St. Louis és Vidéke, 1969 (57. évfolyam, 1-19. szám)

1969-02-22 / 4. szám

Clarion — van vagy nincs? A coloradói egyetem UFO-vizs­­gálata azzal a megállapítással vég­ződött, hogy nincsenek „repülő csészealjak”, csupán repülő fantá­ziák. Mindaz, amit a polgár lát, nem más, mint természeti tüne­mény, sőt eltünemény, de nem UFO. Lehet esetleg egy másik bolygó is, amit a polgár ideképzel az udvara fölé. Ezt a nézetet sen­ki sem képviseli nagyobb meggyő­ződéssel, mint Dr. Edward Con­don, a bizottság vezetője. Félmil­lió dollárt költött el a vizsgálatra, amiben az UFO-hívö adófizetők pénze is szerepelt. Ez a vizsgálat legnagyobb igazságtalansága. Dr. Condon hosszú részt szentel három kötetes jelentésében a Cla­­rion-bolygónak, ami — nincs. Az ETH — vagyis az „Extrater­restrial Hypothesis” — a Földön kívüli feltevés — hívei közül ugya­nis sokan azt állítják, hogy van egy műbolygő a Naprendszerünk­ben, amely űrbéli bázisul szolgál a más Nap-rendszerekből érkező |UFO-knak. Ezt a műbolygót az UFO-sok helyezték orbitba és pon­tosan úgy kering a Nap körül, mint a Föld. De mi mégsem láthat­juk, mert mindig az ellenkező ol­dalán van a Napnak, mint mi. Ez a mű-bolygó volna a Clarion. Dr. Cordon azt állítja, hogy ilyen mücsillag nem létezik, már csak azért sem, mert a gravitáció­ját érezni kellene, ha már látni nem is láthatjuk. Hogy így van-e, vagy sem, nem tudjuk. Eddig még a Clarionról és az ETH-esekröl sem hallottunk. Dr. Condon valószínűleg olyasmi­ket cáfol, amik valóban nem lé­teznek és csak egyes fantázia-bö ETH-hívek találták ki. Hipotézis, feltevés az egész. De — ugyanakkor Dr. Condon nem magyarázott meg legalább 80-100 olyan UFO-jelenséget, amit nem lehetett sem kísérleti ballon­nak, sem mocsárgáznak, sem Vé­­nusz-bolygónak nézni. Amelyeket nem csak láttak megbízható tanuk, hanem amelyeket maga a rendőr­ség, sőt néhány esetben a katona­ság is megközelített, mire azok gyorsan felszálltak és eltűntek az űrben. Mivel a kigyulladt mo­csárgáz nem száll le és nem távo­zik el, amikor közelébe mennek, ezek nyilván valamiféle irányított, saját erőművel rendelkező készü­lékek voltak. Dr. Condon ezekre nem felel, ellenben olyan nyilván­való tréfákat és félrelátásokat „leplez le”, amelyekről a komoly UFOlógusok sohasem állították, hogy azok UFO-k voltak. A vita az UFO-k körül még csak most kezdődik! Dr. Condon elég sok pénzt költött el, hogy bebizo­nyítsa azt, ami valóban nincs. De még egy dollárt sem költöttek ar­ra, hogy bizonyítsák, ami — van. így például azokat a benyomódá­­sokat, amelyeket több idegen lé­gi test a földön hagyott maga után, miután felszállt. Vagy azt a néhány darab idegen fémet, amit találtak a távozásuk után. Vagy ». leperzselt környezetet. Ezekről Dr. Condon éppen úgy nem beszél, mint a grönlandi UFO-roncsról, amelyről a norvég vezérkar és szakértők egész serege állapította meg, hogy a Nap-rendszerünkön túli világból jött, mert a fém, ami­ből készítették, teljesen ismeretlen a Földön. Azok, akik nem hisznek a Cla­rion mübolygóban, vagy a tréfás luftballónokban, még mindig hi­szik, hogy igenis vannak UFO-k és kár, hogy nem foglalkoznak ve­lük is — a pénzünkért. Kemény ember az angol hadügyminiszter! Denis Winston Healey, Anglia hadügyminisztere egyre nagyobb szerepet játszik a világpolitikában. Befolyása vetélkedik Churchillével és az Egyesült Államokban is res­pektálják. Híve annak a politiká­nak, hogy Anglia adja fel ázsiai birtokait és húzódjon vissza Szuez­ig, de egy lépéssel sem tovább. Nyugatnémetországot Anglia leg­jobb katonai partnerének tartja és nem titkolja, hogy hazáját már Nyugatnémetország területén vé­deni akarja. Szerinte a harmadik világháború kitörése esetén két­­három napon belül szükség lesz az atombomba bevetésére. Minapi sajtóértekezlete során rámutatott arra, hogy Európa je­lenlegi beteg testrésze a Földközi tenger, ahova egy orosz hadiflotta azért fészkelte be magát, hogy az Egyesült Állatnok 6-ik flottáját fe­dezze. Ennek a fedezésnek nem tu­lajdonít nagyobb jelentőséget, mert az olasz flotta is erősebb, mint az oroszoké. A helyzet még jobban a NATO javára billent azzal, hogy Anglia újabban több hadihajót és repülőgépet küldött ebbe a térség­be. A felderítést a lehető legna­gyobb mértékben fokozták. Hábo­rú esetén a Földközi tengeri orosz flotta perceken belül megsemmi­sülne, még mielőtt el tudnák ma­gukat határozni valamire. Arra a kérdésre: hogyan akar a NATO Jugoszlávián segíteni egy háború esetén, Healey a követke­zőket válaszolta: — Ne kívánják tőlem, hogy stra-KÉTLÁBÚAK (A kétlábúak olyan emberek, akiknek véletlenül két lábuk van ugyan, de a fejük helyén csak üre­sen kongó koponyát hordanak.) Az Egyesült Államokban évente kereken 20.000 személyt gyilkolnak meg és 100.000 körül sebesítenek meg lőfegyverrel — mondták egy ér­tekezleten. Az utóbbi öt évben háromszor annyit öltek meg ily módon, mint a vietnámi harctéren. (Vajon: miért nem ez ellen tűntetnek a „pa­cifista” kétlábúak?) A modem emberben több az Ízléstelenség, mint a legbarbárabb korsza­kokban volt. Ez a meggyőződése a londoni Mayfair Art Gallery igaz­gatójának, mi”tán két betörő „a kéznél levő kilenc legrosszabb képet” lopta el. (Néha szerencse a rosszizlésü kétlábú, igazgató úr!) # * * A 700 éves párizsi Sorbonne-egyetem rektori irodáiba betörő balol­dali diákok bemocskolták a régi értékes képeket, összetépték a több­százéves könyv-ritkaságokat és elégették az egyetem felbecsülhetetlenül értékes iratgyüjteményeit. (Itt „intelligens” kétlábúak dolgoztak. Jobb ez nekünk?) Washingtonban a Nők Felszabaditási Mozgalma e. szervezet vezetője, egy 26 éves csinos asszony, férfi hippiek előtt előadást tartott a nők elnyomásról. „Áldozatok vagyunk, mert más rendelkezik a testünk­kel! Kizárólag a férfiak tartoznak a társadalomhoz, mi csupán öhozzá­­juk. De eljön az idő, amikor az egész férfitársadalom széthullik a lába­ink előtt!” — kiáltotta. A hippiek helyeselték. (A kétlábú hippiek ugya­nis nem tartoznak a széthulló férfiak közé.) Egy sacramentói (Kalifornia) szövetségi bíró megtagadta az állam­­polgárságot két folyamodótól, mert a „Jehova tanúi” szekta tagjai. A bíró azzal indokolta döntését, hogy „nem ragaszkodnak az Alkotmány alapelveihez”, mert nem szavaznak, nem vállalnak esküdti megbíza­tást és — nem harcolnak a háborúkban. (Ezan az alapon Amerika fél néger és egyharmadnyi fehér ifjúságát meg kellene fosztani az állam­­polgárságától, kétlábú bíró úr!) Sőt azt a 47 egyetemi professzort is, aki az Egyesült Államok egyik legnevesebb intézetében, a Massachusetts Institute of Technology-n taní­tanak. A professzor urak felhívták tanártársaikat és hallgatóikat, hogy szüntessék be a munkát, tiltakozásul a „tudomány militarizálása” el­len. (Ki izgat kit? A tanárok a diákokat, vagy a Szovjet a kétlábú ta­nárokat?) Egy 22 éves clevelandi (Ohio) néger lelőtte a mostohaapját 1966 karácsony estéjén. A bíró megengedte, hogy „emberölésben” vallja ma­gát bűnösnek az „első fokú gyilkosság” vádjával szemben és azonnal szabadonbocsátotta két évi próbaidőre. A „büntetlen” ifjú erre tavaly agyonlőtt egy prostituáltat, mert az nem volt hajlandó rá keresni. Most fogták el, egy automata revolver volt nála. (A második áldozat vére a kétlábú bíró lelkén szárad, aki józan ész helyett álhumanizmust hor­doz a koponyájában). (ZÁRÓJELES' tégiai titkokat áruljak el. A máso­dik világháború során Jugoszlávia minden esetre lekötött, majd ki­űzött 20 német hadosztályt. Ekko­ra erőfeszítés a védelem kezdetén most is elég. Minden más tervsze­rűen következnék. A nyilatkozatnak ez a része az első hivatalos utalás arra, hogy a NATO segíteni akar a szövetségi kötelékeken kívül álló Jugoszlá­vián. — Szükségszerűen el kell-e kö­vetkeznie a Szovjetunióval való háborúnak? — kérdezték Healey­­tól a továbbiakban az újságírók. A válasz a következő volt: — A Szovjetunió klasszikus gyarmatosító impérium, beleértve azt is, hogy kizsákmányolja a le­­igázott népeket, amelyek termé­szetesen védekeznek. Eljön az ide­je annak, amikor a Szovjetuniónak engedni kellene. De könnyen meg­lehet, hogy a Szovjetunió erőszak­hoz folyamodik az impérium meg­tartása érdekében. Ha így lesz, el­következik a harmadik világhábo­rú. Persze, arra is van kilátás, hogy a Szovjetunió feladja a gyarmatait. A két ellentétes tendencia naponta követhető az orosz újságokban. Ma még az erőszak igenlői vannak többségben, tehát a háború való­színűbb. A Szovjetunió azonban sem így, sem békés fejlődéssel nem tudja maga alá gyűrni Európát. Mr. JÓZAN ÉSZ Kanadában is vannak szocíál-reformerek. Ez talán a legrosz­­szabb fajta import az Egyesült Államokból. Egyikük, aki különben törvényhozó is, törvényjavaslatot nyújtott be a Képviselöházban a börtönben senyvedő raburak kényelmének fokozására. Azt kívánja a kitűnő reformer, hogy a férfiraboknak, akik jól viselik magukat, engedjék meg, hogy időnként fogadhassák k. ne­jüket és teljes magányban tölthessenek el vele egy éjszakát. A nagy reform-ötlet a rabok jobb viselkedését kívánja előmozdítani. Remek! — kiáltottunk fel. Ez Columbus tojása, amit eddig csak azért nem találtak fel, mert az emberek általában antiszociálisok és a börtönt börtönnek tekintik, holott, persze, luxusszállodának kellene lennie. Rohantunk a nagy reformmal Mr. Józan Észhez, aki éppen az igazságügyminisztérium folyósóján állt meg. — Olvasta, Mr. Józan Ész? — kérdeztük lelkendezve. — Igen, olvastam. Azért álltam meg. — Mii? — kérdeztük elhülve, — hát nem helyesli ezt a humá­nus javaslatot? Mr: Józan 'Eszí fánkmeredt: — On megfeledkezik arról, hogy nem csak nős rabok vannak, hanem nőtlenek is. Ezeknek a képviselő úr kerít nőket? Vagy ők hátrányt szenvednek a szociális igazság nevében? — Ez ... ez... tényleg ... — dadogtuk, de ő kérlelhetetlenül folytatta: — És, természetesen, vannak nörabok is. Férjesek és férjtele­­nek. Rájuk nem terjed ki a humanitás? — Igaz, Mr. Józan Ész — feleltük csüggedten, — de... mégis humánus a gondolat és talán ki lehetne ... hm ... terjeszteni min­denkire. — Ö, hogyne lehetne! Csak ehhez egy másik törvényjavaslatra lenne szükség. — Ez természetes, Mr. Józan Ész! — feleltük. — Méghozzá olyanra, amely a börtönt örömtanyává változtat­ná át. Képzelje, mennyi magányos szív törné magát a börtönök után. Legalábbis megduplázódnék a bűnözés. De hiszen nem az erkölcsi rend számít, ugye, hanem a humanizmus? Az embernek megáll az esze... Mondá és rögvest meg is állt. Középeurópában még mindig nagy keletje van a kovácsoltvas díszítéseknek. Képünk egy ajtó pompás részletét ábrázolja, amint éppen készülőben van. Ezek a repülőgépre szerelt csészealakű antennák már 300 mérföld távolságról észreveszik a keletkező vihart. Az amerikai és orosz űrhajók németül beszélnek a Holdon A Nyugatnémetországban élő Oberth Herman professzor, akit általában „az űrhajózás' apjának” tekintenek, az idén lesz 75 éves. Az erdélyi Nagyszebenben szüle­tett. Édesapja sebészorvos volt. Középiskolai tanulmányait az otta­ni szász gimnáziumban végezte és természetesen megtanult és ma is beszél magyarul. Orvosnak készült és csak a müncheni egyetemen tért át a matematikára, fizikára és asztronómiára. Az űrhajózás lehe­tőségének tanulmányozására Verne Gyula „Utazás a Holdra” című re­génye késztette. Az első könyve „Rakétával a bolygókra” címmel 1923-ban jelent meg. Négy évvel később ezt követte az „Űrhajózás feltételei” című tanulmánya, amely ma is használható forrásmunka az alapok elsajátítására. Szerinte az amerikaiak lesznek az elsők, akik leszállnak a Hold­ra és ezzel kiküszöbölik kezdeti lemaradásukat az űrhajózás terén. Technikailag ma már nagy fölény­ben vannak az oroszok előtt, akik űrállomás létesítésével kísérletez­nek a Föld és a Hold között, hogy onnan menjenek a Holdra. Az ame­rikaiak ezt a közbeeső állomást — idönyerés miatt és politikai okok­ból — kihagyták, még hozzá átütő JÖ A PAPAGÁLYOKNAK! Legalábbis a Puerto Ricobeliek­­nek. Mert a kormány gondoskodik arról, hogy 1. figyeli a párzási szo­kásaikat, 2. lyukakat furat a fák­ba, hogy lecsapolja a faüregekben összegyűlt vizet, ahol a derék ma­darak fészkelnek, 3. összefogdos­­tatja a fáramászó patkányokat, amelyek a papagályokat pusztít­ják. — Mindez potom 200 ezer dol­lárba kerül. Ki fizeti a számlát? Na, ki? A USA adófizetői, mert ezt az állatbaráti tervet, természete­sen, az amerikai kormány finanszí­rozza. Ki más lehetne ennyire ba­lek? sikerrel, mint az Apollo 8 Holdat megkerülő útjából láttuk. Azon­ban az oroszok által követett szisz­témának is van előnye. Harminc­negyven évi távlatra számítva ősz­­szehasonlíthatatlanul olcsóbb, mint az amerikaiak módszerei. Elmondotta még ObertH pro­fesszor, hogy a Holdról ezerszer könnyebb lesz meghódítani a boly­gókat, mint a Földről. Onnan már napenergiával táplált, villanyhaj­tású gépek is indíthatók. Arra a kérdésre, hogy mennyi része van a németeknek az űrha­józás elindításában, Oberth pro­fesszor viccesen válaszolt: „Egy amerikai és egy orosz űrhajó talál­koznak a Holdon. Nem tudnak egymás nyelvén, nem értik egy­mást, mire a Hold közbevető indít­ványt tesz: beszéljenek németül, hiszen mind a ketten a németorszá­gi Penemündéből származnak”. ló hír a contaet-lenese viselőinek Egy amerikai szemüveggyár új plasztik contact-lencséket hoz forgalomba. Az újdonság az ben­nük, hogy nem merevek, mint az eddigi plasztik-lencsék, ami ez utóbbiak viselését kellemetlenné, sőt sok érzékeny személynél lehe­tetlenné is tette. Az új plasztik-anyagnak nedves­ségszívó képessége van, így a sze­men a könnyet felszívja és ezáltal lággyá és kiválóan alkalmazkodő­­vá válik. Könnyű feltenni és eltá­volítani. Az új plasztik contact-lencsétől azt várják,, hogy a szemüveget vi­selők száma erősen csökkenni fog, mert kényelmesebb a viselése, mint az orrnyergen üldögélő szem­üvegé és emellett sokkal precízebb látást biztosít. Magyarország kártalanít 3000 külföldi volt földtulajdonost (F. E.) Magyarországon új föld­törvény lépett életbe. Végrehajtá­si utasítása szerint tizennyolc me­gyei bizottság számbavette az úgy­nevezett kívülállók termelőszövet­kezeti ingatlanait, amelyek után kártalanítást kívánnak fizetni. Há­romezer külföldön élő földtulajdo­nos ügyét áttették a Pénzintézeti Központba, ahol határoznak a kár­talanítás összege felől. A döntésről folyamatosan értesítik az érdekel­teket. A megszabott megváltási árat öt. éven kérésziül, esetenként egyenlő összegekben kifizetik. A kártalanításra számbajövető háromezer személy névsorát nem tették közzé. Akik úgy vélik, hogy esetleg kimaradnának a kártalaní­tásból, forduljanak a Pénzintézeti Központhoz, amelynek székhelye Budapest. Közelebbi cím nem szükséges, mert csak egy van az, országban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom