A Stockholmi Magyar Ház Híradója, 1988 (9. évfolyam, 31-32. szám)
1988-09-01 / 32. szám
SZABAD MAGYAROK TÖMÖRÜLÉSE KIRÁLYOK E3 SZENTEK pogány és felvilágosult korunkban alig létező, inkább történelmi lények és eszményképek. Szerepüket átvenni tűnnek prózaibb, már csak születési adottságaik folytán is kevésbé glamorézus személyiségek. Lengyelországban egy egyszerű villanyszerelő. TJj , ismeretlen, járatlan és járhatatlan utakon útmutatók. A halhatatlanok müvét ök folytatják s szerényebb eszközökkel viszik tovább. Egy ilyen új ember nálunk talán Rózsás János. A gondolat annyira szokatlan, hogy szentségtörésként, otromba túlzásnak is hathat de ettől még lehet igaz. Magyarországon néhány évtizede tudományosan kikisérletezett eszközökkel következetesen, szisztematikusan és programszerűen számolták fel a magyar nemzeti öntudatot. Sulykolásszerűen beleverve értéktelenségét, a minden nációnál alábbvalóságát, minden háborút elvesztett, más hatalmak kegyéből él, örökre bűnös. Tudván, hogy egy tört gerincű, önbecsülését vesztett nemzet tökéletes eszköz minden érdeke elleni tett végre hajtására. Egy ilyen szolga nem lázad fel. Vágyakozása, törekvései de meg gondolata is az anyagilag elviselhető élet határánál megáll. Az abszolút önzés, a teljes kiméietlenség, a gyűlölet állampolgári erénnyé magasztosult. Követendő eszményképek nélküli nemzet széthull, sehova sem tartozó egyedeire. Rózsás János Írásának talán legnagyobb jelentősége, hogy ilyen korban és ilyen "nihilben" új ideált teremtett és állított oda, egy fián keresztül önmagát, a megalázott, a megsemmisülésre Ítélt de ebben a pokolban is tovább élő és élni akaró magyar népet. Magától értetődő, hogy könyve nem láthatott nyilvánosságot, ha kiadását a Szovjetunióban az APN hírügynökség intézte volna. Ennek volt hét éven keresztül stockholmi főnöke Nikolaj Nejland lett, helyettes külügyminiszter, akit eléggé nem sajnálhatóan, mint KGB ügynököt kitiltottak Svédországból. Magyaroszági kiadója még illusztrisabb személy lett volna. Erről halgassuk csak meg dr Hám Tibort az egyik összeesküvési per elitéltjét, akit tönkreverten vittek kihallgatásra. "Hallom maga szimulál.' - mondta állandó kihallgatóm Kardos György ávos ezredes, később a Megvető Kiadó igazgatója. Le most már nincs sok hátra, Negyedik napja csinálja, és ilyenkor már meg szoktak puhulni az emberek A kihallgatás kilencedik napján elém tették a papirt, és vallatóm diktálni kezdte a jegyzőkönyvet, a "vallomásomat"!. Egyes részleteknél még bágyadtan tiltakoztam - de kínzóm csak mosolygott. Ne akadékoskodjon - mondta kedvesen - mert visszavisszük a cellájába, és ott állhat tovább. Habozás nélkül, elolvasatlanul aláírtam a jegyzőkönyvet." Le van még egy nyomosabb és leleplez^bb ok is , ami eleve lehetetlenné a kiadási engedélyt,amit "ök" adnának meg. Ez pedig a kővetkező. Rózs£ könyvében bemutatja - elítélőik szerint az emberiség szemetét, fasiszta gyilkosokat, emberbörbe bujtatott vadállatokat, akiket nem csak őrizni hanem gyűlölni is kell s ezekben a szörnyetegekben, megkínzott roncsokban az olvasó önmagára ismer. A ö sorsát írják itt le, öróla beszélnek e sorok. És akkor ennek a felismerésnek fényében mindennél tisztábban rajzolódik ki azoknak a figurája,akik idejuttatták őket. Micsoda lények lehetnek azok? Ezt a gondolatot és ennek következményét a rendszer emberei képtelenek elviselni. Különös Szent István-ünnepség volt Stockholmban az úr 1 988-ik esztendejében. Nevét meg sem említették. Le életművének szelleme s továbbvivöje ott volt szinte kézzelfoghatóan.
