St. Louis és Vidéke, 1969 (57. évfolyam, 1-19. szám)

1969-01-11 / 1. szám

Mär 10 éve uralkodik Castro, de meddig? Újév napján volt 10 esztendeje, hogy Fidel Castro, a szakállas ge­rilla vezér átvette a hatalmat Ku­bában és ezzel a kommunizmus, helyesebben a Szovjetunió lábat vetett Amerika földjén. Mindössze 90 mérföldnyire az Egyesült Álla­moktól orosz segítséggel kommu­nista állam létesült, amely igen sokba kerül Moszkvának. Eddig 3000 millió dollárral segítették Ku­ba közgazdaságát, ezenkívül több­­százmillió dollárt fektett a sziget­­ország hadseregének felszerelésé­be. Igaz, ez a segélyezés az utób­bi időben megcsappant, de még így is napi egymillió dollárjába kerül a Szovjetuniónak. utóbb Boliviában érte súlyos vere­ség a kommunista mozgalmat és ettől kezdve csendesebb és kevés­bé mozgékony Castro, aki már ré­gen nincsen megelégedve a Szov­jetunió által nyújtott anyagi támo­gatással, nem is beszélve arról az elhidegedésről, amely azután kö­vetkezett be Havanna és Moszkva között, hogy Hruscsov kénytelen volt visszavonni a Kubába szállí­tott ráKétafegyverekét. A Szovjetunió számára Kuba már inkább teher, mint érték. Egy­részt teher azért, mert Castro Kí­nával, a Szovjetunió legnagyobb ellenségével is feltűnő barátságot tart, kétarcú politikát folytat, Jó­részt Kuba gazdasági életébe: be­fektetett összegek nem hozták bfeg a várt hasznot. Moszkva gazdasá­gilag nem profitál Kubából, sőt a véget érni nem akaró szabotázsok és egyéb körülmények miatt ál­landóan ráfizet. Hogy még sem ej­ti el Kubát, annak ma már csak presztízs okai vannak. Gyenge­ségének jelei még jobban kiütköz­nének, ha a katonai kivonulás után politikailag és gazdaságilag is kénytelen volna elhagyni Kubát. Castro körül pillanatnyilag csend van, de uralma csak addig tart­hat, míg Washington vagy Moszk­vával, vagy Pekinggel meg nem egyezik. Akármelyik oldalra áll is az Egyesült Államok, mindenkép­pen Castro rendszerének az eltá­volítása lesz az egyik ára. Az Egyesült Államok és Kína esetleges megegyezése esetén ugyanis a Szovjetunió nem lesz abban a helyzetben, hogy Kubát tovább is támogassa. Amennyiben az Egye­sült Államok és a Szovjetunió kö­zött jönne létre valamilyen megál­lapodás, annak egyik legfontosabb előfeltétele Kuba elejtése volna. Az erők eltolódása minden pillanat­ban katasztrófális helyzetet te­remthet Castróra nézve. Castro uralmon tartása elvileg veszedelmes politikai cselekedet, amely háborúhoz vezethet Az Egyesült Államok az úgynevezett Monroe doktrínában már 145 esz­tendővel ezelőtt kimondta, hogy a Nyugati övezetben, vagyis azon a területen, amelynek ellenőrzését Washington magának vindikálja, nem tűr el semmiféle európai be­avatkozást. Elvileg ez a helyzet még job­ban kiélésük Csehszlovákia 1968 évi elözönlése után meghirdetett Brezsnyev doktrína következté­ben. Ez a doktrína a Szovjetunió­nak különleges jogokat biztosíta­na a kommunista államokban. E szerint a Szovjetunió joga és köte­lessége megvédeni a kommuniz­must minden olyan államban, ahol uralmának megmaradását akár belső, akár külső erők fenyegetik. EZ á védelem katonai beavatkozá­sig elmehet, még akkor is, ha az érdekelt állam lakossága már sza­badulni szeretne a kommunizmus­tól. Másszóval Kuba is a Szovjet­unió védelme alatt álL De más az elv és más a gyakor­lat. Kubából ezideig nem sikerült elérni Délamerika kommunizálá­­sát Az ilyen irányú akciók soro­zatos kudarcot szenvedtek. Leg­A híres új német Siegtal autóút egyik hídja, amelyen sokezer bámészkodó nyüzsög, hogy az alat­tuk lévő tájban gyönyörködjenek és hogy— a híd teherbíró képességét kipróbálják. Európa utolsó nomádjai rokonaink — a „számik* A legutóbbi számunkban a ma­gukat komiknak nevező zürjének­­röl írtunk, ők a legközelebbi ro­konaink. Atyafiság fokán és szám­szerűit a lappok következnek utá­nuk. A lapp elnevezést azonban éppen úgy idegenek aggatták rá­juk, mint ránk: magyarokra a hun­­garus, ungar, vengerszki, ma-, car, stb. nevet. Ök számiknak ne­vezik magukat.. Európai fajta né­pek, igen kevés mongol beütéssel. Számuk