St. Louis és Vidéke, 1969 (57. évfolyam, 1-19. szám)

1969-06-14 / 11. szám

If. LOUIS ES VIDÉKE 1969. JUNIUS 14. * S'" Nacionalizmus és közgazdaság Trianon Nemzetek Istene, Történelem Ura, Gondviselő édes Atyánk! A gyászos Trianon 49. évfordulóján a Te legárvább néped: a ma­gyar könyörög Hozzád. Mi a nagy világ árvája vagyunk, mert igaz az, hogy „Árvaság csak egy van — feleim, az erdőn kívül lenni otthontalannak, hazátlannak lenni s a. nagy világban szétszóródva sok-sok szeméttel összekevertetni!” (R. S.) Te Urunk mindent látsz és mindent tudsz, megértheted hát: miért járunk a közönyös világ országútján befelé vérző szívvel, gyásszal, összeszorított ököllel. — Mi hiszünk, bízunk Tebenned és a Te igazságodban s ezért hiszünk Magyarország feltámadásában is. Is­merjük, halljuk üzenetedet is, hogy „a magyar csak imádkozzék, dolgozzék, tűrjön s várjon s majd ha könnyel sózott kenyerét megette változnak a csillagok felette.” Várunk erre félszázad óta már. Csüggedt a hitünk, fogyó hold a reménységünk, ellenségeink egyre erősebbek lesznek, mi pedig egy­re jobban gyengülünk... Te vagy a tanunk gondviselő édes Atyánk, hogy a szívünk, lel­künk csordultig van tele békevággyal. De mi a Te békességedet akarjuk szolgálni és nem pacifizmussal, sem álhumanizmussal, még kevésbé a Krisztus és Antikrisztus közötti ingadozással, hanem a Te igazságodért való imádsággal és becsületes békés harccal. Uram érts meg minket és Véled harcoló imádságainkat! Legyen elég a szenvedésből, hiszen ott tartunk már, hogy a nevelői szere­­tetedből és bölcsességedből reánk küldött szenvedések már nem javítanak, hanem inkább még jobban megkeményítenek bennünket! Legyen hát vége megpróbáltató szenvedéseinknek, segíts meg min­ket, érts meg és hallgass meg minket, akik nyugtalan lélekkel és fogyatkozó hittel jövönkért nem így imádkozunk már, hogy „Legyen meg a Te akaratod”, hanem lázadozó költő-fiaddal így „Atyánk, hirdetjük gúzsba kötött kézzel, sebes ajakkal, lázadozó vérrel, idézve menny s pokol hatalmait, hogy így béke nincs s nem is lehet itt! Kezünk bár nem pihen kardvason, szíveinkben nem lehet nyugalom, jöhetnek jövő századok s megint csak felfakadnak régi sebeink! E sebek és a fájdalom örök ettől vonaglik minden magyar rög! Amíg élünk: ettől fájunk, égünk, sírban ettől nem lesz pihenésünk! Ettől riad a halottak szelleme sírból kiáltja: nem nyugszom bele! Millió szív rakja a nagy tüzet szálljon fel Hozzád, mint egy üzenet: hogy megroppant már hitünk ereje: de nem nyugszunk bele... nem... nem, sohasem nyugszunk bele! Ámen. <-dr-) Ejnye, a múltban is voltak félrelépők? A nacionalizmus olyan termé­szetes, mint a gyermeki szeretet. De a nacionalizmusban vannak fokozatok, amelyek már nem ter­mészetes ragaszkodást jelentenek a szülőhazához, hanem beteges egóizmust. Ez a szupernacionaliz­mus súlyos nehézségekkel, sőt egé­szen tragikus következményekkel járhat. Különösen Latinamerika volt mindig nevezetes a lobogó nacio­nalizmusáról. Minél kisebb és sze­gényebb egy latinamerikai ország, annál türelmetlenebb a nacionaliz­musa. Mivel ezeknek az országok­nak a társadalmi szerkezete na­gyon elavult, az a természetes erő, amely a nincstelen tömegeket a gazdag felső réteg ellen feszíti, gyakran mindenféle tökét ellensé­gének tart. így, természetesen, az idegen, főleg amerikai tökét is. Emellett a politikai szélsőség, ami a hatalom birtokáért nem spórol a demagóg frázisokkal, gyakran fűti fel ezt a nacionalizmust az ide­gengyűlölet izzásáig. A legtöbb latinamerikai állam olyan szegény, hogy