J. Újhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 6. 1968. (Budapest, 1968)

Dr. Csapody, Vera: Die Ziergehölze Ungarns

dem 18.Jh. 15,1 i, aus dem 19.Jh. 48 <f> und aus dem 20.Jh. 23,8 i* (wobei die Verhältniszahl fUr das erste Jahrzehnt auffallenderweise 14,5 beträgt). Die verhältnismässig friedliche Atmosphäre in den Jahren vor dem ersten Weltkrieg ermöglichte den Gartenbesitzern Ungarns, neue Pflanzen zu erwerben. - Interessanterweise werden in Ungarn nicht die seit langem,sondern eher die seit verhältnismässig kurzer Zeit eingebürgerten Kulturarten gepflanzt. Magyarország díszcserjéi Irta: Or. Csapady Vara Tarmésxattudoaiáfryi Múioum, Budapatt Egy terület flóráját sohasem tekinthetjük véglegesnek, sót akárcsak hosszabb időre is lezártnak. Uj fajok jelennek meg, régiek vesznek el. Most nem gondolok fajok keletkezésére, sem pedig alaposabb kikutatására, csupán az ember, a kultura önkéntelen és szándékos munkájára. Minél nagyobb a népmozgalom és árucsere, minél tudatosabbá válik az emberiség egysége és egymásra utaltsága, annál inkább gazdagodik a flóra (gyomnövények)»valamint a haszonés dísznövények termesztése. Nézzük itt most a tudatos, diszitó célú munka eredményeit a fás növények körében. Meggyőződésem, hogy az évtizedek óta nálunk különösebb védelem nélkül szabadban kitelelő fák és cserjék joggal tekinthetők a magyar flóra tagjainak, hiszen viharok és aszályok, árvizek és rovarinváziók után megedződve, kiküzdötték maguknak a honpolgári jogot. Hazánk területén mintegy 300 olyan park és arborétum van, amely egykori céltudatos telepítési és honositási munka eredményeként értékes fás anyaga miatt megérdemli a Természetvédelmi Hivatal oltalmát. Nagyrészüket bejártam; a többiről a megjelent beszámolókból és kimutatásokból tájékozódván két kérdésre kerestem választ: Honnan származnak zömmel és milyen kulturális multjuk van? 1. Nem a tömegarányt, hanem a fajok (ill. fajták) számát te111