J. Újhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 2. 1962. (Budapest, 1962)
Dr. Boros, Ádám; Dr. Tímár, Lajos: A Tisza-Körös-Maros közének mohái I.
36 I . Adataikat itt közöljük. 1950-ben kezdi meg TÍMÁR L. a rendszeres gyűjtést a három folyó mentén és a Békés-Csanádi hátság keleti fíjlén. IGMÁNDY J. 1942-es munkájában Csongrád megyéből még hiányzik az Ortotrichu m /1942: 282/, most már 8 Ortotrlchumfajt közlünk. BOROS Á. 1948-ban a szarvasi Pepikertből 27 mohafajt mutatott ki. TÍMÁR L., BOROS Á.-né KENYERES J. és főleg VAJDA L. gyűjtésével ez 48-ra emelkedett. Néhány adatot adott munkánkhoz JEANPLONG J., MELEG J., PAPP J. és ÜBRIZSY G. gyűjtése. A felsorolt botanikusok közel 100 éves gyűjtéseként a kétes adatok mellőzésével a területről 121 fajt ismerünk. 2. A fajok termőhely szerinti áttekintése I. TALAJLAKÓ /TERRIC0L/ MOHÁK 1. A lösztala j. A vizilösz-területeket a mezőgazdaság megműveli. A megmaradt gyepes foltokat is erősen befolyásolja a legeltetés, a kaszálás. Kevés foltocska tarthatta meg többé-kevésbé az eredeti löszpusztai növényzetét. Ilyen az öthalom is. a/ A szegedi öthalom mohái: Barbula ungulculat a, B. falla x, Tortula murali s, Syntrichla ruralis, Pterigoneurum pusillur a, Pottia lanceolat a, Chrysohypnum sommerfelti i, Braohytheoium albican s, Eurhynchium strigosum var. praeco x. A folyók mentén, valamint a Békés-Csanádi hátságon gyakoriak a teljesen,vagy részben elszikesedett agyagos foltok. Részben legeltetik őket / Achilleeto-Festucetum pseudovina e, Artemisleto-Festucetum pseudovina e, Camphorosraetum annua e, Hordeetum hystricls / , részben pedig kaszálók / AgrostidetoAlopacuretum pratensi s, Agrostideto-Beckmannietum eruciformi s/, vagy az év legnagyobb részében viz alatt álló szikes mocsárrétek / Bolboschoenetum marit im l/.