körülbelül 200.000. Nyel­vük a finnekével rokon és mivel a finnekkel mi is .nyelvrokonságot tartunk, nekünk is rokonaink. Egyébként ök Európa utolsó nő­­mádjai. Krisztus születése idején övék volt a mai Finnország teljes egé­szében, azonkívül Svédország és Norvégia északi fele. Az úgyneve­zett északeuráziai művelődési te­rületen éltek. Ennek a művelődés­nek — a magyarsághoz hasonlóan — a sámánizmus volt a jellegze­tessége. Ősi vallás volt ez, amely­ben a sámánoknak névezett pa­pok közvetítettek az Isten és az emberek között. Ezenkívül a szá­­mik a medvét is tisztelték, szent állatnak tartották. Mi magyarok nem. és nem is nagyon kényszerítik őket.' erre. Állampolgárságuk bizonyta-! lan, bár néha itt is-ott is számba-) veszi őket. Névleg annak az ál-; lamnak a polgárai, amelynek terű- • létén téli szállásaikat berendezik, Ezek a téli szállások az utóbbi idő­ben egyre jobban állandósulnak, és felveszik a szilárd építésű há-! zakból Összálló falvak jellegét. A törzsek családok szövetségé- \ böl állnak össze. Egy-egy család 12-14 főből áll, akik nem egyszer ■ 3000 darabra rúgó rénszarvas csor~ dát mondhatnak a magukénak. Amint elkövetkezik a hóolvadás, a csordákat a Északon lévő legelők-. re hajtják, ahol nyáron a meleg a : 30-35 fokot is eléri és dús füveket, érlel. Csak az iskolaköteles gyer­mekek maradnak a szálláson és a gondozásukkal megbízott öregek. Körülbelül 90 rénszarvas vontatja • a szánokra rakott háztartási felsze- . re lést és az élelmiszert. A nyár folyamán a csorda erő­sen megszaporodik. A teheneket fejik, de egy tehén legfeljebb egy • csésze tejet ad. Ennek a tejnek azonban legalább 22 % a zsir- • tartalma és igen kitűnő sajtot csi­nálnak belőle. Törzsi közösségük kezdetén va- A tél-közeledtével a törzsek is~ dászatból éltek és csak akkor tér- mét lehúzódnak téli szállásaikra, tek át a rénszarvas tenyésztésre, ahova a csordákat is lehajtják és amikor elváltak a finnektől és své- Qtt megszámolják őket. A jól meg­­dektöl. A pontos időt nem ismerjük, hízott állatok 20-30 százalékát le- V de körülbelül 1800-2000 évvel ez- vágják, húsát és a sajtot pénzre előtt lehetett, hogy még északabb- váltják és mivel „rezsijük” úgy­­ra, mai helyükre vándoroltak. Nem szólván nincsen, a „szarvastöke” tudjuk, hogy mi késztette őket ar- 20 százalékot, vagy ennél is többet ra, hogy felszedjék sátorfájukat, de kamatozik. Az iparosodás azon­­annyi majdem bizonyos, hogy so- ban az ő területeikre is benyojnuL ha nem védték fegyverrel a va- Egyre kevesebb lesz a legelő és dászterületeiket és a legelőiket. Ök nincsen messze az idő, amikor a a világ legbékésebb és egyúttal a félhomályba- vesző nyírfatüzek ka- • legszívósabb népe. Rövid - nyarak rm üldögélő, színpompás ősi vise- - közbejöttével megélnek, sőt gazda- letbe öltözött nomád pásztorok ■ godnak a jég hátán is. már csak a múlt emlékei lesznek. Legelőik Európa legészakibb ré­szeiben, svéd, finn és_ szoyjetorosz területen vannak, de ök nem na­gyon respektálják az amúgyis rit­kán lakott térség országhatárait A KANADAI MAGYARSÁG HIRDETÉSEI MINDIG EREDMÉNYESEK MR. JÓZAN ÉSZ Az ENSZ elítélte Izraelt a libanoni támadásáért és a Biztonsági Tanácsban több felszólaló azt követelte, hogy Izrael fizesse meg az állítólag 50 millió dollár körüli kárt, amit okozott. Nem tudjuk, hogy ezt a biztosító társaságok által fedezett és fizetendő kár tetejében kívánják-e tőle, ami dupla fizetés lenne, de tény az, hogy Izraelt erre noszogatják. Mivel kötelességünknek tartjuk az eseményeket a magunk józan perspektívájába helyezni, megbíztuk Washington D. C.-beli tudó­sítónkat, hogy keresse fel mr. Józan Észt, aki józan ésszel gon­dolkodik, s kérdezze meg tőle, hogy helyesli-e vagy sem a kár­térítést Sajnos, mr. Józan És? a }egaslegritk,ább esets&bm található Wa­shingtonban és így munkatársunknak sokáig kellett kutatni utá­na, amíg végülis megtalálta. New Yorkban, az ENSZ palotájában talált rá, ahöl mr. Józan Ész éppen a Biztonsági Tanács erről szó­ló vitáján — álldogált Amikor tudósítónk feltette a kérdést, mr. Józan Ész összerán­colta a homlokát és így felelt: — Nem helyeslem a kártérítést! Mint amerikai állampolgár és adófizető, határozottan ellenzem, hogy Izrael bármilyen kártérí­tést is fizessen! — De miért? — kérdezte meglepődve munkatársunk. Mr. Józan Ész így válaszolt: — Mert akkor ezt az 50 milliót nekünk, amerikai adófizetőknek kell kiizzadnunk! ■ "T Ahol az autó születik és meghal — Detroit egyik autőtemetöje, ahonnan naponként ezer kocsit szállítanak el ócskavasként." K ül ön vélemény Az összes nagy amerikai lapok elítélték Izraelt a helikopterrel vég­hezvitt támadásáért, amit a beiru­­ti repülőtér ellen vezetett. Ha nem is kifejezetten, de akkor is oly módon, hogy az ügy bőséges taglá­­lásávál és feltűnő helyen való köz­lésével hozzájárultak az Izrael el­leni hangulat keltéséhez. É11 nem vagyok sem zsidó, sem arab, do még zsidóbarát, vagy ar^bbarát sem. Az ügy érzelmi ré­szét nem is ^.k^ro-m feszegetni. De az emberi igazságérzet azt mon­datja velem, hogy tárgyilagosnak kell lenni még ebben az esetben is. Az arab komitácsik is éppen elég kárt okoztak már Izraelnek, még emberéletben is. A beiruti repülő­téren leszállt izraeli katonák azon­ban sem idegen gépekben, sem em­beréletben nem tettek kárt, sőt ezt feltűnő alapossággal kerülték. Az, hogy nagyobb kárt okoztak az arab gépekben, mint az arabok áz ö gépeikben (marokkói és athé­ni kaland!), ez lehet összehasonlí­tás tárgya, de az bizonyos, hogy az akció csak válasz volt az előze­tes arab akciókra. Az én szerény véleményem sze­rint az a kérdés lényege, hogy Iz­rael, amelynek úgy tudom csak 2 y2 millió lakossága van, igyek­szik a fennmaradását a többszáz milliós arab többség ellenében vé­deni. Lehet, hogy hiba volt Izrael állam felállítása, lehet, hogy jogos volt. de az bizonyos, hogy már megvan. És ha már megvan, vé­dekezni akar a megsemmisítése ellen, úgy, ahogy tud. Ez termé­szetes és érthető. De még azt is fel kell hoznom, hogy Izrael az egyetlen ország Kö­­zelkeleten, amely szemben áll a Szovjet terjeszkedéssel. Az ara­bok a Szovjet barátai, sőt csatló­sai. Nekünk, magyaroknak, akár szeretjük Izraelt, akár nem, ezt fi­gyelembe kell vennünk, mert ne­künk is a Szovjet a legnagyobb el­lenségünk. Csak ennyit akartam megjegyez­ni erről a fordulatról. Várkonyi Károly Buffalo, N. Y. Milyen miniszter lett belőle? Amikor mr. John J. Greene, a kanadai kormány minisztere há­rom napig egy montreali kórház­ban feküdt, az orvosok megállapí­tása szerint a rosszulléte oka „tel­jes kimerülés” volt. Mr. Greene „Energia miniszter” volt, ameddig elvesztette minden energiáját. Mi­lyen miniszter lett belőle a beteg­ség alatt. Egyszerű: Beteg Minisz­ter. Hála az utcaseprőnek Egy kis angol városkában 18 hó­napig nem volt utcaseprő. Végül találtak egyet. Nehogy ez is fel­mondjon,-a városi tanács elnöknö­­je rendeletét adott ki a polgárok­nak: „Állj meg előtte, emeld meg a kalapodat és vidáman köszöntsd! Hadd tudja meg, hogy milyen há­lásak vagyunk a munkájáért!” — Nem rossz, de talán még jobb vol­na, ha a duplájára emelnék a söp­­rögető fizetését. Akkor biztosan maradna. Mi lesz, ha megint így öltözik? “ Fröme, angol városkában egy * fiatalember a bíróság elé került,-­­mert biztosítás nélkül hajtotta au-_ tóját A ruházata: nadrág, mely­nek egyik szára narancs-, a másik fekete volt, sárga ing, fekete sap­ka és aranyozott hotra támaszko­dott. A bíró hazaküldte, hogy öl­tözzön át és jöjjön rendes ruhában két hét múlva. Mi lesz, ha akkor is így jön? Sohasem fogják elítélni? MEGJELENT A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG SZÍNES TÉRKÉPE AZ ORSZÁG ÉS A VÁRMEGYÉK CÍMEREIVEL A pergamen papíron öt színű nyomással (23x17% inch) nagyságban készült térkép dísze a magyar emigráns otthonoknak. Ára csomagolással és szállítási költség­gel együtt $2-50. Rendelje meg még ma, töltse ki a mellékelt szelvényt és csatoljon $2.50-röl kiállított csek­ket vagy money ordert s küldje el az alábbi címre. WELLER PUBLISHING COMPANY, LTD. 412 Bloor Street West, Toronto 4, Ontarió, Canada

Next

/
Oldalképek
Tartalom