J. Újhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 3. 1963. (Budapest, 1963)

Babosné Greskovits, Margit: Adatok Magyarország ritka kalaposgombáinak és pöfeteg-féléinek ismeretéhez

30 legzetesaége a kalap sárga és szürkészöld azine, nagy terme­te és elszíneződése: a kalap fogásra, nyomásra borvörösre színeződik, a hus azonnal kékül. A tönk aljában lévő borvö­rös szin a száradás soréin kiterjed a tönknek csaknem egész felületére. Egyes szerzők ehetőnek, mások mérgezőnek tart­ják, A hazai megfigyelés szerint /BOHUS G./ kiváló minőségű, ehető gomba. Herbárium! adat: Pilis-hegység: Gizella-telep környéke, kő­törmelékes Luzulá s mészkerülő bükkösben, 1963.VIII.22., IX.2. leg. et det.: BOHUS G. Coprinus insigni a PECK Amerikából leirt faj. Észak Afrikából, Európában pedig főleg Franciaországból, Paris, Lyon környékéről ismert. KON­RÁD, P. & MAUBLANC, A. /1948/ szerint valószinüleg máshol is találták, de összetévesztik a hozzá nagyon hasonló Coprinus atramentariu s-sal. A két faj a spóra diszitettsége alapján jól elválasztható: a Coprinus atramentariu s spórája sima, a C- insIgni s-é pedig többé-kevésbé kiemelkedően varangyo3, citromalaku. Makroszkopikus megkülönböztető tulajdonság a C-, Ins igni s fiatal példányainak kalapján látható ezüstös pelyhes-szálas díszítettség. Herbáriumi adat: Budai-hegység: Csúcshegy, vegyes lomberdő­ben 1963.VI.25. leg.et det.: BABOS M. 8c BO­HUS G. Inocybe eorydalin a QUÉL. Nyugat- és Közép-Európában elterjedt, eléggé közönséges gomba. Kalapjának kékeszöld púpjáról és kellemes, virágszerü szagáról jól felismerhető. Magyarországi adata SZEMERE L. hazai Inocybe feldolgozásában /1955/ még nem szerepel. Első

Next

/
Oldalképek
Tartalom