sem hadsere­get, sem kormányzati szervezetet nem tudna eltartani amerikai segít­ség nélkül. De ezt az idegen hoz­zájárulást természetesnek tartják, sőt, valami érthetetlen filozófiával úgy magyarázzák, hogy az jár ne­kik. Az amerikai magántőke, amely igyekezett vállalkozásokat létesí­teni ezekben az országokban, egy­re inkább veszélyeztetve érzi ma­gát. A nacionálizmus jelszavával kisajátítják, vagy egyre jobban ki­zsarolják ezeket a magánvállala­tokat, amelyek természetesen nem emberbarátságból, hanem profit­­szerzés céljából fektettek be ott is, a hazájukban is. Peruról közismert, hogy egysze­rűen elvette a Standard Oil ottani leányvállalatát és nem hajlandó érte kárpótlást fizetni. A tengeri felségjogát 200 mf-re terjesztette ki (Ecuadorral együtt) és kezdte elfogni az amerikai halászhajókat. A bűntetéspénzekből ily módon 152 ezer dollárt „keresett” az utób­bi évek alatt. Ecuador még szor­galmasabb volt: 476 ezer dollárt szedett össze „váltságdíj” fejében. SOUTH SIDE NATIONAL BANK IN S T. LOUIS • Drive-Up bankszolgálat. • Egy megállással minden banki dolgát elintézi. • Keressen fel bennünket min­den banki ügyében. 3606 Gravois Ave. (Grand és Gravois sarkán) MEMBER FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORP. Minden betét $15.000 erejéig államilag biztosítva van. ELŐFIZETÉSI DIJAKAT, lapunk részére szóló HIRDETÉSEKET átvesz MRS. VORDTRIEDE, újságunk és a Magyar Rádió állandó munkatársa. Címe: 6017 SOUTHLAND AVE. Telefonszáma: FLanders 1-7217 Bolivia az amerikai Gulf Oil vál­lalatát kívánja „nacionaiizálni”, mert természetes gázat szivattyúz argentin területre. Colombia a Gulftől és a Texaco­­tól egyaránt felemelt díjakat kö­vetel, amihez Ecuador is csatlako­zott. Mindezek teljesen új olajfel­tárások, amelyek nélkül a gazda­államok kincstára még üresebb lenne. Csile és Argentína talán még a legjózanabb, mert igyekeznek a Kiváncsi újságírók meglehetősen széleskörű vizsgálatot folytattak le az Egyesült Államok különböző levél-elosztó postahivatalaiban. A vizsgálat azzal a megdöbbentő fel­fedezéssel járt, hogy nem a nagy hűhóval bevezetett ZlP-számok alapján osztják szét a „first class”, vagyis a magán-leveleket, hanem ahogy régen — a helységnevek szerint. ☆ „a zrp MOZGATJA A POSTÁT?” Amikor a ZIP-code rendszert be­vezették, sok millió dollárt érő TV-, rádió- és papír-reklámmal ígérték, hogy ez meggyorsítja a le­velek elosztását, vagyis azok ki­­kézbesítését. „A posta mozgatja előre az országot és a ZlP-szám A benesi machiavellizmus Kas­sán hirdette meg azt a programot, amely 1945 és 1949 között a fel­vidéki öslakó magyarságra addig elképzelhetetlen szenvedést hozott. Minden jogát, a legelemibb embe­ri jogait is lábbal tiporták. És min­dezt a Szovjetunió előzetes jóvá­hagyásával. Az 1943. december 12- én Moszkvában kötött csehszlo­­vák-szovjetorosz szerződés erre „jogot adott nekik”. A MEGENGEDETT LEGMAGASABB KAMATOT FIZETJÜK BETÉTJÉRE Hat hónaponként küldjük Önnek a kamat csekkeket 152 LEMAY FERRY ROAD (Mindenféle bankügyben) 9001 SO. BROADWAY (Walk-Up és Drive-Up) MElrose 1-5500 Member F.D.I.C. Peoria és környéki olvasóinktól híreket, előfizetéseket és hirdetéseket átvesz munkatársunk VARGA JÓZSEF 3508 NE. Brevis Street Peoria, 61603 . Tel.: 688-7094 nacionalista gazdasági öngyilkos­ságot megakadályozni, de ki tud­ja, mikor űzik el Frei, illetőleg On­­gania elnököket a forrófejű fiatal katonák. Mindezt az értelmetlen kihívást teljesen érthetetlenné teszi, hogy ugyanakkor sürgetik, sőt követe­lik, hogy Amerika állami és ma­gántőkével siessen segítségükre. Sajnos, a nacionálizmus verseny­lovával nem lehet a gazdasági erő­ket biztonságos ügetésben tartani. mozgatja a postát!” Ilyen és ha­sonló felhívások tömegével árasz­tották el a közönséget, amely buz­gón kezdte bemagolni saját és le­velező-partnereinek ZlP-számait. Ma már ott tartunk, hogy ha nem sikerül felkutatni valakinek a ZIP- számát, úgy érezzük, mintha nem is léteznék. Ám, ha a riporterek megfigyelése helytálló, a postai al­kalmazott közelébe sem kerül a ZIP-számnak, amikor szortírozza a leveleket. ft A HELYSÉG-NÉV SZÁMÍT A postai alkalmazott ugyanis, aki szétosztja, szortírozza a leve­leket, a rendeltetési városnevet nézi, s észre sem veszi, hogy van-e utána ZlP-szám, vagy nincs. A zon-A jogfosztő dekrétumok árada­tával egyidöben harsán fel a nagy cél, a végső cél nyílt summázása: „Délszlovákia legyen a szlávság erős bástyája”. Csakhogy Délszlo­­vákiában nem szlávok, hanem ma­gyarok laktak. A kérdés megoldá­sát Vladimir dementis, Gusztáv Husak, Laco Novomensky, Dániel Okali, Vilo Siroky, Lettrick és Kvetko „vették a kezükbe”. Clementis külügyminiszter köl­csönös lakosságcserét erőszakolt. Ügy képzelte el a dolgot, hogy kö­zel 800.000 felvidéki magyart át­kergetnek Magyarországra, onnan esetleg átvesznek néhány ezer szlovákot, de a zömöt az északi megyék szlovák lakosságából tele­pítik délre. A tervből nem sokat tudtak megvalósítani. Ennek egyik oka az volt, hpgy Clementist 1952- ben a moszkvai vonaltól való el­hajlása miatt Prágában kivégezték. A többi magyargyülölö politikus is elkallódott azóta. Egyetlen kivétel dr. Gusztáv Húszak, ki ma a cseh­szlovák kommunista párt főtitkára. Eddig nem adta tanujelét annak, mintha változtatott volna a néze­tén. Néhány újabb szlovák írás, nyilatkozat, elsősorban Juray Zva­­ra fiatal történész állásfoglalása minden esetre határozottan elítéli Clementisék egykori politikáját és Husakkal sem tesznek kivételt. Megállapítják: Az 1945-ös „kosicky programmal” valóban lefejezték a felvidéki magyar százezreket. Kiűzték azokat is, akik példát­lan őszinteséggel szolgálták a du­­natáji népek megbékélésének, gyü­mölcsöző együttműködésének az ügyét. Akik önzetlenek és tiszták voltak, s a túloldalról is iggz szó­ra, méltán kiérdemelt megértésre vártak. Egyikük, a magyar-szlovák kulturális kapcsolatok régi, nagy­műveltségű munkása, a Pozsonyból kiűzött, ma Budapesten élő Szalat­­nai Rezső vallja: „Mi élő tanúi va­gyunk annak, hogyan égett a szí­vünk vérével, egész életünkkel, ide­geinkkel felépített híd a két nem­zet között, s tudjuk, hogy nem mi gyújtottuk fel, ránk csak a forró pernye hullott...” Vladimir Clementis ,az egykori szlovák népvezér, Gustav Husak és társaik — közöttük a még 1968 nyarán is a felvidéki magyarságot denunciáló Daniel Okali — való­ban mindent elkövettek, hogy „ná­ciónk” az áttelepítés, szétszóratás, „reszlovakizáció” következtében eltűnjön a föld színéről. S nem raj­tuk múlott, ha nem így történt... (A Cs. M. N. B. . tájékoztató szolgálata) Es. a paripa élnyargal azzal, aki felül rá. Az amerikai adófizető pén­zén nem szabad kalandokra vállal­kozni, mégha azok olyan emberba­ráti köntösbe vannak is öltöztetve, mint a szegények megsegítése. A magántőke pedig profitot akar, mert ez a magánkapitalizmus ön­fenntartó célja. Igaz, a szovjet-tö­ke is pont ugyanezt csinálja, ha külföldre merészkedik. Ahhoz, hogy ezek a forrófejű államok nyugodt és egyre fokozó­dó gazdasági békében éljenek, a politikai problémáikat kellene előbb megoldaniuk. A saját nagy­­birtokosaik és nagytőkéseik száz­szor jobban kihasználják őket, mint Amerika. De azokhoz nem nyúlnak, mert azok segítik hata­lomra a változó forradalmi jun­tákat. (OECONOMUS) goraszerü elosztó gép mellett ülő tisztviselő nem a ZlP-szám szerint nyomkodja le a billentyűt, amely a levelet a rendeltetési helyre indít­ja, hanem a város neve szerint. A kézi szortírozás mellett a levele­ket rekeszekbe dobálják. Ezeken a rekeszeken ábécé sorrendben van­nak a városnevek, így tudják a megfelelő rekeszt gyorsan megta­lálni. A városok neve alatt ugyan a ZlP-szám is ott van, de természe­tesen össze-vissza, vagyis azok után igazodni képtelenség. James Rademacher, a levélkéz­besítők szervezetének elnöke azt mondja, hogy eddig még egyetlen tudós sem volt képes olyan gépet szerkeszteni, ami el tudná olvasni a néha reszketeg kézzel írt címet, vagy ZlP-számot. Ehhez ember kell, méghozzá nagyon begyakorolt em­ber. Ugyanezt mondja Francis Fil­­bey, a postatisztviselök szerveze­tének vezetője is: „A magánlevél mozgatásában nem is használják a ZIP-code-ot!” ft ÁT KELL SZERVEZNI A POSTÁT! Az újságírók 50 levelet adtak fel ugyanazon a postán ZlP-számok­­kal és ugyancsak 50-et szám nél­kül. 48 esetben a ZlP-számos levél egyidöben érkezett meg a számnél­küli levelekkel, 2 esetben — ké­sőbb. Murray Kramer, aki Winton Blount föpostamester asszisztense, a ZIP-rendszer lelkes híve, feladott egy levelet egy újságíró címére, amelyen nem szerepelt sem a vá­ros, sem az állam neve, csak az utcai cím és a ZlP-szám. Ezzel akarta bizonyítani, hogy a ZIP mindent helyettesít. Egy hétig uta­zott a levél 230 mérföldre! Az üzleti levelezést lehet, hogy meggyorsítja, bár a panaszok soro­zata azt mutatja, hogy ott is hiba van. A magánleveleknél azonban nem is használják! A USA posta megérett arra, hogy kivegyék a kormány kezéből és önálló vállalattá tegyék. Nem­csak Mr. ZIP bukott meg, hanem az egész posta. A magánlevelek dí­ja 5 centről 6 centre emelkedett és rövidesen 7 cent lesz. Ez 40%­­os drágulás mintegy két éven be­lül! Ennek ellenére a levél mindig lassabb lesz. Úgy látszik: nehéz neki cipelni az egyre drágább bélyeget. Az Apollo 10 útja alatt egy nyugalmazott angol őrnagy — ci­vilben vendéglő-tulajdonos — kö­zölte a sajtóval, hogy illetékes he­lyen (?) kocsmanyitási engedélyt kért a — Holdra. Az egyik londo­ni lap rosszmájúan megjegyezte: Bizonyára már festik is az italbolt elé teendő táblát: Űrhajóknak par­kolni tilos! Május közepén nagyszabású női tüntetés zajlott le a londoni Trafal­­gár-téren. A feminista szervezet egyenlő bért és munkafeltételeket követelt. A dolog pikantériája a következő: a jelszavas táblákat tagbaszakadt férfiak vitték, az amazonok menetét skót katonaze­nekar vezette és a gyűlésen főleg férfi politikusok szólaltak fel. A nők csak — tapsoltak. Londonban 250.000 gépírónö, titkárnő dolgozik. Az Observer megállapította, hogy ha valaki puccsot akarna végrehajtani a szi­getországban, a negyedmillió tit-Talán nincsen minden célzatos­ság nélkül, hogy a német „Jasmin” című folyóirat, amely magát a „pá­ros élet” hívének vallja, legutób­bi számában cikket közölt a házas­ságtörök és más erkölcsi kilengé­sekben bűnösnek talált férfiak és nők középkori büntetéséről. A házasságtörőket és az ártat­­lanságu kellen vétő lányokat köz­szemlére állították. Az ilyen bű­nösök Délnémetországban a mise alatt a templom ajtaja mellett ve­zekeltek azzal, hogy szalmakoro­nát viseltek a fejükön. Konstanzá­­ban szalmából font copfot tűztek a bűnös nők kontya alá. A Neckar-menti Rottenburgban