St. Louis és Vidéke, 1968 (56. évfolyam, 1-25. szám)
1968-03-22 / 6. szám
EURÓPAI HÍREK Az európai ideológiai felfogás és a jellem tökéletes rothadására jelleírzö Nyugatnémetország legnagyobb foto-iparosának esete. Hanrsheinz Porstot, aki Nürnbergben a legnagyobb fényképészeti vállalattal és évi 150 milliós forgalomnál rendelkezik, a nyugatnémet alkotmányvédelmi rendőrség letartóztatta, mert kiderült, hogy a deiék milliomos a keleti szovjetzóna kémje volt, aki — feltehetőleg katonai titkokat is elárult a keleti zóna titkos rendőrségének, valójában a Szovjetuniónak. Milliomosoknak azonban nem sok bajuk eshet a nyugatnémet, úgynevezett demokráciában. Hat hét után egy millió márka kaució ellenében szabadlábra helyezték. Utána Porst, aki egyszerre volt tagja a nyugatnémet Frei Demokratische Parteinek és a keleti zónái kommunista pártnak, fölényesen kijelentette, hogy „Én milliomos és marxista vagyok”. Nyugatnémetországban csak egy lap akadt, amely meg merte kérdezni a milliomostól és marxistától, hogy: „helyesli, de akkor miéirt nem osztja fel millióit a proletárok között?” ★ Magyarországon tovább folytatódik a kommunisták földrablása. A mindenükből kibirtoktalanított parasztoknak eddig legalább meghagyták a 800—1000 négyszögöles háztáji gazdaságot. A háztáji gazdaságok az ország megművelt földterületének csupán három százalékát jelentették. Azonban ezen a három százalékon termett meg az ország tej, baromfi, tojás szükségletnek 75 százaléka. A kolhozok, vagy mint magyarul mondják, a „termelő szövetkezeteiben” pedig senki sem akart dolgozni. Mindezen most úgy akarnak segíteni a kommunisták, hogy kihirdették: férfinek 150, asszonynak 1Ö0 tíz órás munkanapot, tehát 1500, illetőleg 1000 órát kell ledolgoznia a tszcsben, különben elveszek a háztáji gazdaságot is, mert „szociális termelésből fakad a jólét”. ★ A budapesti Népszabadság, a hivatalos kommunista pártlap nyolcszázezer példányával ma a vörös Magyarország legnagyobb újságja. A „Budapester Rundschau” c. németryelvű folyóirat azonban érdekes útkokat árul el a Népszabadságról. Kiderül, hogy a kommunista párt tagjainak összelétszáma 600.0)0. Ezeknek számára kötelező a Népszabadság megrendelése. A tölbi 180,000-et hivatalból küldik apárt és kormány-szervezetek számira. Így az egész országban összesen 20,000 példányt vásárolnak neg hírszomjas hazafiak. Ennél lagyobb népszerűségnek örvejpdrtt valamikor a Bivalybürgözd és Vüéke is. ★ A világhíres löweni egyetemen, Belgámban tovább tartanak az ifjúság zavargások. Ezek nem kommunsta jellegűek, mint a nyugatnémetországiak. Sokkal inkább nemzetiségi jellegük von. A napóleoni láborúk után jött létre Belgium, amely a germán származású flamardokból és a francia nyelvű, kultúrájú vallonokból áll. Ez a népi köfösség egész jól működött 1914-g, azonban a két világháború következményeként a nemzetiségi ellentétek mindinkább kiéleződte. Ma már Belgium francia és fiamaid nyelvű intelligenciája és egyeemi ifjúsága heves nemzetiségi ellentétben áll egymással és a lőveni egyetem naponta ismétlődő avargásait alig-alig tudja elfojtani a kivezényelt rendőrség. Az ifjúság célja: kivívni a teljes nyevi elkülönülést az egyetemi oktitásban is. Európai megfigyelők oly komolyan veszik e zavargásokat, hogy szerintük azok a legközelebbi jövőben Belgium széteséséhez vezethetnek. ★ Budapesten február 28-án megkezdődött a vörös kommunista világ-találkozó, amelyre — a világkommunizmus egységének helyreállítási céljából — 81 kommunista oártot hívtak meg. A kommuniznus ejyre növekvő szétesettségére jellemző, hogy eddig csak 65 párt fogadta el a meghívást. Indonézia kivételével a legtöbb ázsiai kom* munista párt elutasította a meghívást, miután azok Pekinggel állnak ideológiai kapcsolatban. Peking és a kis Albánia viszont nem akarják magukat alávetni a moszkvai vezetésnek. Ekként alapvetően nem fognak résztvenni a budapesti vörös jamboreen. Románia részvétele egyelőre nagyon kétséges, mert Ceausescu „Nagy-Románia” vörös diktátora 50-ik születésnapját ünnepelvén hosszú beszédet mondott ugyan a kommunista egység helyreállításáról, azonban egyáltalán nem árulta el, hogy a román KP részt vesz-e a budapesti csúcstalálkozón. Ceausescu a vörös román Führer valószínűleg Besszarábiára gondolt, mikor bejelentette, hogy izraeli mintára katonai szolgálatra hívja be az összes fátákat és minden 18 éves lánynak fegyveres katonai szolgálatot kell teljesíteni. ★ Nyugatnémetország jelenlegi külügyminisztere, Willy Brandt, eredeti nevén Frahm, norvég kommunista partizán-vezér, egymásután követi el a legszégyenletesebb baklövéseket. A nyugatnémet szociáldemokrata párt ravensburgi pártnapján heves támadást intézett de Gaulle francia államelnök ellen, kijelentvén, hogy az „ostoba kormányok és a hatalmi őrületben szenvedő megcsökönyösödött államférfiak nem fogják megakadályozni az európai egységet”. Mint ilyenkor szokásos, a port egy kis újságírón verték el, aki a hivatalos nyugatnémet távirati iroda képviseletében nemcsak gyorsírta, hanem hangszalagra is felvette a nyugatnémet szociláldemokrata külügyminiszter ostoba és minden diplomáciai szabállyal ellenkező beszédét. Mikor aztán a francia kormány mérgelődni kezdett, akkor Willy Brandt megijedt és egyszerűen tagadta, hogy a hangszalagra rögzített beszédet mondotta volna. A nyugatnémet fekete-vörös koalíció lázasan mosakodni kezdett, mert esedékes volt Kiesinger kancellár és Willy Brandt látogatása de Gaulle elnöknél, és az a veszély fenyegetett, hogy de Gaulle ,aki Adenauerrel együtt létrehozta a XX. század egyetlen politikai csodáját, a német-francia kibékülést, — egyszerűen kiakólbőlitja a külügyminiszterré avanzsált frakkos partizánvezért. S mikor a látogatás megtörtént Willy Brandt tapasztalhatta, hogy mi a különbség egy régi vágású gentleman és diplomáciai parketten ügyetlenül csúszkáló csiszlikdemokrata között. De Gaulle, aki ma Európa utolsó grand seigneurje, úgy viselkedett, mintha mi sem történt volna. Vagy mint mondanák csúfosan „lefözte” az ál-barátot. Egyébként Willy Brandtra és családjára jellemző hogy a Nyugatberlinben rendezett nemzetközi kommunista kongresszus alkalmából a rendőröknek őrizetbe kellett venni 50 kommunista tüntetőt és plakát-ragasztót. Az első őrizetbe vett Willy Brandt elvtárs, külügyminiszter 19 éves fia volt, aki a berlini Kommün II. tagja. ★ A mesterséges ürügyekkel rendezett „szociológiai” viták, amelyek intellektuális nívója legfeljebb egp birka-őrző román pakulár szellemi színvonalának felel meg, egyik ilyen kiválasztott cégtáblája a Springer Verlag, amely a négy milliós Bild Zeitungon kívül a nyugatnémet újságok 38 százalékát kontrolálja. Kéteségtelen, hogy ez a közvélemény-koncentráció nem egészséges és jogos kételyeket támaszt a sajtószabadság értéke iránt. Azonban a hocsiminista, castroista szakállas majom-hadnak nem ez a baja Axel Springerrel, a német sajtócézárral, hanem az, hogy a nagy elterjedtségű lap erélyesen mer szembeszállani a bolsevizmus minden formájával. A Bild Zeitung színvonala nem igen különb a hajdanvalő magyar Friss Újságénál és maguk a németek is szívesen nevezik azt Brotzeít Zeitungnak, amelyet a tízórai húszperces szünetében minden gyárban, üzemben, hivatalban elolvasnak. Óriásira nagyított gyilkossági és sex-hírek között azonban mindig ott van egy ügyesen elhelyezett vezércikkecske a bolsevizmus ellen, a keleti munkásság helyzetéről, a szovjet állapotokról. S miután az amerikaiak által egykor licenziro-ST. LOUIS ÉS VIDÉKE sa nagyobb Holdé. Ennek a súlynak a beütödése bizony felszakíthatná a Föld kérgét is, kimozdíthatná helyükből az óceánokat is és nagy körzetben kioltana minden életet. A súly mellett figyelembe kell vennünk a hőjét is, amit az atmoszférában való zuhanásával szerezne és ami fehéren izzó vasgom' bőccá tenné az Icarust. De, szerencsére, az Icarus csat egy sunyi pillantást fog vetni a Földre, azután megint eltűnik e világűrben. Nyugodtan alhatunk június léikén! Lajossy Sándor: EL ESCORIAL A londoni állatkertben ez a 12 éves fiú etet egy beteg leopárdot. A kép a „Dr. Dolittle” című világhíres film egyik érdekes jelenetét mutatja. zott, szalonbolsevista és keletfelé kacsingató nagysajtóban ezt nem találja meg az olvasó, így nagyobbrészt a Bild Zeitungnak köszönhető, hogy a német munkásság helyes képet kap a kommunizmus minden formájáról. Ennek következtében az új kommünadrdok között nem található egyetlen munkás sem. Sőt! a munkásság élesen szemben áll ezzel a rendbontással, mert tudja, hogy az kenyerét, a német gazdasági élet prosperitását veszélyezteti. Ez a szembenállás annyira erős, hogy mikor az egyik berlini tüntetés során a rendőrök tehetetlenkedtek, a szakállas kommünardokat a szociáldemokrata munkások pofozták szét olyan óriási testvéri és atyai pofonokkal, hogy több kommünardot sürgősen kórházba kellett szállítani. Most aztán végleg kibújt a vörös lóláb a zsákból. Az örök és hivatásos tüntetők a nyilt vörös terror útjára léptek. Miután maguk követelik a vélemény-szabadságot, háromezren vonultak fel a Springer Verlag berlini 18 emeletes nyomdapalotája elé, hogy az ellenvéleményt eltiporják. A kinyomott újságokkal induló teherautók hoszszú sorát már az épület kapujánál megakadályozták az elindulásban. „Államosítsák a Springert! Minden hatalmat a tanácsoknak!” — kiáltásokkal padlóviaszkkal végig locsolták az utcát s mikor az autókolonne indulni akart felgyújtották a viaszkot, a kivonuló tűzoltóság autóit megtámadták, felborították, a rendőröket megverték, mire azok csak udvarias rosszalással felelhettek, miután a szélső-marxista főpolgármester és szenátus már előzőleg megtiltotta nekik az erélyesebb fellépést. Összeiitközik”e a Föld június 14.-én egy kis bolygóval? Jeane Dixon, washingtoni jósnö, aki világhírt (és milliókat) szerzett John F. Kennedy elnök meg? gyilkolásának jóslatával, arra figyelmeztet bennünket, hogy ebben az évben nagy természeti katasztrófa éri a Földet. Szerinte ez — mint isteni beavatkozás — a túlnépesedés problémáját is megoldja. Ebben a komor jóslatban benne van az a ki-nem-mondott jóslás is, hogy ez a természeti katasztrófa alaposan megtizedeli a Föld népességét. Nem árulja el, hogy mi lesz ez a katasztrófa, csak annyit mond, hogy olyasmi lesz, mint egy meteor lezuhanása és hogy meg fogja változtatni a tengerek jelenlegi helyzetét is. Elég súlyos jólat ez, amit a babonás emberek biztosan nagy izgalommal fogadtak. Miss Dixon nyilván hallotta az ijedt „tudományos” pletykát az Icarus nevű aszteroida lezuhanásáról és erre alapította jóslatát. Hogy, hogy nem, az utóbbi félévben az a hír terjedt el, hogy az Icarus június 14-én olyan közel kerül hozzánk, hogy bejuthat a gravitációs vonzásunkba és rázuhanhat a Földre. Ez a félelem olyan gyorsan elterjedt és — minden tudományos cáfolat ellenére is — olyan makacsul tartja magát, hogy az angol parlamentben egy képviselő felszólította Wilson miniszterelnököt, hogy adjon biztosítékot arra, hogy az Icarus nem zuhan le ránk. Wilson nem csillagász ugyan, de ügyes politikus és így nyomban felállt s ezt válaszolta: „Őfelsége kormánya biztosítja a képviselő urat, hogy nem égitestek felelőtlen akciója miatt fog meghalni, feltéve, hogy június 14-én otthon marad és az óvóhelyére vonul le.” Ez a tréfás válasz sok gőzt kiengedett ugyan az aggodalmakból, de ez — úgy látszik — Jeane Dixonnak nem volt elég. Az Icarus egyike a mintegy 1600 eddig felfedezett (és 50,000 még fel nem fedezett) aszteroidnak, amelyek legközelebbi szomszédunk, a Mars és a kifelé utána következő Jupiter között mozognak. Az aszteroidok kis bolygók, vagyis éppen úgy a Nap körül keringenek, mint a Föld és a többi nyolc bolygó. Ezek az aszteroidok általában nagyon tömör kis bolygócskájc. Annyira, szinte elképzelhetetlenül tömörek, hogy anyagukból egyetlen kocka, amelynek falai mindössze 2 y2 centi magasak, 400 tonna súlyt képvisel! Általában magas értékű vasat, nikkelt és más ipari fémanyagokat tartalmaznak. Egy 300 mérföld átmérőjű aszteroida a Föld egész egy évi vasszükségletét fedezhetné. Az aszteroidák, természetesen, semmi levegővel nem rendelkeznek, hidegek és semm i gravitációjuk sincs, tehát ha valaki rajtuk állna, egyszerűen legurulhatna róluk a világűrbe. A legnagyobb aszteroida a Ceres, kb. 480 mf-es átmérővel, de a többségük jóval kisebb ennél, általában 1—50 mf-es átmérőjű. Keletkezésükről két elmélet is van. Az egyik szerint egy nagy bolygó felrobbanásából visszamaradt romok ezek, a másik szerint azonban a Nagy Csattanással — a világegyetem keletkezésével — együtt keletkeztek, mégpedig mindjárt önálló bolygókként, amelyeket később a gyakori összeütközések még jobban feldaraboltak. Ez utóbbi elmélet mellett szól a már említett végtelen tömörségük. Egy ilyen aszteroida az Icarus. Az Icarus arról nevezetes, hogy valamennyi között a legrövidebb a Nap körüli keringési ideje, 409 nap. Egyébként halvány kis bolygó, amely csak erős teleszkóppal látható. Mármost, az összeütközésí pletyka nyilván onnan keletkezett, hogy az Icarus ez év június 14-én lesz legrövidebb Föld-távolságban, vagyis nagyon közel hozzánk. De ez a „nagyon közel” csak csillagászatilag van közel, a valóságban nagyon messze van. Dr. Samuel Herrick kaliforniai csillagász számításai szerint június 14.-ikén 4,250.000 mf-re lesz a Földtől, másszóval: minden összeütközésí lehetőséget kizáró távolságban. Már gyakran volt rá eset, hogy egy-egy aszteroida megközelítette a Földet, sőt még az Icarus 4% millió mf-es távolságánál is közelebb jutottak, de természetesen ez még mindig kizárta a Föld gravitációjának érvényesülését. Ha azonban mégis lezuhanna az Icarus, az bizony óriási katasztrófát jelentene, mert ez az aszteroida elég nagy (kb. 100 mf-es átmérőjű lehet) és hihetetlen töménységénél fogva fantasztikusan nagy súlyt képvisel. Lehetséges, hogy nagyobb a súlya, mint a sokszoroHa Monserrat, Zaragosa, Avila, Burgos, Barcelona, Valencia és a többi Spanyolországban különös kegyben állnak a hívő emberek előtt, úgy El Escorial kimondottan zarándokhely. A népek zarándokhelye. Azt hiszem, Lourdes és Fatima után következik. Természetesen más a misztikus vonzóereje. Itt nem annyira vallási, mint történelmi jelentősége áll ellenállhatatlan varázzsal minden látogatója elé. Aki rászánja magát, hogy részletesen gyönyörködjék a régmúlt idők korunkig átmentett kincseikét nap alatt csak átrohanni lehet ben, többször látogat el ide. Egyrajtuk. Vagyis csak megtekinteni lehet. Bár csak lassan szemléltem meg minden tárlatot, mégis mindig a második és harmadik látogatásnál fedeztem fel részletes katalógus szerint is azt, ami igazán érdekes vagy értékes volt számomra. Sokszor annyi sokfélét láttam, hogy — az erdőtől nem láttam a fát! Sok volt egyszerre. Az egykori királyi kastély ma Szolgálat-Háza. A spanyol nép és bővebb értelemben a nagyvilág előtt tárja ki ma felbecsülhetetlen kincseit. Drága értékeivel fémjelzi azt a kort, amelyben épült és vált a nemzet közkincsévé. A környéke is ehhez méltó. A Sierra de Guadarrama hegylánc koszorúja veszi körül, úgy hogy szebb helyen nem is épülhetett volna. Ennek megfelelően az ősi településtől eltekintve valóságos hotel- és villanegyed. Olyan előkelőek és kényelmesek, hogy belevágyunk falaik közé. S hogy a nagy alapító II. Fülöpnek mi volt a vágya, álma ezzel a remekbe készült rostélyhoz hasonló kastéllyal, tudjuk; rendeltetését tökéletesen be is tölti mindmáig. Csak éppen más szelek fújnak, s a nemzeti érdek ma egy részét Monastery-nek, azaz iskolának használja. Az épülettömb többi szárnya, beleértve a kis „Szent Péter Bazilikát” is, középen, párját ritkító múzeum valódi értékekkel. (Nincs hely egy szűk beszámolóban még csak ízelítőt sem adni róla, de aki csak egyszer is megfordult a Nagj Király városában, tudja, hogy olyan elvarázsolt kastélyba lépetl be, amelyről elbeszél mindent, vagy nem szól semmit.) Ezért választottam én is csak az általános benyomások pillanatfelvételeinek megrajzolását. Mert, ilyennek épült El Escorial, a Nagy Király városa. Város, pedig csak nyolc ezer lakosa van. Város jellegét azonban az a sok nyolc ezer vendég tartja fent, aki évröl-évre ellátogat ide, hogy külső és belső erősségének gazdagságából merítsen. És kiapadhatatlanul ontja magából, mint bűvös kincs-eldorádö a nagy szellemű alkotók hagyatékának múzeális értékeit ... Szinte nincs se szeri- se száma. Boldog hely is ez egyben, mert örökségül érte a legnagyobb kitüntetés: a hozzá közelben felállított Santa Cruz-zal ajándékozta meg Franco generális bölcsessége. A Szent Isten így használ fel nagyokat és kicsiket, hogy kedves helyét megszentelje. Mert Santa Cruz del Valle de los Caídos, a világ legnagyobb Hősök Emlékműve és ékes Sziklabazilikája mélyében megszenteli ezt helyet! Boldog és szent hely tehát teljes nevén: San Lorenzo de El Escorial. A kereszt áll diadalmasan, kecsesen Spanyolország felett, s magasan a Világ felett, minden sötét hatalmasság felett áll sziklaszilárdan! Magas hegy tetejére épült. Örök Mementó a spanyoloknak, nagy Emlékeztetés minden népnek, — istenfélőnek és hitetlennek — Santa Cruz a mi keresztünk! -Santa Cruz hősökre vigyáz ... A hazáért halt spanyolokra, támadókra, ellenségre — szabadságért halt minden népre. Kihullott vérük bő aratásra vár! Michéle Monran „TITKA” Michéle Morgan a legnépszerűbb filmszínésznő Franciaországban: első helyen áll, maga mögött hagyva Gina Lollobrigidát, Claudia Cardinalet, sőt még Brigitte Bardo-t is. A Paris Jour című lap 50 ezer mozinézőhöz intézett körkérdéséből az derült ki, hogy a közönség kedvence nem egy sex-girl, hanem egy érett szépasszony. Nehéb megállapítani Michéle Mórganról, hány éves. Olyan szép és fiatalos, hogy nem is érdekes a kora. Már nős fia van és nem titkolja, hogy az ötvenhez van közelebb, mint a negyvenhez. „Csak minden negyedik esztendőben ünneplem a születésnapomat” — mondja gyakran, nevetve. Barátai, munkatársai szerint Michéle Morgan az évek múltával nem lett öregebb, csak érettebb és most is sugárzóan szép. Különös szépség. Negyed évszázada filmezik, és több mint ötven filmben szerepelt. Saját állítása szerint hároméves kora óta csak a színészi pálya vonzotta és tizenöt éves, amikor a kis Simone Roussel — ez az eredeti neve — elindul, hogy vágyát valóra váltsa. Minden apró szerepet elvállalt. 1936-ban fedezik fel, a Ködös utak fiatal hősnőjeként írja be először a nevét a filmtörténetbe. Partnerei: Jean Gabin, Charles Boyer és több más nagynevű színész. Egyénisége, tehetsége, szépsége lenyűgöző. A sikert nemcsak dekoratív külsejének, érdekes arcának köszönheti — kiváló drámai színésznő, érzelemgazdag, intellektuális játéka különleges helyet biztosít számára a filmvilágban. A „rejtélyt”, hogyan őrizte meg szépségét Michéle Morgan, gyakran feszegetik. A Bunte Illustrierte című német s a Marie Claire című francia lap próbálta feszegetni, mi a „titka”. — Az évek múlása nem nyugtalanít. Megtanultam szeretni kóromat — mondja. — Nem ig olyan nehéz az évek elviselése, uralkodni kell az idő felett, csak idejében kell felismerni korlátáit, és amellett kihasználni lehetőségeit. Ahhoz, hogy az ember szép legyen, mindenekelőtt egészségre, mértéktartó étkezésre, a szeszes ital kerülésére, no és kiegyensúlyozottságra van szükség. Nem szabad bosszankodnom minden semmiségen, az embereket úgy fogadom el, amilyenek, nem kívánok tőlük többet, mint amennyi egyéniségükből telik. Cselekedeteim következményeit pedig vállalom. A bosszankodás fárasztó és csúnyit. Ezért, ha lehet, elkerülöm. Mindig s minden alkalommal tudok nemet mondani. Tudom, mit akarok és mit nem. Nagyon szeretek dolgozni. Ha nem filmezek, nyelveket tanulok, sportolok (tornázik, sízik, vízisízik és nagyokat sétál), és a legnagyobb szenvedélyem — a festészet. (Kiállítása is volt, nem is számítják amatőrnek). Örömet okoz nekem a festés, és az öröm pihentet. —■ Könyörtelenül őszinte vagyok magamhoz, szembenézek tükörképemmel és pontosan tudom, mi áll jól, mit szabad és mit nem. Nagyon fontos, hogy „a negyvenéves aszszony” szolidan öltözködjön. Magam tervezem ruháimat. (Az elmúlt hónapokban az ö irányításával szalon is nyílt Párizsban.) Jő anyagból egyszerű, de jól szabott, elegáns ruhákat csináltatok. Jelentős a színek kiválasztása, összeállítása is. A fekete hangsúlyozza a fáradtságot. Ha rossz a közérzetem, a színek segítenek. Nem félek piros ruhát sem fölvenni. Kedvencem a kék, a zöld, a türkiz és szeretem a lilát, a pirosat, a rózsaszínt és a csontszínt is. Soha nem viselek szűk szoknyát, Kényelmetlen cipőt, s tudom, hogy kisportolt alakhoz nem áll jól a mély dekoltázs. Ruháimban jól érzem magam — ez az elegancia fő törvénye. Az öltözködésnek az egyéniséghez kell alkalmazkodnia.
