St. Louis és Vidéke, 1968 (56. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-12 / 1. szám

+ 1SRS JANUÁR 12. ' ' ST. LOUIS 1*S VIDÉKE A FRANK IS BETEG EURÓPAI HÍREK De Gaulle, az egyes szám első személyében uralkodó államfő új­ból kizárta Nagybritanniát a Kö­zös Piacból. A másik öt állam, élü­kön Nyugatnémetországgal, szen­vedélyesen követelte Anglia bebo­csátását, de Gaulle azonban azt üzente nekik a külügyminiszteré­vel, hogy nem, mert Anglia beteg. Majd, ha meggyógyul, esetleg sző lehet róla. így igaz: Anglia beteg. De leg­alább ennyire beteg Franciaország is. Angliát amputálta a történe­lem, levágta róla a világbirodal­mat. Franciaország pedig olyan sú­lyos aggkori érelmeszesedésben szenved, amiből bármelyik nap ki­robbanhat egy fatális tragédia. Szét kell választani a valuta bel­ső és nemzetközi értékét. A font­nak nem sok' az értéke, de még mindig fedezeti valutaként hasz­nálják és még mindig a második valuta a dollár után a nemzetközi kereskedelemben. A frank mögött zsákokban áll az arany és mégsem hogy a magyar iszik minden je­les alkalomkor. Iszik, amikor meg­nősül, iszik, ha gyereke születik és iszik akkor is, ha temeti vala­kijét. A lakodalom, a paszita és a halotti tor mindig ok az ivásra. Ti­tulus bibendi, — mint a régiek mondták latinul. Születésnap és névnap sem múlhat el szárazon, a sátoros ünnepek délutánjainak és estéinek unalmát meg éppenség­gel ivással kell agyancsapni. A ka­rácsonyi, újévi, húsvéti, pünkösdi asztalról nem hiányozhat az ital, de nein hiányozhat a Szent György napi kihajtáskor és a Szent Mihály napi hazatereléskor sem a bütykös­ből. Ma már nincsen kihajtás és nincsen hazaterelés, a pásztorko­dás már a múlté, de azért találunk helyettük elég sok jogcímet arra, hogy igyunk. Nagy Károly egyete­mi docens, igen kedves jóbarátom, aki diákkorában a Dzseki névre hallgatott, egyszer azért ivott, mert Jakab nap volt, máskor Szent Cecilia napját ünnepelte. Ha tehet­te, megtartotta a naptár összes szentjének az emléknapját. Refor­mátus létére is igen buzgón követ­te a katolikus szokásokat. Persze, Csak italozással. Megróni ezért nem lehetett, mert csak nagy köl­tőink és íróink példáját követte és talán követi ma is Sopronban, ahol Végleg letelepedett. Mindezt az a néhány üveg bor Idézi az emlékezetembe, amelyet karácsonyra kaptam ajándékba jó­akaróimtól. Volt köztük hat egri bikavér és hat soproni kékfrankos, mind a kettő vörös. Az egri bika­vér a híresebb. Lisznyai Kálmán egyik versében így kéri: „Hozz ab­ból az egriből áldomást!” Jókai is tudta, hogy mi a jó: „Felemelte az egrivel töltött palackot.” Fáy András nem tett különbséget to­kaji, vagy egri között. Mind a ket­tőből szívesen ivott és írt róluk: „Önts le egy pohár tokajit, vagy egrit.” Vörösmarty Mihály pedig „Rossz bor” című versében kemé­nyei szól rá a csapiárosra: „Egrit adj elő!” Folytathatnám az idézést, de A nagy Maonak, aki a napokban volt 74 esztendős, azt kívánják a hívei, hogy tízmillió esztendeig él­jen. A „kultúrforradalomnak” most ez a jelszava. Kétes jelszó, mert tudják, hogy lehetetlen.-k Nemcsak a moszkvai eitársak utálják a pekingi elvtársakat, az angolok sem valami nagyon szere­tik az amerikai yankeeket. Egy fa­lusi pap a napokban levelet írt az egyik londoni újságnak. A levél­ben elmondotta, hogy egy hétig pontosan figyelte a televíziót. Ösz­­szesen hat amerikai cowboyfilm kell senkinek sem. A font ma gyen­ge és még sokáig az lehet, de ha Anglia bejut a Közös Piacba, vagy — utolsó alternatívaként — hoz­zákapcsolódik Amerikához, a köz­gazdasága elég lendületet kaphat ahhoz, hogy a valutájának újból tekintélyt adjon. A frankot sem fe­dezi ilyen élő, erőteljes közgazda­ság és — ami a legnagyobb hiba — rövid távon nincs is kilátás er­re. Nem titok ma már, hogy a font leértékelésekor de Gaulle is de­valválni akarta a frankot, mint ahogy ezt már egyszer megtet­te. Alig tudták lebeszélni erről. Miért? Hiszen a franknak van aránylagosan a legnagyobb arany­­tartaléka az egész világon! Mert maga a közgazdaság beteg és pe­dig majdnem gyógyíthatatlanul, legalábbis amíg de Gaulle uralko­dik egyes szám első személyben. Az arany nem tud segíteni ezen! A brit közgazdaság is gyengén áll, de náluk legalább megvan az új technikai forradalom tudása. nincsen elég helyem, pedig még a soproni kékfrankosra is sort kell kerítenem. Nem alávalóbb bor az sem, az egrinél. Miért kékfrankos? Azért, mert az 1919 évi Tanács­­köztársaság idején divatban volt fehér pénzért nem adták, csak az Osztrák Magyar Bank kékhasú bankóiért, amelyek még szintén ér­vényben voltak és értékükben úgy hasonlítottak a fehér pénzhez, mint a svájci frank a jancsibankóhoz. Csúnyán be lehet törülközni a kékfrankosból is. A jobb kocsmá­­rosok, teszem azt a Széchenyi té­ri Perkovátz, vagy a Hátulsó utcai Krámer „hazakisérőket” tartottak, nehogy dülöngélve rőfölje az ut­cát, esetleg másfelé tévedjen a be­­nyakalt magyar. Egyszer így kísér­ték haza hitelbe az imént említett Dzseki és lakótársa, Öblös Gége dr. Kurtsy István ügyvédet. Az volt mondva nekik, hogy a felesé­ge, a nagyságos asszony majd ki­fizeti a gyalog fuvart A nagyságos asszonynak azonban esze ágában sem volt fizetni, sőt a fuvarosokat is legorombította. Dzseki és Öblös Gége nem sokat teketóriáztak. A betörülközött ügyvéd urat vissza­vitték oda, ahonnan elhozták: az Arany Kakas vendéglőbe. Ennél jobban járt Frankenburg Adolf, Petőfi soproni barátja, aki azt írta magáról, hogy „bizony sokszor ha­zataligáit a vörös”, mármint a kék­frankos. A másfajta magyar borokról majd akkor írok, ha azokból is ka­pok ajándékot. Elvégre nem őrzik ingyen még a Krisztus koporsóját sem. Erre is van példa, de majd csak húsvétkor beszélek róla. ★ Moszkva és Peking egyre súlyo­sabb ellentétének van már irodal­mi vetülete is. A most 33 éves Jevtusenkó, az Egyesült Államok­ban is jőlismert szovjetorosz költő Mao Cse-tung ellenes verset írt a moszkvai irodalmi újságba. A vers hevenyészett fordítása és az erede­titől eltérő versmértékben magya­rul így hangzik: volt műsoron. Tizennyolc embert meggyilkoltak a filmek cselekmé­nyei során, huszonhárom embert leütöttek bennük, még nagyobb volt a kisebb erőszakosságok szá­ma. Levelét ezzel a mondattal fe­jezte be: Az egyetlen megnyugta­tó, hogy a meggyilkoltak és a le­ütöttek 90 százaléka amerikai volt... ★ Végül, — mint mindig — egy hazai politikai vicc: Marosán György, aki Kádár te­hermentesítésére nyilvánosan be­vallotta, hogy 1956-ban ő hívta be Amerika után britek vették át leg­teljesebben az új technikai áttöré­seket, sőt sokat közülük ők maguk találtak fel. Az alkalmazkodási képességük meg van tehát, csak időlegesen vergődnek a világbiro­dalom terhes hagyatékának defi­citjében. A franciáknál azonban az új technikai forradalomhoz való alkalmazkodás képessége is hiány­zik. Vakok a modern termelési fel­tételekkel, eljárásokkal szemben. Olyan öreg eljárásokkal termelnek és egész felfogásuk annyira kon­zervatív, hogy ezen csak egy nyolcvan fokos változással lehetne segíteni. Nemzeti termelésük évi bruttó összege alig száz billió dol­lár, amihez képest az amerikai nyolcszoros. De még a népesség számának összevetése mellett is négyszeres. A legnagyobb Mar­­shall-segélyt kapták Európában — 9.6 billiót, — iparuk, városaik majdnem teljesen elkerülték a há­ború pusztításait és ember-állomá­nyukat sem csaholta le a háború. az orosz csapatokat, már régen nyugdíjban él, de szeretne vissza­térni a kommunista közéletbe. Ki­sebb jelentőségű eseményeknél még képviseli a pártot és ezeket a lehetőségeket használja fel arra, hogy népszerűsítse magát. A kom­munisták általában nagy ígérge­tők és ezen a téren Marosán min­denkin túltesz. Néhány héttel ez­előtt a szolnokmegyei Kunmada­rason beszélt és arra az esetre, ha beválasszák a Népfront megyei bi­zottságába, hidat ígért a népnek. A helyi párttikár ijedten a fülé­be súgott: — Nem kell a híd, Kunmadara­son nincsen mit áthidalni. Marosán nem jött zavarba: — A híd alá természetesen pa­takot is kapnak, — mondta és ez­zel végképpen elvágta maga alól a fát a halandzsa nagymestere. ★ A viszontlátásra és olvasásra a jövő héten ilyenkor. Kertész István, a londoni filhar­monikusok vezető karmestere az évad végével megválik állásától, mert véleménye szerint a zenekar konzervatív szabályzata megaka­dályozza az önálló irányítást, nincs döntő beleszólása a műsor összeál­lításba és a korszerű módszerek alkalmazásában is megkötik a ke­zét. Mégsem tudtak jelentősen fejlődni, kivéve az első évtizedet. Azután de Gaulle elkezdte az atom-had­erejének kiépítését és ez elnyelte azokat a billiókat, amiket az ipar felújítására, átszervezésére és ki­építésére kellett volna fordítani. A repülögyártásuk az egyetlen iparág, amiben még Amerikánál is jobbat, de mennyiségben itt is igen keveset produkáltak. Ennek oka a perfektionizmus, a tökéletesre való törekvés. Ezért az exportra alkal­mas olcsó tömegtermelés helyett keveset és drágán gyártanak. Nincs tőkéjük a befektetésre, részben az atom-verseny miatt, részben mert a dollárból aranyra beváltott kincs meddőn fekszik a Banque de France pincéiben. Az amerikai tőkét pedig majdnem egé­szen száműzte de Gaulle. Az iparuk nagy szektora álla­mi kézben van, a közlekedésük 80 százaléka az energia-termelésük­nek szintén 80 százaléka. Ez bü­rokráciát, laza és drága termelést jelent. Ezen felül tele vannak ap­ró, családi gyáracskákkal, amelyek nem alkalmasak a tömeggyártás­ra, ami az exportot fellendíthetné. Franciaország mezőgazdasági né­pessége még mindig 18 százaléka az összlakosságnak, államilag erő­sen támogatott, alacsony termelé­sű kis farmokon elszórva, ami nem csak drága termelést jelent, hanem akadályozza az iparosodást is, mert a munkaerőt leköti. Üthálózatuk a legrövidebb és legkorszerűtlenebb, telefonszolgá­latuk a leggyengébb a nyugati or­szágokban. Csak aranyuk van, de ez nem termel és így nem szolgál élő fe­dezetéül a franknak. De Gaulle kizárta a beteg Ang­liát, de a maga betegségét nem tud­ta kizárni. Jövő év derekán meg­szűnik minden vám a Közös Piac tagjai között és akkor megkezdő­dik a frank tragédiája. Lehet, hogy egy jó félév múltán Franciaország a sok aranyával együtt betegebb lesz, mint Anglia és a frankot le kell értékelnie. A közgazdaságba nem fémek bele szentimentális világpolitikai ambíciók. Az atombomba és az aranyhalmozás lehet de Gaulle szemében gyönyörű álom, de csak akadályozza a közgazdaság fejlő­dését. Ady Endre születésének kilenc­venedik évfordulóján az írja a Népszabadságban Pándi Pál, hogy az „Ady körüli szellemi mozgás egyelőre a szűkebb szakterületet jellemzi, s még kevés jele van az Adyt újra körülvevő iskolai rajon­gásoknak, a közérdeklődés Ady fe­lé hullámzásának. Nem hallunk forró előadói estekről, amelyek­nek hőse Ady; nem értesülünk tü­zes vitákról. A kommunista rabság és elnyo­matás lassan kigyilkolja a születen­dő nemzedékeket. A magyarorszá­gi születés-korlátozások következ­ményeit jól ismerjük. Azonban a magyarországi bolsevizmusnak most tragikus konkurrenciát csi­nál a cseh bolsevizmus. A legújabb statisztikák szerint „Csehszlová­kiában” is példátlan mértékben visszaesett a születések arányszá­ma. A 14 milliós mű államban a születések száma a múlt évben 220,000-re zuhant. A csehek nin­csenek többé abban a helyzetben, hogy az 1945-ben kiűzött magya­rok és szudéta-németek helyét be­töltsék. „Csehszlovákiában” az ezer lélekre eső születések száma 6,4 ezrelékre esett, szemben a Bun­­desrepublikkal, ahol még 1000 la­kosra még mindig 12 születés esik. A kiűzött szudéta-németek által korábban lakott hatalmas területe­ket felveri a gyom, a házak roska­doznak és nagyrészt lakatlanok. A cseh nép alkalmatlanná vált arra, hogy betöltse az általa kiűzött nép­csoportok helyét. ★ Nyugatnémetország társadalmát és részben kormányát is egyre in­kább nyugtalanítani kezdi az egye­temek ifjúsága körében garázdál­kodó nihilista és anarchista társa­ság működése. Egy szakállas őrült, Fritz Teufel és egy hasonló „szo­ciológus”, Rudi Dutschke különfé­le „kommünöket” alapítottak. Ezek Mao Cse-tung hírhedt vörös köny­véből rendeznek felolvasásokat, behatolnak az egyetemi tanárok előadásaira és hatalmas botrányok keretében arra akarják kényszerí­teni a professzorokat, hogy velük valamelyes alpári témáról vitat­kozzanak. Sexuális röpiratokat ad­nak ki „Az orgazmus szocialista szükségletéről”, tüntetnek a né­met köztársasági elnök, Heinrich Lübke, vagy a perzsa sah ellen, viatnami lobogókat hordoznak Berlinben, Münchenben, Frank­furtban. Karácsonykor a berlini, frank­furti istentiszteleteket zavarták meg és „Békét Vietnamnak” fel­iratú plakátokkal törtek be a temp­lomokba. Mint a rendőrség megál­lapította, Dutschke, alkohol-má­morban vezette rohamra 20 főnyi társaságát. Bonnban a karácsonyi istentiszteleten Kiesinger kancellár ellen rendeztek tüntetést és a kan­cellárnak a hátsó ajtón kellett el­hagynia a templomot. A rendőrség csaknem mindenütt tehetetlennek bizonyult a majom-szakállas nihi­lista-kommunista őrültekkel szem­ben. Sajnos, a szabadságharcos magyar ifjúság, amelynek tagjai oly nagy számban tanulnak a né­met egyetemeken, eddig nem is­merte fel, hogy ezzel az ál-intel­­lektualista bolsevizmussal szemben neki volna erkölcsi joga szembe­szegülni. ★ A Magyar Statisztikai Hivatal kimutatása szerint állandóan emel­kedik a válások száma. Immár élenjárók lettünk a születések kor­látozása, az öngyilkosságok, az al­koholizmus terén. Most a kommu­nista rendszer eldicsekedhet azzal is, hogy míg az „átkos” fasiszta időkben, 1930-ban 5,500 válás tör­tént, addig 1966-ban a válások szá­ma 25,363-ra emelkedett. ★ A magyarországi szovjet-gyar­matot súlyos csapás érte. „Kovpak apó elpihent” — írja a Népszabad­ság tárcája. Hogy ki a radai ros­­sebb lehetett Artyemovics Kov­pak, a Nagy Honvédő Háború — természetesen — legendás parti­zánparancsnoka, azt is meg tud­juk a Népszabadságból. Közönsé­ges orvlövész volt szeretett apó­­kánk. Szóval egyike azoknak a sö­tét alakoknak, akiket Sztálin ki­vetkeztetett a szovjet katonai uni­formisából és beküldött — ez eset­ben a brjanszki erdőbe, hogy mint polgári ruhás orvlövész ügyködjék — minden nemzetközi jog és gen­fi egyezmény ellenére! az egyen­ruhás európai sorkatonaság ellen. A moszkovita, pesti lakáj-zsurna­­lizmus most megírja róla, hogy Kovpak apónak már 1942-ben egyik alvezére volt Turőczi Gábor, aki a m. kir. hadseregnek, a Hazá­nak tett esküjét megtagadva, be­letévedt apó elvtárs partizán-gyü­­levészébe. Mikor 1942-ben ejtőer­nyőn leszállt a brjanszki erdőben ott találta a partizánok soraiban Kende Bélát, aki ma a néphadse­reg ezredese, Major Istvánt, aki most minisztériumi tisztviselő, Névai Lászlót, ma egyetemi tanár, Körösi György orvost és több más magyart”. Kovpak apó — mint megtudjuk — halála előtt Buda­pesten is járt. Elfeledte azonban „magyar fiainak” megmagyarázni, hogy a szovjet-rendszerben mi­ként lesz valaki például egyetemi tanár, mint például Névai László? Előbb tanít atomfizikát, hogy orv­lövész lehessen, vagy fordítva? Az egész komplexum megértéséhez el kell olvasni a feledhetetlen Szil­­vássy Lászlónak a brjanszki erdő titkairól írt remek humoros és gyil­kos szatírájú regényét... Addig is azonban az elpihent Kovpak apó földi porai fölött lebegjen Sztálin apó gyilkos szelleme! ★ A vasfüggöny mögött abba» igyekeznek devizát csinálni, ami­ből lehet. Nyugateurópai lapok nem minden keserű gúny nélkül írják meg, hogy a „szabadságot dollár, vagy német DM ellenében” feltalálója még a Rákosi-Magyar­­országon született. Akkor az elfo­gott és kémkedéssel meggyanúsí­tott amerikai állampolgárokat bo­csátották szabadon vastag dollár­­kötegek ellenében. Az emberkeres­kedelem terén Rákosiék legjobb ta­nítványának bizonyult a keleti-zó­nái Ulbricht, aki 40,000 DM fej­pénz ellenében a politikai foglyo­kat hajlandó átadni Nyugatnémet­­országnak, amely eddig már 9000 bebörtönzöttet szabadított ki a ke­leti zónából. Ez harminchat mil­lió márkába került. Közel annyi­ba, mint a regensburgi egyetem fel­építése. A vasfüggönyön túl százezrével maradtak azonban kiűzött néme­tek hozzátartozói is, A cseh kom­munisták kezdetben csak 400 ko­ronát kértek egy kivándorlási en­gedélyért. Miután rájöttek a dolog „ízére”, most huszonötszörösére emelték a kivándorlási engedélyek díját. Lengyelország 300 zlotyról 5000-re emelte fel ugyanezen enge­délyek árát. Romániában az erdé­lyi szászoknak Pauker Anna idejé­ben 25,000 DM-et kellett befizetni svájci bankszámlára a kivándorlá­si engedély ellenében. Közben a románok mélyen leszállították az árakat: — tízezer márkára, ame­lyet azonban továbbra is a fentem - lített svájci számlára kell, kemény DM-ben, befizetni a Nyugaton élő hozzátartozóknak. Az olcsóbbodás azért történt, mert a román bel­ügyminisztériumban 62,000 kiván­dorlási kérvény szerepel, mint „el­fekvő akta”. Az ember-kereskede­lem terén a románok kitűnő üzle­teket csináltak Románia zsidó pol­gárainak nagyméretű kiárusításá­val. Háromezer dollár ellenében engedték Palesztinába vándorolni őket. A német lapok most kezde­nek észbe kapni, hogy Bonn eddig már 2,2 milliárd DM államilag ga­rantált magán-hitelt biztosított Romániának. Ügy vélik, hogy a német hozzátartozók kiutazásáért követeit Kopfgeld és a német álla­mi hitel nem egészen összeegyez­tethető fogalmak. 2,720 vagon halat fogtak ki Magyarországon a természetes vizekből és tógazdaságokból kifo­gott halzsákmány évi mennyisége eléri a 2,720 vagont. Ez csaknem 8,000 métermázsával több, mint 1966-ban volt. Ebből a horgászok több mint egymillió kilogrammot zsákmányoltak, vagyis átlagosan 10 kilót. Megnőtt a kifogott növényevő halak aránya: az elmúlt évben már 100 vagonnyit adtak belőlük köz­­fogyasztásra a halászok. Az USA-ban kirobbant influenza­járvány Nagybritannia után átter­jedt Hollandiára is. A rövid ideig tartó, de heves lefolyású betegség­gel járó járvány Hollandiában elő­reláthatóan január közepén éri ©1 csúcspontját. ★ A Westinghouse Electric Corpo­ration üzembe helyezte az általa a világ legnagyobb vasúti kocsijának nevezett alkotását. A kocsi 48,4 méter hosszú, 40 keréken gördül, és 1,046.000 font súly szállítására képes. ★ Levágták három favágó fejét a fülöpszigeti Ilongo törzsbeli fejva­dászok az Isabella dzsungelben, A rendőrségi vizsgálatok szerint a fejvadászok először lelőtték áldo­zataikat, ^ FOR THE BEST IN CARPETING EXPERT INSTALLATION SEE Ha szép, jó szőnyeget akar megbízható áron, akkor nem megy máshová. Kedvező részletfizetés! 6985 CHIPPEWA MI 7-3500 9420 W. FLORISSANT UN 9-1440 Do it “The Modem Way” Storm Windows — Aluminium Doors — Aluminium Awnings Nyitva reggel 9-től du. 5-ig, szombaton 9-töl 2-ig COlfax 1-3613 Ammondő , Mao tápláló fürdővize Az evés nálunk nem probléma, Színtől telik mindünk gyomra. Vaj helyett a vörös is jóllakat, Es minden tejnél jobban táplál Mao fürdővize, ha szánkba folydogál. A szeretet elpuhítja a tömeget, Ezért kérem most tőletek: Senkit ne szeressetek! Az ideál Mao, Neki szóljon a hódolat. Kergessétek pokolba a lányokat. Oh, ifjúság, ne légy puhány. A halhatatlanság is silány Mao eszméi nélkül. Verjétek be mindenkinek a fejét, Mártsátok vérbe a Föld kerekét. Olvassátok a nagy Maot, A mindenkiről gondoskodót. És ha rájönnétek arra, Hogy ő a saját műveit nem olvassa, Húzzátok fel őt is a legelső lámpavasra. Hőbörgő Hörömpö---------------------m­*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom