St. Louis és Vidéke, 1968 (56. évfolyam, 1-25. szám)

1968-03-22 / 6. szám

ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 1968. MÁRCIUS 22. A FEKETE FRONT / '(+) Johnson elnök bizottsága, amelyet az 1967. 'évi néger zavargások kivizsgálására küldött ki, be­terjesztette vizsgálatainak eredményét. A bizott­ságot fehér és fekete, gazdagabb és szegényebb, Üzleti és munkásmozgalmi tagokból állították ösz­­sze, hogy ezzel biztosítsák „tárgyilagosságát”. Ez a plusz-minusz összeválogatás azonban nem tük­rözi vissza a tagok politikai álláspontját. Ettől még lehetett a bizottság többsége liberális és az a gyanúnk, hogy az is volt. A jelentés ugyanis tipikusan liberális, önmar­­teangolő vádat emel a fehér társadalom ellen, míg a négerek liliomfehéren kerülnek ki a lázadások­ból. A jelentés szerint a tavalyi faji lázadások spontánok voltak, vagyis nem voltak előre ter­vezve és azokat a fehérek faji előítélete, a fehér rendőrség túlbuzgósága és a szociális igazság há­romszáz éves elhanyagolása idézte elő. Másszóval, a bizottság szerint csak a fehérek felelősek a Det­­roitban, Newarkban és a többi hetvenhárom vá­rosban történt nagyobbarányú néger lázongá­sokért. Mi nem rendelkezünk azokkal a vizsgálati ada­tokkal, amelyekre ezt a feltűnően egyoldalú vég­következtetést építették, de ismerjük azokat az adatokat, amelyeket az ország biztonsági szervei állapítottak meg. Ezekből a szakszerű felmérések­ből, igenis, az tűnik ki, hogy nem a néger lakos­ság spontán elkeseredése okozta a lázongásokat, hanem a túlzó néger vezetők, sőt a mindig jól maszkírozott kommunisták előzetes, vagy az in­cidens kezdetén történt féktelen agitációja. Azok, akik végigkísérték ezeknek a lázongások­nak embertelen szörnyűségeit az újságok riport­jaiban vagy a TV képernyőin, úgy olvasták, úgy látták, hogy a lázongások legalább annyira várat­lanul érték a fekete slumok lakosságának túlnyo­mó részét, mint a fehéreket. Óriási hiba volna te­hát, ha egy ilyen bizottsági jelentés arról akarna meggyőzni bennünket, hogy az egész néger kö­zösség részt vett azokban. Már pedig, ha a túlzók bujtogatásait kizárjuk — amint ezt a bizottság is tette, — a lázongásokért az egész néger közösség lenne felelős. A bizottság elfogultságával szemben a fehérek közvéleménye sohasem fordult a négerek összes­sége ellen, sőt éles különbséget tett a felelőtlen bujtogatók és a tisztességes, törvénytisztelő feke­ték között. Ha a bizottság jelentését fogadnánk el, akkor azokat a jeleneteket is az össz-négerség rovására kellene írnunk, amelyeket fényképeken és a TV-n láttunk: a gyújtogatások, esztelen rombolások és fosztogatások jeleneteit. Azt akarja mondani a bi­zottság, hogy ebben az egész néger közösség részt vett? Mi sokkal jobban tiszteljük törvényszeretö fe­kete polgártársainkat, mint a liberális bizottság. Mi görcsösen ragaszkodunk ahhoz a feltevésünk­höz, hogy a négerek többsége tisztességes és el­ítélte ezeket az afrikai jeleneteket, amelyeket egy munkakerülő, rovottmultú kisebbség anarchista dühe rendezett. A bizottság nyilván túllőtt a célon, amikor a tisztességes fekete többséget egy kalap alá vonta a veszett kutyák habzásával romboló, gyújtogató és fosztogató csőcselékkel. I A háromszáz éves igazságtalanság leszögezése lehet helyes, de ez nem annyira faji kérdésre, hanem inkább egy lappangó osztályharcra utal. Amerikában ugyanis vannak nagyon szegény ré­tegek — a négereken kívül is. [ Ha visszalapozunk a történelemben, rögtön rá­bukkanunk ezekre a szintén igazságtalanul és jog­­! talanul kezelt fehér szegényekre. Mi volt, ha nem egy teljesen szegény és magára hagyott