a férfi csábítók szalmából font ka­bátban voltak kénytelenek megje­lenni az istentiszteleten. Rotten­burg fölött elterülő falvakban a csábítót arra ítélték, hogy a sze­retőjét ganajos talicskán tolja vé­gig a főutcán és közben akárki megdobálhatta őket sárral és min­denféle más piszokkal. Poroszországban és Szászország­kárnőt kellene csak beszerveznie, hiszen az összes telefon-, távirat- és telexközpontok az ö kezükben vannak. Egy piackutató cég pon­tos mérésekkel megállapította, hogy az átlag angol titkárnő a he­ti 5 munkanapból csak két és fél napot dolgozik. A többit traccso­­lással, kávézással és — késéssel töltik el... Az angol vállalatok igazgatói­nak szövetsége bizalmas tanácsko­zást tartott egyik előkelő londoni hotelben. Csak a legnagyobb cé­gek igazgatóit hívták meg, ponto­san 149 személyt. A szigorúan bi­zalmas ülés előtt eltűnt a meg*­­hívottak névsora . . . Hamaro­san megállapítottak, hogy egy orosznevű cég orosznevű igazga­tója a tettes. Igaz, az is kiderült, hogy az illető a szovjet híriroda, a TASS munkatársa. Angol udva­riasságra nem jellemző körül­mények között távolították el a konferenciáróL ban a bűnösnek talált nők arccal a hívők felé az oltár lépcsői előtt térdeltek és bizony többször meg­esett, hogy a miséző pap rákiabált a hívőkre, mert nem a misét hall­gatták, hanem a nőket nézték. Az 1688 és 1740 között uralko­dott I Frigyes Vilmos porosz ki­rály a templomi kipellengérezés mellett kényszermunkára ítélte az erkölcstelen nőket. Fonóházakban kellett dolgozniok néhány hétig­­hónapig. Mária Terézia idején Ausztriá­ban, de Magyarországon is a bű­nös nőket mezítláb és egyszál ing­ben a templomba vezették, ott zsá­kot húztak rájuk és így kellett mi­sét hallgatniok. Még azokat a há­zaspárokat is erre a büntetésre ítélték, akikhez a kelleténél előbb érkezett meg a gólyamadár. A legidősebb férfi, aki erkölcs­telenségbe esett, egy Thomas Paar nevű kovácsmester volt és a Shro­pshire angol grófság Winnington városában lakott. Száz éves kólá­ban csábított el egy lányt. Bünte­tésül egyszál ingben és kezében égő gyertyával a templomajtó mel­lé állították. Húsz évvel később ugyanebben a templomban veze­tett oltárhoz egy fiatal özvegyet. „Az angol Matuzsálem” 1635-ben halt meg 153 éves korában. A lon­doni Westminster apátság templo­mában temették el. Hogy miért ér­te ez a „kitüntetés”, ma már senki nem tudja megmondani. 1767-ben a „Vossische Zeitung” tudósítást közölt Edinburgból, amely szerint egy nős ezredest há­zasságtörés miatt egy egész éven át minden nap a templom ajtó elé állítottak, még pedig hónaljig zsák­ba varrva. 1755-ben Nagy Frigyes Porosz­­országban minden ilyen büntetést eltiltott, mert lányok és asszohyok ezerszámra menekültek el az or­szágból és egyre kevesebbek let­tek az anyák, akik katonákat szül­tek volna neki. Vajon mi volna a templom aj­tók előtt és az istentiszteleteken, ha ma is így büntetnék a tilosba tévedt lányokat, asszonyokat, fér­jeket és legényeket. Rossz rágon­dolni ... tag UNITED SAVINGS and Loan Association (ezelőtt SLOVAN SAVINGS) Betétje $15.000 erejéig államilag biztosítva OSZTALÉK 434% negyedévenként 5y4% On Certificates of Deposit with Minimum of $7.500 6 hónapi lekötésre. Van egy újfajta 36 hónapos betét $1.000 bonusplan is. Main Office: Branch Office: 470 N. Kirkwood Rd. 1809 Gravois Ave. YO 4-9044 PR 6-8041 Mr. ZIP megbukott! A POSTA LASSÚBB, MINT VALAHA DUNAMEDENCE MIT VÁRHAT A FELVIDÉKI MAGYARSÁG HÚSZAKTÓL? HALLO, ITT LONDON!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom