St. Louis és Vidéke, 1968 (56. évfolyam, 1-25. szám)

1968-05-17 / 10. szám

ST. LOUTS ÉS VIDÉKE 1968. MÁJUS 17 * 3 Esernyővel megy az USA Párizsba ? A délvietnamiak Joggal félnek attól, hogy Amerika kölcsönkéri íz angoloktól Chamberlain eser­nyőjét és azzal megy Párizsba, rogy egy „ázsiai Münchent” kössön 1 kommunistákkal. Ha az ember az amerikai liberá­lis sajtó véleményét venné csak fi­gyelembe, ennek az új katasztró­fának megvolna az esélye. Nem vi­tás azonban, hogy Johnson a visz­­szavonulása árán visszaszerezte cselekvési szabadságát. Ö pedig csak „becsületes békét” köt, amely nem győzi le az Egyesült Államo­kat a tárgyalóasztalnál és nem en­gedi a Viet Congnak kommunizál­­ni Délvietnamot. AZ ÜJ ELNÖKTŐL FÜGG. Nagy kérdés azonban, hogy ki lesz a kö­vetkező elnök, mert a tárgyalások semmi esetre sem fejeződnek be Johnson lelépéséig. Ha Kennedy vagy McCarthy lenne az elnök, Amerikát és a szabadvilágot egy még Münchennél is szégyenlete­sebb végkiárusítás fenyegetné. Mc- Carthynak azonban semmi esélye sincs és Kennedynek is alig van több ennél. A demokraták Hum­­phreyt fogják jelölni, ha pedig olyan helyzet állna elő, hogy Ken­nedy és McCarthy az utolsó pil­lanatban egyesítenék erőiket és ve­szélyeztetnék Humphreyt, a kon­venció kétségtelenül kényszeríteni fogja Johnsont a jelölés vállalá­sára. A republikánus jelöltek közül Nixon határozottan anti-kommu­­nista és Rockefeller sem vállalná a hóhérmunkát, ami Kennedy prog­ramjában benne van. Persze, a jelöltség még nem el­nökség. Ha Johnson indulna, elsö­pörné a többieket. Erre azonban igen csekély a valószínűség. De Humphreynek igen komoly esélye van a győzelemre akár Nixon, akár Rocky lenne az ellenfele. Tehát: ha nem is egészen biztos, de majdnem biztos, hogy nem lesz lefekvő elnöke Amerikának. Ez esetben pedig igen hosszú tárgya­lásoknak nézünk elébe, ha ugyan — lesznek egyáltalán érdemleges tárgyalások. A FELTÉTELEK ÄTHIDALHA­­TATLANOK. A koreai és egyéb tárgyalásokra emlékezve, a kom­munistákkal majdnem lehetetlen normális tárgyalásokat folytatni. Először is a beteges ösztönük mi­att, amely a propagandát a lényeg fölé helyezi. Másodszor: a kommu­nisták olyan követelésekkel lép­nek fel, amelyek egyszerűen telje­síthetetlenek. Annyira azok, hogy még a Kennedy-tipusú külpolitika sem merné elfogadni azokat. Északviatnam követeli: 1.) A bombázások teljes és feltétel nél­küli beszüntetését és az amerikai csapatok kivonulását. 2.) Minden idegen katonai bázis és katonai szövetség megszüntetését Délviet­­nammal. 3.) A Viet Cong, ill. poli­tikai szervezetének, a „Nemzeti Felszabadítási Frontnak” elismeré­sét, mint Délvietnam politikai aka­ratának kizárólagos képviselőjét. 4. Észak- és Délvietnam egyesíté­sét, minden külföldi beavatkozás nélkül, vagyis erőszakkal. Ezzel szemben mi követeljük: 1.) Minden északvietnami katona ki­vonását Délvietnamból (jellemző a kommunista képmutatásra, hogy még ma is tagadják, hogy egyetlen szál katonájuk is volna Délviet­­namban!) és a Viet Cong leszerelé­sét. 2.) Teljes szabadságot Dél­­vietnamnak a belső politikai élet­formája megválasztásában. 3.) Nemzetközi garanciát és ellenőr­zést minderre. LEHETNEK-E TÁRGYALÁSOK? Ha az ember szembeállítja a két fél követeléseit, a tárgyalások foly­tatása majdnem kizártnak látszik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a párizsi tárgyalások csak „előzetes megbeszélések” lesznek a tárgyalás programjának megál­lapítására. Az északiak első köve­telése tehát a bombázások teljes és feltétel nélküli beszüntetése lesz, s amíg ez meg nem történik, Hanoi nem hajlandó tárgyalni. Mi viszont semmi körülmények közt sem me­hetünk bele ebbe, mert ez csapa­tainkat veszélybe sodorná (lásd a legutóbbi minivárosoffenzívátl), ki­véve, ha Hanoi garantáltan bizto­sítana bennünket a további csapat- és municióküldés beszüntetéséről. Sajnos, a kommunistáknak egyet­len szavát sem lehet elhinni és még ha meg is igémének valami ilyesmit, bizonyos, hogy nem tar­tanák be. Ez teszi majdnem kilá­tástalanná az érdemi tárgyalások megkezdését és folytatását. Szinte elképzelhetetlen, hogy Hanoi az eredeti „4 pontjából”, amit már túlrégen és túlintranzi­­gensen hirdet, lényegesen enged­jen. Enélkül pedig csak egy szé­­gyenfegyvernyugvást köthetnénk. De még talán a szégyen is elvi­selhető volna, de az ilyen „béke” (értve alatta egy fegyverszünetet) következményei lennének elvisel­hetetlenek. A HALÁLOS KOALÍCIÓ. Az ember nem érti Kennedyék koalí­ciós tervét. Megtűzdelve olyan „történészekkel”, mint Arthur Schlesinger, nem tudnák, hogy a kommunista-koalíciókat mindig kommunista hatalomátvétel köve­ti és ezt semmiféle naív „nemzet­közi ellenőrzéssel” sem lehet meg­akadályozni? De ami a legbrutálisabb lelkiis­meretlenség ebben a koalíciós­­tervben az, hogy a kommunista ha­talmi átvétel olyan szörnyű mé­szárlássá fajulna, amihez képest az összes eddigi áldozatok kis bal­esetnek számítanának. Ez nem fel­tevés, hanem mindenütt bizonyí­tott történelmi tény. A kommunis­ták uralmához a terror úgy hozzá­tartozik, mint puskához a golyó. Pláne a még könyörtelenebb ázsiai kommunistáknál. Nemcsak az egész délvietnami tiszti- és altiszti kart, sőt rengeteg közlegényt is, hanem a polgári lakosságnak még Thieu és Ky ellenes nagy tömegét is kiirtanák, kivéve a dolgozó kuli­kat. Nem tízezreket, hanem millió­kat mészárolnának le Délvietnam­­ban. Vajon nem olvasták Kennedy- Fulbright - McCarthy szenátorok, hogy Huéban — csupán 24 órás uralmuk alatt — több mint ezer polgárt öltek le és ezeknek több mint felét élve temették el? Egy tanítót pl. azért, mert a fia délvi­etnami katona. Egy saigoni szená­tort — méghozzá ellenzékit! — és a jelenlegi kormány legnagyobb el­lenzékének, a Nacionalista Pártnak a vezetőjét szintén ez a sors érte. Tíz-tizenötösével egymáshoz kö­tözve, beállították őket egy gödör­be és élve-állva eltemették őket. Hány ilyen sírt találnának a bölcs szenátor urak, ha egy koalíciós „béke” után baráti látogatást ten­nének Vietnamban? Hogy mekkora lelkiismeretlen­ség kell egy ilyen koalíció propa­gálásához, azt csak Kennedy szená-VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK Különböző cikkek és szabad választás vagy készpénzfizetés magyarországi címzetteknek Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, INC. 245 EAST 80th STREET, NEW YORK, N. Y. 10021 Phone LEight 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a 2nd AVENUE-röl Bill Thompson's HAMMOND ORGAN STUDIOS ELADÄS — JAVÍTÁS — TANÍTÁS BÁRMELY HANGSZEREN BÉRELHET ORGONÁT SPECIÁLIS ALKALMAKRA: ESKÜVŐRE - TEMETÉSRE BAR MITZVAHRA DÉL-ILLINOIS LEGNAGYOBB HAMMOND ORGAN STÚDIÓI új címünk: 1119 E. Main St. Belleville, 111. 234-1710 Nyitva este 9-ig ORGANS ÁZSIÁNAK NEM KELL A BÉKE! tor tudná magában lemérni, de úgy látszik már le is mérte és össze­egyeztette a lelkiismeretével. Nem mehet Amerika „esernyő­vel” Párizsba és nem engedhet sem­miféle nyomásnak, hogy egy ilyen gyilkos „békét” kössön! Ez volna annak a humanizmusnak legcini­­kusabb pofoncsapása, amivel Ken­nedyék a háború-sújtottá szegény lakosságot sajnálják. Egy ilyen „béke” után már nem lenne kit sajnálniuk. (—) Innen — Onnan Különös tojások Nyolcszögletű tojásokat tojnak Pedro Gómez Orejados spanyol pa­raszt tyúkjai. A természetellenes jelenséget egyes szakemberek a farm elhelyezkedésével próbálják megmagyarázni: Orejados gazdasá­ga ugyanis magasfeszültségi áram­vezetékek alatt terül el. Kolumbusz hajóinak roncsai Mint ismeretes Kolumbusz máso­dik útján két hajója elsüllyedt a tengerbe. Jamaicából jelentik, hogy egy expedíció egyéves kutatással meghatározta az 1503-ban elsüly­­lyedt hajóroncsok feltehető helyét, s ki akarják emelni a hajókat hul­lámsírjukból. A Tecititlan-templom Megtalálták Tecititlannak, annak a templomnak romjait, amelyet Hernan Cortéz spanyol konkvisz­tádor több mint 500 évvel ezelőtt az ősi azték városban, Tenochtit­­lanban csodált meg — egy földalat­ti vasút építőinek nyomában érke­ző archeológusok jelentik Mexikó­ból. A templom elhelyezkedése is­meretes volt azokból a leírásokból, amelyeket a hódító spanyolok hagytak hátra, eddig azonban sem­mi erőfeszítés nem történt a feltá­rásra, mivel a templom romjai a főútvonalak alatt helyezkednek el. Pipázó delfin A híres floridai akvárium egyik delfinsztárja újabban — pipázik. Idomítója úgy véli, még mindig egészségesebb, mintha cigarettáz­na, Megirigyelték a színes, változa­tos női divatot a férfiak és utánoz­ni kezdték. A tarka blúzokkal kezd­ték, majd a zsabós blúzokkal foly­tatták. Újabban pedig pliszírozott, élénk színű selyemingeket viselnek. A férfi divat elterjedt újdonsága a magasnyakú, fehér pulóver, estélyi öltözékekhez. Richard Burton, a híres színész, ilyen öltözékben je­lent meg nemrégen egy fogadáson. Ráadásul köldökig érő indiai nyak­láncot viselt. Sajnos az itteni ma­gyarok között is lábra kapott ez az ostoba divat... A mexikói olimpiai játékok szer­vező bizottsága meghívja a régi olimpiák 12 nagy csillagát, akik be­írták nevüket a sport történetébe. A legidősebb vendég Johny Weis­­müller, az USA egykori csodaúszó­ja, a legfiatalabb, Valerij Brumel, a tokiói olimpia magasugró bajnoka. Hallás javító vattát állítottak elő Svédországban. Az újfajta vatta óvja az embert a zajoktól, s lármá­ban ilyen vattával a fülben az em­berek jobban hallják egymást, mint a vatta nélkül. A „csodavatta tit­ka”, hogy szálai tízszerte véko­nyabbak a közönséges vattáénál. Furcsa, de úgyszólván egész Ázsia a vietnami béke ellen druk­kol. A két főszereplő: Dél- és Észak-Vietnam csak akkor lenne .gazán békepárti, ha a békét mind­kettőjük külön szájaíze szerint po­foznák össze. De átlósan ellentétes álláspontokat nem lehet közös ne­vezőre hozni. Vörös Kína is pontosan így van a békével. Sőt, náluk kettős aggo­dalom is van miatta. Az egyik az, hogy Észak-Vietnamnak végül mé­giscsak lényeges engedményeket kell tennie, ami a kommunizmus ügyét lefékezné Délkelet-Ázsiában. A másik, hogy a béke „Szovjetbé­ke” lenne, vagyis a Szovjet közre­működésével jönne létre, ami Kína tekintélyét csökkentené. De ezen is messze túlmenően: nekik az az érdekük, hogy a Szovjet minél to-' vább „vérezzen”, ha nem is em­berekben, de a most már évi nyolc billiós szállítmányaival. Ameddig a Szovjet ennyire mélyen benne van az amerikaiak elleni háborúban, addig Kína szibériai határai bizton­ságban vannak és — nukleáris ar­zenáljukat is kiépíthetik. HA ELAPAD A $. De a nem har­colók, vagy csak a félkézzel har­colók sem akarnak békét. Egész Délkelet-Ázsia a háború­ból él, vagy éppen gazdagodik. Még néhány év és olyan ingatag közgaz­daságú országok is, mint a Fülöp­­szigetek vagy Malaya is összesze­dik magukat. De a jól megalapo­zott gazdasági nagyhatalomnak, Japánnak sem érdeke a béke. For­­mosának (Taiwan), Dél-Koreának, Thailandnak sem. Úgyszólván nem is lehet olyan délkelet-ázsiai orszá­got találni, amelyik ne profitálna a háborúból. És hát Ázsiában az ember olyan értékes, mint a dol­lár, pláne, ha embert nem is kell, vagy alig kell áldozniuk. Amióta Johnson elnök korlátoz­ta a bombázást és visszavonulásá­val pecsételte meg békeszándékát, Ázsiában kisebbfajta gazdasági pá­nik érezhető. Mindenki azon izgul, hogy mi lesz, ha béke lesz? A könnyű girl-öktöl kezdve akik kénytelenek lennének munka után nézni, az aranycsempészekig, akik­nek zsebében összezsugorodnék a profit, mindenki kétségbeesve tör­deli a kezeit. De a komoly üzletem­ber, a nagyiparos, exportőr, ban­kár, munkás is és így tovább — va­lamennyi a jövedelmét félti a bé­kétől. Megszűnnék a profit, ha el­apadna a dollár, A LENYUGVÓ NAP ORSZÁGA. Még Japánban is azon aggódnak, hogy a felkelő Nap országában rögtön lenyugszik a Nap, ha a há­ború befejeződik. Pedig Japán már olyan fantasz­tikusan hatalmas ipari és külkeres­kedelmi országgá fejlődött, hogy az USA és a Szovjet után a harmadik helyért harcol Nyugat-Németor­­szággal. Sok szektorban már meg is előzte. Ezért utazott Sato mi­niszterelnök Washingtonba és tett ott — még a békegalamb felröp­pentése előtt — olyan erős hábo­rúspárti nyilatkozatokat, amelyek Japán eddigi kényes semlegességéi percek alatt elfújták. Japán ugyanis évi egy billió dol­lárt exportál direkt háborús szállí­tásokkal és másik félbilliót u. n. „szolgáltatásokkal” keres, mint pl, a hajójavításokkal, stb. Bármennyi­re nem is ezen áll vagy bukik kül­kereskedelme, ez a kiesés nagyon súlyosan érintené. Vegyük ehhez az amerikai békegazdaság által okozott nagyobb versenyt, ami sok japán árut szorítana ki Ázsiából, Európából, de magából az Egyesült Államokból is, meg lehet érteni, hogy a japánok nyugtalanok. FORMOSA. Más néven Taivan, az­az Nemzeti Kína óriási fejlődésnek indult iparát alaposan visszalökné a béke, mert innen is sok százmil­liót vásárol Amerika. Az amerikai katonák u. n. „R&R” (azaz „rest and recreation) szabadságából is rengeteget keresnek Formosában. És amiről alig történik említés: Formozában nagyarányú amerikai haderöfelépítés folyik, ami szintén rengeteget jövedelmez a szigetla­koknak. SOUTH SIDE NATIONAL BANK IN S T. LOUIS • Drive-Up bankszolgálat. • Egy megállással minden banki dolgát elintézi. • Keressen fel bennünket min­den banki ügyében. 3606 Gravois Ave. (Grand és Gravois sarkán) MEMBER FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORP. Minden betét $15.000 erejéig államilag biztosítva van. A MEGENGEDETT LEGMAGASABB KAMATOT FIZETJÜK BETÉTJÉRE Hat hónaponként küldjük Önnek a kamat csekkeket 152 LEMAY FERRY ROAD (Mindenféle bankügyben) 9001 SO. BROADWAY (Walk-Up és Drive-Up) MElrose 1-5500 Member F.D.I.C. NOW EARN Ausztrália lakossága 1968. ja­nuár 1-én 11.928.889 fö volt. Figye­lembe véve a lakosság átlagos évi növekedését, az ausztráliai statisz­tikai hivatal úgy véli, hogy a lakos­ság lélekszáma május 1-re eléri a 12 millió főt. JEFFERS0N­­GRAV0IS BANK OF ST. LOUIS 2604 S. Jefferson PR 1-8833 FULL BANKING SERVICE MEMBER F. D. 1. C. 5% on Passbook Savings Missouri Savings Association SOUTH AT 5006 Hampton Ave. VE. 2-6600 IN CLAYTON 10 No. Hanley Rd. VO. 2-3300 PIANOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom