL és MATTHIOLDS, valamint TOURNEFORT, SIBTHORP és mások a helyszínen próbálták azonosítani növényeit. A leirás, név, lelőhely, gyógyászati felhasználás adatait egybevetve, jó részét sikerült nagy valószínűséggel meghatározni. DIOSZKORIDÉSZ müvét igen sokan másolták, fordították, átdolgozták. Sok kéziratos példánya maradt fenn, legismertebb a müncheni Hofbibliothekban van. Középkori orvosok is használták,nyomtatásban is sokszor kiadták. Két ősnyomtatvány-kiadása van, 1478ban latin, 1499-ben Velencében görög nyelven. PRITZEL „Thesaurus Literaturae Botanicae" c. bibliográfiájában (Lipsiae, 1851) kb. 50 görög, latin, olasz, német, spanyol, francia kiadást tart számon és sok átdolgozást. Érdekes magyar vonatkozás, hogy ZSÁMBOKI (SAMBUCUS) JÁNOS ismert magyar orvos és humanista szintén kiadta DIOSZKORIDÉSZ müvét, saját jegyzeteivel ellátva, amit szintén több nyelvre lefordítottak. Könyvtárunknak két DIOSZKORIDÉSZ-kiadása van, 1549, és 1614ből. A korábbi: P2DANII DIOSCORIDIS ANAZARBEI de medicinal! materia libri sex, Joanne äuellio Suessionensi interprete. Singulis cum stirpium, tum animantium historiis, ad naturae aemulationem expressis imaginibus, seu vivis picturis, ultra millenarium numerum adjectis. .. . in calce: Francoforti, Apud Chr.Egenolphum Hadamarium, anno 1549. Mense Aprili. Folio. 554 p. ic. xylogr. i.t. Latin nyelvű kiadás, antikva és kurziv betűkkel nyomva. Elején indexek, görög, latin, francia, német és szász nyelven, valamint a betegségek felsorolása, utalással, hogy mely oldalakon található rá gyógyszer. Fametszetekkel van illusztrálva, előfordul, hogy ugyanazt a metszetet két helyen is felhasználja. Pl. Viscum Quereinum a 65.oldalon, a tölgyfa leírásánál, és a 246. oldalon, a Viscum leírásánál. DIOSZKORIDÉSZ öt könyvéhez utóbb, nyelvük alapján valószínűleg az i.sz. VII.-VIII. században csatoltak még két, ismeretlen eredetű részt, mint 6. és 7. könyvet. Az előbbi mérgekről és el116