réteg a magyar, vagy akármelyik más bevándorló csoport? Legtöbbjük még az angol nyelvet sem beszélte, mint a négerek, egy szál ruhában, egyetlen dollár nélkül kerültek ki ide. Mikor igyekeztek ezek a lenézett, erősen megkülönböztetett, szomszédjaik által gyakran üldözött magyarok — vagy más ná­ciók — lázadással kicsikarni a mindennapi kö­­nyöradományt? Akkor még nem volt Social Se­curity, nem volt welfare, nem volt szakszervezet, s tizenkét órát kellett nekik a bányák mélyén, a gyárakban és farmokon dolgozniuk. Összeszorí­tották a fogukat és dolgoztak. Az ö kiváló ered­ményeik mutatják, hogy társadalmi igazságtalan­ságok ellen nem lázadással, gyújtogatással és fosztogatással kell küzdeni, hanem becsületes és lankadatlan munkával. Igaz, a bőr színe is lehet akadály. De más bőrszínnel érkeztek ide a kínaiak és a japánok is. Sőt, mi több, ők is gettókba tömörültek és végig­szenvedték a faji türelmetlenség rohamait is, kü­lönösen Pearl Harbor után, de sohasem lázadtak és ezt a faji hátrányt szorgalmukkal és tisztessé­ges életükkel fokozatosan megszüntették. És még valamiről feledkezett meg a bizottság! Ma is van legalább annyi fehérbőrű nyomor-zsebe a mi elegáns társadalmi köntösünknek, mint fe­kete. Elég a Appalachia-terület és a Dél fehér nyomor-gettóira gondolnunk! Ezeknek túlnyomó része a technikai blitzkrieg miatt vesztette el a bányákban és a farmokon a kenyerét. Lázadtak ezek valaha? A bizottság jelentését tehát képtelenek vagyunk bizalommal és megértéssel fogadni. Ez annak az önkínzó, szkizofréniás igyekezetnek egy újabb megnyilatkozása, ami mostanában Vietnamtól kezdve a néger-gettókig mindenütt csak Amerikát látja bűnösnek és készségesebben elítéli saját ha­záját, mint az ellenségeink. Bizottsági jelentések nélkül is természetesnek tartjuk, hogy az elesett emberen — akármilyen is a bőre színe — segítenie kell ennek a szupergaz­dag társadalomnak. De ez a segítség nem lehet a mindenkinek tálcán adagolt tömegsegély, hanem a munka. Amihez viszont a feketék munkakészsé­gére és önképzésére is szükség van. A bizottság tervei billióba kerülnek. Vajon ki hajlandó ezt a fantasztikus összeget az adójából előteremteni? A bizottság végső konklúziója az, hogy az ame­rikai társadalom két részre hasadt: fehérekre és feketékre. Ez így van. De legalábbis merészség volt a bizottság részéről, hogy ezt a tényt hiszté­rikus vádként kizárólag a fehérek nyakába igyek­szik varrni. Bizottsági összeröffenés nélkül is megmondhat­juk, mi ennek a polarizációnak az oka. A Rév. King-ek ostoba és alattomos bajkeverései, a foly­tonos, értelmetlen demonstrációk, az ezek nyomán haladó erőszak. Ha nem a lázadás szellemének elhintése volt a békemaszkos agitátor-pap célja, hanem őszintén és békésen akarja megoldani a néger-problémát, akkor ne a saját agyával gondol­kozzék többé, hanem vegyen egy computert. Mert a teljesen értelmetlen és megvalósíthatatlan integ­ráció erőltetésével több bajt okoz fajtestvéreinek, mint a legféktelenebb Ku-Klux-Klan. A rengeteg pénzből, amit a fehér liberálisok adnak neki, in­kább a gazdasági önsegély intézményeit: szövet­kezeteket, üzleteket, műhelyeket, szaktanfolya­mokat kellett volna életre hívnia. így csak ellen­séges érzelmeket hívott életre. Nem tagadom, sokkal szimpatikusabbnak tűnik a Black Power elvi célkitűzése — természetesen, annak izzó gyűlölete és erőszaka nélkül, — hogy a négereket integráció helyett területileg elkülö­nített autonom államba tömörítsék. Ez az egyet­len út, ami a polgárháború vérontásától megment­het bennünket. Az elkövetkező hosszú forró nyár — amire kü­lönben még rövidesen visszatérünk — döntő lesz Amerika életében. KINCSEK A Az angol királynő ellentengerna­gya, Sir Clowdisley Shovell szín­aranyból ürítette a bort és tiszttár­saival ivott a győzelemre, mert zsákmányul ejtett több francia ha­jót és a kincsekkel Anglia felé vi­torlázott. Az ünnepi vacsora azon­ban tragikusan végződött. A Scilly­­szigetek közelében viharba kerül­tek és 1707. október 22-én az ellen­tengernagy flottája elsüllyedt. Ennek már több mint 260 éve és nemrég találták meg szerencsés búvárok az egyik hatalmas fregat­tot a tenger mélyén. Sikerült arany-, és ezüstpénzzel telt ládákat a felszínre hozni és az első vállal­kozókat százak követték. A kör­nyéken kitört az aranyláz, és amint VIZ ALATT egykor Amerika hegyei felé vonul­tak az aranyásók, most úgy tolong­nak a békaemberek, búvárok a Scilly-szigetek partjai körül. A szenvedély annyira elharapózott, hogy az angol békaemberek társas­köre, a Sub-Aqua Club, amely ere­detileg csak pár tucat taggal ren­delkezett, ma már ötvenezer ama­tör búvárt tart számon tagjai kö­zött. A kincskereső búvárkodás fellendítette a búvárfelszerelést gyártó iparágakat is, egyre jobb, tökéletesebb és persze egyre drá­gább felszereléseket dobnak pi­acra. A szakértők számításai szerint az angol partok körüli búvárkodás­nak megvan a reális alapja, úgy vé­lik, hogy legalább négymillió font sterling értékű arany- és ezüstkincs fekszik a brit szigetek környékén a tengerben. Egyetlen esztendőben, 1867-ben például 2513 hajó süly­­lyedt el a brit partok előtt. És ez átlagév volt. Persze, azzal, hogy valaki kin­cset talál a tengerben, még nem válik egy csapásra gazdag ember­ré. A hatóságok egyévi zárlatot rendelnek el, ha azalatt nem jelent­kezik jogos tulajdonos, a kincseket elárverezik. Ennek az összegnek a felét juttatják a szerencsés búvár­nak. Az elmúlt nyáron egy húsz tag­ból álló búvártársaság megtalálta az Association fregatt kincseinek egy részét. 1204 ezüst- és 21 arany­érmét hoztak a felszínre, de úgy mondták, hogy ez csak egy töre­déke annak, amit a tenger mélyén láttak. A munkát azonban félbe kellett szakítani a heves viharok miatt. Ekkor úgy döntöttek, hogy még egyszer leszállnak a mélybe, és vakmerő, életveszélyes munká­val a maradékot egy tenger alatti sziklabarlangba hordták. Bíznak benne, hogy a kincseket ezzel biz­tonságba helyezték és nemsokára Ismét hozzálátnak az arany- és füstpénzek felszállításához. Általában úgy vélik, hogyha ez sikerül, a búvárok valóban millio­mosok lesznek, mert Geoffrey Naish, az Angol Nemzeti Tengeré­szeti Múzeum gondnoka kiszámí­totta, hogy az Association arany étkészlete egymagában 30 millió dollárnál nagyobb értéket képvi­sel. S. E. FOR THE BEST IN CARPETING EXPERT INSTÁLLATION SEE Ha szép, jő szőnyeget akar megbízható áron, akkor nem megy máshová. Kedvező részletfizetés! 6985 CHIPPEWA MI 7-3500 9420 W. FLORISSANT UN 9-1440 Clifton átvette hivatalát Lindon B. Johnson élőnk ün­nepélyesen beiktatta hivatalába Clark Clifford hadügyminisztert. Clifford a hét év után távozó Mc- Namarátől vette át a Pentagon ve­zetését. Két másik amerikai minisztérium vezetője is kicserélődött március 1-én. A betegsége miatt lemondott Alexander Trowbridge kereskedel­mi miniszter helyét S. Smith üz­letember, az American Airlines lé­gitársaság elnöke vette át. Egyelőre nem töltötték be John Gardner egészségügyi, oktatásügyi és népjóléti miniszter helyét, aki ugyancsak lemondott. Shopenhauer születésének 180. éfordulója alkalmából a Schopen­­hauser Társaság kiállítást nyitott meg Frankfurtban a nőmet filozó­fus kézirataiból és más dokumen­tumokból — köztük eddig a nyil­vánosságnak be nem mutatott le­veleiből. * * ★ 2400 0. UEFFERSON i BLOCK NORTH OF GRÄVOIS 2409 S. jefíerson 1 block North of Gravois DÉL ST. LOUIS SZIVÉBEN TEKINTSE MEG A GYÖNYÖRŰ 1968-AS CHEVROLET AUTOMOBILOKAT NÁLUNK PR 1—0444 Dr. Déri Zoltán: Érdekes sumir szövegmegfejtések a Turáni Alföld 4-5 évezredes leletei Ősi sumir kotta „A sumirok zenejegyeiként fej­tette meg a belga zenetudós a Pennsylvaniai Egyetemi Múzeum (Philadelphia) egyik agyag táblá­ján levő írásjeleket. Jelenleg ezek a legrégibb ismert zenejgyek. A már mintegy 70 éve a múzeum tu­lajdonában van, de eddig alig for­dítottak rá figyelmet, mivel senki sem tudta a feliratot értelmezni. Csak a belga zenetudós, Dr. M. Buchesne-Guillenin ismerte fel, hogy a táblán levő írás nem más, mint ősi kotta. A jelek formailag az ékíráshoz hasonlítanak és legalább 4000 év a koruk. A sumiroktól, egy zeneszeretetéről ismert néptől származnak. Ez volt az első eset, hogy sumir zenei feljegyzéseket ta­láltak.” —A hírt németül közöl­te a „Die Presse” (Bécs) 1967. áp­rilis 19-i száma. ★ A Bábeli Nyelvzavar mondájának sumir eredetije „Az amerikai Orientalista Társa­ság gyűlésén a Yale Egyetemen, S. Kramer sumirológus bejelentette, hogy egy ókori sumir város KISH helyén harminc évvel ezelőtt ki­ásott 31 agyag táblácskát megfej­tették, melyek most az oxfordi Ashmolean Múzeumban vannak. Az ékírásos szövegben, melyet K. e. 2000 körül írtak, a bibliai Bábel­hez hasonló történet van. A szö­veg szerint ENKI a bölcsesség is­tene, valószínű, hogy egy másik is­ten iránti féltékenysége következ­tében .megváltoztatta az emberek beszédét, mely addig egységes volt’.” — A hírt angolul közölte a Time Magazine, 1967. márc. 31, 89. old. — Megemlítjük, hogy a most megfejtett agyak táblákra írt ékírásos szöveg 1000-1200 évvel idősebb, mint a Biblia. ★ Sumir vagy rokon őskultúra nyomai a Turáni Alföld Kara-Kum sivatagában Az Élet és Tudomány (Buda­pest) 1968. január 5-i száma a 43. oldalon különleges régészeti lelet­ről számol be, mely cikk nagy ré­szét idézni fogjuk. Sumir vagy az­zal rokon kultúra nyomaira talál­tak a Kara-Kum sivatagban, mely a Turáni Alföld része. Ez ezért kü­lönösen fontos, mert a mai napig nem eldöntött tény, hogy hol voT magának a sumir népnek a hazája mielőtt a K. e. 4. évezredben meg jelent a mezopotámiai lapályon. A tudomány mai állása szerint való színűleg északról jöttek, hegye vidéken keresztül. Érdekes, hogy Varga Zsig mond, a halála előtt 1955-ben befe jezett, még kéziratban levő műnké jában, melynek címe „Az Ösma gyár Mitholőgia Sumir és Ural-A1 táji Öröksége” a sumirokat, mint : Turáni ősnép legkorábban kisza kadt ágát pontosan innen szármáz tatja (Fáklya 1966. máj.-jun. sz.) Legújabban pedig a budapesti Dr Tóth Tibor itt végzi antropológia kutatásait a magyarság ősei után nem pedig a Káma-Volga táján Úgyhogy nem lehetetlen, hogy az elkövetkező években a Turáni Al­föld leletei fogják szolgáltatni a hi­ányzó archeológiái láncszemet, mely kijelöli azt az utat, ahol a magyar nép ősei és a sumirok tör­ténelmi kapcsolatban voltak, mely­re sok könnyen felismerhető kul­turális és nyelvi azonosság és ha­sonlóság mutat. De nézzük az Élet és Tudomány híradását „Városi Élet Turkméniában — Ötezer Év­vel Ezelőtt” címmel: „A Tudományos Akadémia Ré­gészeti Intézetének egyik expedí­ciója nemrég beszámolt a Türkmén SzSzK-ban évek óta folyó ásatá­sok eredményéről. A leletek arra mutatnak, hogy Dél-Turkméniában már az ősidőkben fejlett kultúra létezett: a K. e. 7.-6.-ik évezredben ott kellett lennie a földművelés egyik világközpontjának. Ez a föld­művelő és állattenyésztő kultúra a K. e. 3. és főleg a 2. évezredben ér­te el fejlettségének csúcspontját. Az ásatások új, részben szenzáci­ósnak nevezhető felfedezésekre ve­zettek. A kutatók megállapították, hogy Dél-Turkméniában már a tá­voli őskorban óriási, városi típusú települések keletkeztek, mint pél­dául Altyn-depe, Namazga-depe és Iug-depe. Az 1967-ben végzett ásatások különösen érdekes eredményekkel jártak: Altyn-depe keleti szegélyén ki nem égetett téglából emelt mo­numentális épület — valószínűleg templom — maradványaira buk­kantak. Az épület homlokzata 30 méter hosszú volt. Mindeddig el­képzelhetetlennek tartották, hogy a Kara-Kum sivatagban a K. e. 2. évszázadban ilyen bonyolult épü­let létezhetett! Bizonyos jelekből arra következtetnek, hogy az ilyen típusú templom építését egy rég­óta tartó fejlődés készítette elő. Altyn-depében ugyanis a K. e. 3. évezredből származó másik hatal­mas épületnek a romjai kerültek elő, és ennek architektúrája egyes részleteiben az előbb említett temploméra emlékeztet. Régi temetkezési helyeken vég­zett ásatásoknál némely sírból nap­világra került edények azt jelzik, hogy akkoriban már jómódú felső réteg fejlődött ki. Az egyszerű em­berek sírjába csak egy-két edényt helyeztek, míg egy nemrég feltárt sírmezöben az edényeken kívül ezüst- és bronzpecséteket, mentü­ket, kőből készült füstölőserpenyő­ket és különös pálcákat találtak; ez utóbbiak valószínűleg a hatalom jelképei voltak. A talált szobrocskák zömmel nő­ket ábrázolnak: nyilván a földmű­velés különféle istennőit az alako­kon látható fa- és kalászábrázolá­sok feltehetőleg a mezőgazdaság­gal kapcsolatos kultusz céljait szol­gálták. Hasonló rajzok láthatók a férfiszobrocskákon is. Rendkívül érdekesek a női szob­rocskákon látható különös jelek: „szempillás” háromszögek, keresz­tek, a végeiken haránt vonalakkal, nyolcágú csillagok, K-formájú je­lek stb. Eddig húsz különféle jelt találtak. E jelek nyilván a külön­böző istenségeket jelképezték: a nyolcágú csillag Istár sumér isten­nő szimbóluma volt, és a sumér ék­írásban „istenség, ég” a jelentése. Sok más jel is majdnem vagy telje­sen megegyezik a sumér és a pro­­toelámi írásjelekkel. (Ezek a kultú­rák egyidejűleg léteztek.) Ulug-de­­pében 1967-ben a K. e. 3. évezred végéről származó szobrocska ke­rült elő (tehát ugyanabból az idő­ből, amikor az ékírást használták Mezopotámiában), amelynek lá­gyékán a „szempillás” háromszög látható. Számos tárgyi bizonyítéka van annak is, hogy a Dél-Turkméniá­ban élő lakosság érintkezett India, Afganisztán és Irán népeivel: az ásatások során ugyanis ezekből az országokból származó tárgyak is napvilágra kerültek. Minden való­színűség szerint már a hátaslovat is ismerték, s így nagy távolságo­kat járhattak be. Fazekaskemencét is találtak, me­lyeknek hőmérséklete 1400 fok kö­rül lehetett, ami e mesterség magas fokú fejlettségéről tanúskodik. A fazekaskorong sem volt ismeret­len. A leletekből az a következtetést vonták le, hogy Dél-Turkméniá­ban már a bronzkorban a városi civilizáció összes eleme meg­volt. (APN)”. YOU CAN'T AFFORD TO SIMMER AU SUMMER... YOU CAN AFFORD "SPACE ENGINEERED" SUMMER AIR-CONDITIONING by For your health’s sake, you can’t afford to be without summer cooling ... Not when a top-quality system like International costs so little to install. International is "Space-engineered” too! Fits almost anywhere! Cools any kind of home! Ask us for details. Berkel Sheet Metal & Furnace Co» Furnaces — Gas — Oil — Stokers Sheet Metal — Guttering — Spouting — Cornice ST 1-2702 6631 Manchester Ave. ST 1-0386 St. Louis, Mo. 63133

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom