St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)

1967-07-14 / 14. szám

ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 3 1967. JÚLIUS 14. * „pesti arabok” Megbuktak a A magyarországi kommunista J*ezs«m mindent elkövet, hogy az arabok katasztrófáját valahogy megmagyarázza. A pártvonalas sajtó tele van cik­kekkel, amelyek az izraeliek bru­­talitásaiat szellőztetik, sőt eleinte még Nasser vádját is közölték, az amerikai és brit repülök részvéte­léről az 5.-én hajnalban végrehaj­tott izraeli légi támadásban. Ezt aeonban Moszkva gyorsan letiltot­ta, ami érthető is, mert a szovjet hadihajók, amelyek az amerikai 6. flotta árnyékában hajóztak, tud­ták, hogy egyetlen amerikai gép sem szállt fel az anyahaj ókról. Ezután azzal próbálkozott a pes­ti sajtó, hogy az Intrepid anyaha­jó, amely közvetlenül a háború ki­törése előtt haladt át a Szuezi csa­tomén, vietnami rendeltetéssel, a Vörös Tengeren maradt és fedezte a Tiráni Öböl izraeli meghódítását. Aznap, hogy ezt a hírt közölték, jelentette Saigon — és később Hanoi is —, hogy az Intrepid gé­pei bombáztak egy északvietna­­tni célpontot. Nagy leégés volt. Nem mintha Izrael pártján áll­nának az otthoniak, csak éppen — a Szovjet ellen szurkolnak. És lep­lezetlen örömmel állapították meg, hogy a Közel-keleten nem is any­­nyira az arabokat, hanem inkább a Szovjetet verték meg. Az ilyesmi mindig feljavítja az otthoniak lel­ki állapotát. Fock Jenő miniszterelnök, az „új gazdasági mechanizmus” atyjának szereplése az ENSZ-ben nem volt több, mint a Koszigin mögötti sta­tisztáié«. Alárendelt szerepében észre sem vették, hogy ott van a színpadon. Annál inkább izgatja a kommu­nista pártot, de az ország közvéle­ményét is, Románia miniszterelnö­kének, Ion Gheorghe Maurer-nek ügyes diplomáciája. A párt súlyos aggodalommal figyelte ezt, a köz­vélemény pedig legalább ennyi kárörömmel. Románia megint idejében „ki­szállt” a vesztesek táborából — legalábbis így látja a közvélemény. Kádárék viszont megint bennra­gadtak és elmulasztották legna­gyobb esélyüket a Nyugathoz való eredményes közeledésre. Maurert Johnson elnök is fogadta, majd de Gaulle-al is tárgyalt, Fock azon­ban még Kosziginig sem jutott el New Yorkban. Az otthoniak jól tudják, hogy Románia nem szerelemből közele­dik a Nyugathoz, hanem saját jól felfogott érdekében. Ezt irigylik Romániától és egyben a saját párt­uraikat hibáztatják, hogy megint szolgai módon követték Moszkvát. Mivel azonban úgy látják, hogy a Johnson-Koszigin találkozót va­lamelyes enyhülés követheti, bíz­nak abban, hogy még Kádárék is megtalálják az útat Nyugat felé, ha távolabbra nem is, legalább a nyugatnémetekig. A megbukott „pesti arabok” az­zal az egyetlen jő ponttal vigasz­talódnak, hogy legalább pénzügyi veszteségük nem volt az arab ösz­­szeomlásban, Annál több volt Csehszlovákiának és ez is gerjeszt egy kis kárörömet. A cseh kamerá­­dok ugyanis a második helyet fog­lalják el a közutálat listáján, amit a keletnémet főnök, Ulbricht vezet behozhatatlanul. (Folytatás az A Szovjet inkább csak propa­ganda célokra használja fel de Ga­­ullet, de amikor komoly döntések előtt áll, az Egyesült Államokkal tárgyal. A merevnek látszó szovjet állás­pont érthető, ha az arabok oldalán elszenvedett vereségeire gondo­lunk. Ezeket betetőzte az ENSZ közgyűlésén kialakult újabb totá­lis kudarc: a saját, valamint az el­­nem-kötelezett államok határoza­ti javaslatának elvetése. Emellett az oroszok elég józan és praktikus emberek ahhoz, hogy lemérjék az arab világ tényleges erőit. Szemük előtt semmisült meg a két milliárdos hadianyag és utá­na szintén a szemük előtt foszlott szét az arab gazdasági háború ál­ma is. Nasser azt remélte, hogy az olaj-gazdag arab államok beszünte­tik az olaj termelését és visszavon­ják a Londonban tartott mintegy öt milliárd dollárnyi óriási bankbe­­téteiket. Egyik sem következett be. MEGBUKOTT AZ ARAB GAZDASÁGI HÁBORÚ A gazdasági háború teljes csőd­je és az ENSZ-beli kudarc után az oroszok és az arabok ott tartanak, ahol június 10-én, vagyis a harcté­ri tragédia végén. Felmerül most a kérdés, hogy mi lesz, vagy mi lehet ezek után? A közgyűlés meddő vitái után a béke ügye visszakerül a Biztonsági Tanácshoz. Itt sincs több remény az eredményre, mert a Szovjetnek is és Amerikának is vétójoga van. így Amerika kikerülésével nem le­het rendezni a középkeleti helyze­tet. Nagyjából két lehetőség kínál­kozik. Az egyik az, hogy a Szovjet szá­mára nem fontos, talán nem is kí­vánatos a középkeleti béke. Neki jobban megfelel a káosz, mert így könnyebben kézben tarthatja az arabokat. És főleg: könnyebben ki­zsarolhatja tőlük a flotta-bázisokat Alexandriában, Port Saidben és Latikában. Ha könnyűnek is látszik az arab világ ellenőrzésének megszerzése, annál nehezebb lenne az eltartá­suk. Elsősorban Egyiptomé. EGYIPTOM A CSŐD SZÉLÉN Egyiptom ugyanis teljes gazda­sági csőd előtt áll. Szinte csak hó­napok kérdése, hogy végleg össze­roppanjon, ha csak nem kap vala­honnan kiadós és állandó segítsé­get. A Szuezi csatorna évi 200 mil­liós bevétele a háború óta ki­esett. Amerikai tökével fúrt olajkutjai a Sinai sivatagban vannak — Izrael kezében. Mintegy 60 milliós évi turista forgalma elapadt. Gyapotter­melésének kétharmada el van zálogosítva a Szovjetnél, a füstbe ment hadi felszerelés fejében. Különben !s a gyapot­bogár a termés teljes megsem­misítésével fenyeget. Rovarir­tó szereket pedig csak a Nyu­gattól kaphat — dollárért. De a nemzetközi bank nem haj­landó további kölcsönt folyó­sítani, mert a lejárt adósságát s®rn fizette ki még. Ráadásul a lakosság 40 százaléka im­portált élelemre szorul, vagyis októberre tömegínség törhet ki. Ismétlem, ha — nem kap valahonnan segítséget. A Szovjet azonban egyszerűen képtelen fegyverrel is és élelemmel is ellátni az arabokat, mert máris túllépte gazdasági lehetőségeit. (Castro évi 400 millió dollárjába kerül, Észak-Vietnam ennek a dup­lájába!) Marad tehát — Kína, vagy Amerika. Kína már adott 60 millió dollá­ros gyorssegélyt Nassemek és bol­dogan látná el élelemmel és — fegyverekkel is. Pontosan ez az, ami a Szovjetet máris egy kisebb fajta pánikba sodorta. KÍNA FELAJÁNLOTTA AZ ARABOKNAK ATOM-FEGYVEREIT Tudnunk kell, hogy Kína már konkrét ajánlatot tett az arabok felfegyverzésére. Sőt, ennél sokkal több is történt. Albánia partjainál több kínai tengeralattjáró és egy romboló tartózkodik. Egy kb. két­ezer főnyi kínai specialista külö­nítmény pedig egy gondosan elszi­getelt albán táborban rejtőzködik. Specialista — miben? Fegyverek­ben, természetesen, de nem csak konvencionális, hanem atomfegy­verekben is. Amikor ez nyilvánvalóvá lett, a Szovjet megdöbbenése akkora volt, hogy azonnal elkezdte az ara­elsö oldalról) bök újbóli felfegyverzését. De ez­zel még nincs, vége a nukleáris lidércálomnak. Megvan ugyanis a lehetőség arra, hogy Izrael csinál magának atombombát! Két atom­reaktoruk is van, békés célokra ugyan, de a Barsiba-i állomást tö­kéletesen elszigetelték, még ma­gasrangú izraeli katonák sem köze­líthetik meg. Ez nem mutat békés célokra! Röviden: a Szovjetunió nem jár­hatja egyedül az útat Középkele­ten. Különösen nem a belső politi­kai harc miatt, ami a Kreml-ben a két szárny között folyik. Ki vállal­ja a felelősséget a Szovjet gazda­sági élet túlterheléséért, ha az ara­bokat is megsegítenék? Koszigin nem akar megbukni Nasser miatt! A kínaiakat viszont mindenképpen ki kell kerülniük. Marad tehát a második út. ELKERÜLHETETLEN A MEGEGYEZÉS AZ USA ÉS A SZOVJET KÖZÖTT Ez az út: megegyezni az Egye­sült Államokkal. Elsősorban a nuk­leáris sorompó megteremtésében, másodsorban a Középkelet rende­zésében, még ha a káosz jobban felelne is meg az érdekeiknek. A Szovjet a kínai hidrogénbomba va­kító fényénél meglátta végre az „írást a falon”: mindenáron bizto­sítani kell a hátát a szabad világ felé, mielőtt Kína megtámadja. Az Amerikával való megegyezést csak­is az arab álmok felszámolása árán érheti el, de erre is hajlandó lesz egy bizonyos kompromisszum alapján. Hogy az ezzel járó tekin­télyveszteséget kompenzálja, a kö­zépkeleti kiegyezést összekapcsol­hatja a vietnami háború likvidálá­sával. Ez ugyan nem lesz könnyű feladat, mert Ho Si Minh nagyon makacs, — de szovjet hadianyag­ból él. A Szovjet így a középkele­ti fiaskóját egy általános béke-te­remtés kegyes maszkja mögé rejt­heti. A tények azonban egyelőre azt mutatják, hogy az izraeli-arab bé­ke még messze van, pedig már Iz­rael is kezdi érezni, hogy a hábo­rú gyors megnyerése nem volt elég. Ez az erősen iparosodó or­szág képtelen a főleg tartalékosok­ból álló hadseregét hosszabb ideig fegyverben tartani, mert akkor megoldhatatlan munkaerő problé­mákkal kell küzködnie. A hosszú várakozás — különösen egy eset­leges gerillaháború — kikezdheti az izraeli közgazdaságot, ami kü­lönben sem olyan stabil, mint álta­lában hiszik és belpolitikai válsá­got okozhat. Máris érezhető fe­szültség van a békülékeny Levi Eskol és párthívei, valamint Mojse Dayan és háborúspárti klikkje kö­zött. Eddig még nem feszült túl a húr, de könnyen elpattanhat, ha a béke késik. Ami az Egyesült Államokat il­leti, neki legalább olyan gondot okoz a háborúpárti izraeliek fész­­kelödése, mint az arabok engesz­telhetetlen gyűlölete. De ahogy az idő múlik, mindkét fél puhul és Jonhsonnak egyre több esélye lesz egy józan megoldás elfogadtatásá­ra. Nem kétséges, hogy Amerika került ki eddig egyedüli nyertes­ként a középkeleti válságból. Olyan higgadt, józan diplomáciával dol­gozott, amin csak csodálkozik az ember, a múlt számos, kiábrándí­tó baklövése után. Úgy látszik, hogy ez a külpoli­tikailag erősen teen-ager kezd már felnőni felelősségteljes szerepéhez, amit a világban — akarva, nem akarva — be kell töltenie. Bomba robbant Déltirolban Az első világháború után Olasz­országhoz csatolt Déltirol német lakossága sehogy sem tud bele­nyugodni abba, hogy szőkébb ha­zájukat elszakították Ausztriától. Ellenállnak minden olaszosításnak és igyekeznek megakadályozni azo­kat a tárgyalásokat, amelyeket Ró­ma és Bécs folytatnak egymással, hogy végre nyugvópontra hozzák a kérdést. Most arról van sző Ró­ma és Bécs között, hogy Déltirol szélesebb körű autonómiát kap az olasz kormányzaton belül. A dél­­tiroli németeknek azonban nem kell az autonómia, hanem Déltirol visszacsatolását követelik Auszt­riához. A tárgyalások ellen való til­takozásként bombát robbantottak az osztrák-olasz határon. Négy olasz határőr meghalt. Annak elle­nére, hogy Bécs élesen elítélte a terrorcselekményt, Róma és Bécs között a viszony újból kiéleződött. (Folytatás alapokat teremtene közös, nagy ak­ciók lebonyolítására” — fejezi be az amerikai magyar élettel kapcso­latos fejtegetéseit Eckhardt Tibor. A több részletben lefolytatott be­szélgetés végefelé közeleg. Utol­jára tartogatjuk a szívünkhöz legközelebb eső, legsajgóbb té­mát, elhagyatott szülőhazánk helyzetét. A téma végnélküli s az agyunkban gomolygó számta­lan kérdés közül csupán egyet­lenegy, a legdöntőbb kérdést tesszük fel. — Megkérdezzük Eckhardt Tibort, hogy mit tart a mai Magyarország, a magyar nemzet legsúlyosabb problémái­nak? — elboruló arccal így vá­laszok „A magyarság legnyomasz­tóbb gondja az orosz csapatok je­lenléte szülőhazánkban. Míg a kör­nyező államokból az orosz csapa­tokait már régebben kivonták, Ma­gyarország katonai megszállása már 22 esztendeje tart. Ezzel együtt jár népünk politikai akara­tának, szabad lélegzésének úgy­szólván teljes elfojtása. Odahaza már több mint két év­tizede Moszkva által diktált, nem magyar érdekű élet folyik, már amennyire azt életnek lehet nevez­ni. A magyarság nemzeti élniakará­­sa ugyanis ijesztően lecsökkent, a tömegek esak a mának élnek. Ez szándékosan előidézett lelkiállapot. A szovjetnek úgy látszik különle­ges céljai vannak a rebellis ma­gyarsággal, melynek célzatos ki­zsákmányolása a népi erő meg­gyengítésével párhuzamosan fo­lyik. Ehhez segédkezet nyújt egy gerinctelen, s részben a magyarság­tól idegen, vagy elidegenült vé­kony vezetöréteg, mely minden Moszkvából jött parancsot teljesít, csakhogy orosz szuronyok segítsé­gével hatalmon maradhasson. Saját jelenükért hajlandók a nemzet jövendőjét is feláldozni. Ennek a rendszernek a nevéhez fű­ződik a magyarság ellen valaha is elkövetett legnagyobb gonosztett. Gondolok itt a magyar falu célza­tos szétverésére és az abortuszren­delet nemzetpusztító hatására, mely a magyarságot a végveszély útjára sodorta. Ez a magyar nem­zet legsúlyosabb problémája. A parasztság felszámolása és az abortuszrendelet Trianon véglege­sítését jelenti. „Sőt tovább megyek” — mond­ja, hangjában el nem titkolt fájda­lommal Eckhardt Tibor —. „Egy­két évtized múlva, mikor a kör­nyező álamok az elöregedett és megritkult magyarság lélekszámát hat-kilencszeres túlerővel múlják majd felül, sajnos a trianoni hatá­rok fenyegetésével is számolnunk kell. Az oroszok már a Nagy Alföld peremén állnak; a románoknak a Tiszáig való terjeszkedési vágya közismert csakúgy, mint a környe­ző szláv népek Dunamedencét be­tölteni vágyó törekvései. A törté­a 2. oldalról) nelem erői könyörtelenek s külö­nösen áll ez a tétel az elárvult, ro­kontalan magyarságra, melyet ug­rásra és terjeszkedésre kész szom­szédok vesznek körül. Az elmúlt fél évszázad alatt a magyarság ál­landóan teret vesztett velük szem­ben s ez a veszély a magyar sza­porodás megállása miatt hatvá­nyozottan áll fenn a jövőben.” Yan-e reménysugár? A kép, amit Eckhardt Tibor a magyar jövő boltozatára fest, oly sötét, hogy az ember önkény­telenül is reménysugár után ku­tat. Van-e remény valami kedve­ző fordulatra s mit tehetünk mi szétszórt magyarok a fenyegető veszély ellen, melyet ha nem si­kerül elhárítani, minden emigrá­­ciós tevékenység illuziókergetés­­nek, öncélnak tűnik csupán? A válasz szinte klasszikus: „A sors azt rótta rám” — mond­ja szinte ünnepélyesen, — „hogy úgyszólván egész pályafutásom alatt vesztett ügyek harcosa le­gyek. Egyéni sorsomban valahogy sokszor elbukott nemzetem sorsát látom visszatükröződni. — Egy ügy azonban valójában csak akkor tekinthető elveszettnek, ha az ér­te való küzdelmet véglegesen fel­adjuk. A reményt, mely küzdel­münket élteti, nem szabad felad­nunk. Történelmi véletlenek már gyakran szolgáltak váratlan fordu­latokkal. A magyarság életét fojto­gató elnyomásnak is talán egy ilyen esemény fog véget vetni. Népi megújhodásának kulcsa tu­lajdonképpen a magyarság önkezé­ben van. Ez pedig a nemzet élet­kedvének, élniakarásának vissza­nyerése, mely még orosz rv'iígszál­­lás, illetve kommunista uraicm el­lenére is elképzelhető.” E drámai mondatok a hosszú, gondokkal terhes, de végtelenül tanlságos beszélgetésnek is a vé­gét jelentik. Búcsúzóul megkér­dezzük Eckhardt Tibort, mit üzen a szétszórt magyarságnak? így felel: „Fentebb elmondottakban tulaj­donképpen benne van az üzenet. Mozgósítsuk végre anyagi és szel­lemi erőinket a nagy magyar sors­kérdések szolgálatára. Az orosz megszállás elleni küzdelem, a nem­zetpusztítás megakadályozása az anyaországban, kisebbségeink ér­dekvédelme és a szabad világban élő ifjúságunk megmentése végte­lenül fontosabb máról-holnapra el­felejtett apró ügyeknél, melyekre egyesületeink gyakran fölös ener­giákat pazarolnak. Ez az oka pl. an­nak is, hogy a Óuo vadis Hungá­ria? akció, mely pedig a magyarsá­got idekünn felrázta és odahaza is rossz lelkiismeretet teremtett a rendszer egyes vezetőiben, az utóblíi időben ellanyhult. A szabad magyarság erőinek to­tális bevetésére a magyar sorsot eldöntő kérdésekben nagyobb szük­ség van, mint valaha”. (AHIR) Saving & Loan Association Home Office 14th & Cass Ave. Branch: Grand & Chippewa (Formerly Franklin S.&L. Ass’n) 12 DIFFERENT TYPES OF SAVINGS ACCOUNTS TO MEET YOUR NEEDS 514 % on Savings Certificates $10,000 and over 5% on Savings Certificates Min. $5000 to $9999 41/2% on Passbook Accounts Accounts Insured by F.S.L.I.C. JEFFERS0N­­GRAV0IS BANK OF ST. LOUIS 2604 S. Jefferson PR 1-8833 FULL BANKING SERVICE MEMBER F. D. I. C. North St. Louis Trust Company Grand at Florissant GA 1-4070 Olcsó autó kölcsön $4.00 egy évre minden 100 dollár után Safe Deposit Box Teljes bankszolgálat Member F. D. I. C. kamatot fizetünk 12 hónapos Savings Certificate-re minimális betét 1,000 dollár Minden betét államilag biztosít­va van $15,000 erejéig. Drive-in banking daily from 8:15 to 6 p.m. WEBSTER GROVES TRUST COMPANY 75 W. LOCKWOOD Webster Groves, Mo. 63110 WO 1-2400 F.D.I.C. SOUTH SIDE NATIONAL BANK IN ST. LOUIS • Drive-Up bankszolgálat. • Egy megállással minden banki dolgát elintézi. • Keressen fel bennünket min­den banki ügyében. 3606 Gravois Ave. (Grand és Gravois sarkán) MEMBER FEDERAL DEPOSIT INSURANCE COUP. Minden betét $15.000 erejéig államilag biztosítva van. A MEGENGEDETT LEGMAGASABB KAMATOT FIZETJÜK BETÉTJÉRE Hat hónaponként küldjük Önnek a kamat csekkeket 152 LEMAY FERRY ROAD (Mindenféle bankügyben) 9001 SO. BROADWAY (Walk-Up és Drive-Up) MElrose 1-5500 Member F.D.I.C. ALAPÍTVA 1884-BAN BOHEMIAN Savings & Loan Association 5(4% on 6 months savings certificates with a $5.000 minimum deposit 4%% on regular passbook savings Gravois és Morganford St. Louis 16, Mo. - YE 2-6300 BETETJE $15,000-IG ÁLLAMILAG BIZTOSÍTVA VAN UNITED SAVINGS and Loan Association (ezelőtt SLOVAN SAVINGS) Betétje $15.000 erejéig államilag biztosítva OSZTALÉK 4% SZÁZALÉK 5% On Certificates of Deposit with Minimum of $5.000 Main Office: 470 N. Kirkwood Rd. YO 4-9044 Branch Office: 1809 Gravois Ave. PR 6-8041 NOW EARN 4.75% on Passbook Savings Missouri Savings Association SOUTH AT 5006 Hampton Ave. VE. 2-6600 .v W/fo. IN CLAYTON 10 No. Hanley Rd. VO. 2-3300 5% ANTICIPATED DIVIDEND CURRENT DIVIDEND toils COUNTY FEDERAL SAVINGS & LOAN ASSOCIATION OF PINE LAWN 6125 Natural Bridge St. Louis 20, Mo. EV. 5-8072

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom