J. Újhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 4. 1966. (Budapest, 1966)
Vajda, László: A Börzsöny hegység mohaflórája
so lombosmohák közül. Vannak a hegységnek fajai, melyek Magyarországon csak itt élnek. Ilyenek: Marsupella hungarlc a. M. spruce i, M.emarglnat a. Kardia scalarl s, Cephaloziella integerrima, Flssldens kosanin i, F.algarvlcu s, Blindla acut a. Brachydontlum trlchode s. Rhacomitrlum protensu m. Éghajlatáról, földrajzi viszonyairól LÁNG SÁNDOR ad világos képet. Ebből tudjuk, hogy a Magas Börzsöny, tehát az egész hegység centralis része, ahol a hegyek magassága 750900 m, sok csapadékban részesül, mely nem marad el mennyiségben a Mátra hegység mögött sem, néha tul is haladja azt. Ennek következménye a hegység gazdagsága forrásokban, patakokban, mely főleg az északi részekben mutatkozik. Természetes, hogy ezek szerint a mohaflóra, melynek életkörülményei között az aljzaton kivül a nedvesség a legfontosabb tényező, az északi részekben a leggazdagabb. A Kemencepatak és az ebbe torkoló, a Csóványos-Nagyhideghegy csoportjából kiinduló, délről északnak tartó patakok a Rózsa-, Pogány-, Bacsó-, Rákot ty ás-, Do8nya-, Csörcsöle-, Fekete-, Oltár-, Drinópatak völgyében és környékén él a legtöbb moha. A Börzsöny hegység túlnyomó részét savanyu-kőzetek, andezit és andezittufa alkptják, lajta mészkő csak a déli részeken kerül nagyon kevés a felszínre. Ennek következménye, hogy kifejezetten mészkedvelő moha kevés számban csak ezeken az elszórt területeken él. A hegység a Pannonicum flóratartomány része, ezen belül a Matricnm tagja és a Neogradense flórajárásba tartozik, a legnagyobb részét erdő borítja. A fenyőöv, mint Magyarország egész területén, a Börzsönyben is hiányzik, fenyő ültetvények is csak elszórtan találhatók. A hegység déli részén, az alacsonyabb szinteken az erdőt nagyrészt kiirtották és helyüket kulturterület foglalta el. A többi részben kulturterület alig'akad. -^hegység itt erősebben tagolt, az erdők zártabbak, a völgyek mélyek és szűkek. Kevés a hegyirét, nagyobbak csak a patakmenti rétek.
