St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)

1967-06-30 / 13. szám

AHIR interjú: Ahogy ECKHARDT TIBOR látja VILÁGPOLITIKAI KÖRKÉP Eckhardt Tibor a szétszóratás magyarságának nagy magánosa. Mint politikus és államférfi, Kállay Miklós elhunytéval ö maradt kö­zöttünk nemzedékének nemes ér­telemben vett „utolsó mohikán”-ja, akire tisztelettel tekintenek olya­nok is, akik politikai szemléletével nem mindenben azonosítják magu­kat E tisztelethez általános rész­vét is járul, amióta Eckhardt Tibor a mólt esztendőben eltemette hosz- S7M, súlyos betegségben elhúnyt feleségét s ezáltal mint ember is egyedül maradt__ A csapás erősen megrendítette, ‘ée testi és szellemi erejét nem tör­te meg. Vigasztalásra sem szorul, mert akit az emberi élet csúcsaira olyan tudással, annyi küzdelem, ta­pasztalás és megpróbáltatás után elérni enged a sors, az már magá­ban találja meg a vigasztalást. An­nak a magány is gazdag társaság. A 80. éve felé közeledő ősz ál­lamférfi az elmúlt időkben érthető okokból távoltartotta magát a köz­életi színtérről s nem gyakran hal­lat magáról. Leginkább emlékira­tainak sajtó alá rendezésével fog­lalkozik. De látogatóit szívesen várja és örömmel veszi, ha tiszte­lői körükbe hívják, ahol lebilincse­lő modorával, szellemi frisseségé­­vei és gazdag mondanivalóival min­dig a társaság központjává válik. E sorok írója több, mint 15 esz­tendeje élvezi Eckhard Tibor barát­ságát, mely alkalmat nyújtott órák­­hosszat tartó eszmecserékre az el­vesztett haza, a hazát vesztett ma­gyarság és a józan eszét lassanként elvesztő világ kérdései felett. Ez az írás több ilyen, legújabban le­folytatott beszélgetés lényegét hi­vatott papírra vetni, helyenként monologizált jellegű interjú kereté­ben, melyet csak itt-ott szakít meg egy-egy szükséges kérdés, vagy megjegyzés. (k—i) ★ Eckhardt Tibor a látogatót New York magyar negyedéhez közeleső, szerény eleganciával berendezett lakásán fogadja, frissen, mosolygó­sán. A lakás lényegében egy össz­komforttal kiegészített, tágas, hosz­­szú szoba. A falakon, néhány régi flamand és francia festmény mel­lett feltűnik két díszes pápai okle­vél, az elhúnyt XXIII. János pápa, illetve VI. Pál pápa aláírásával Eck­hardt Tibornak dedikálva. Az egyik szekrényen három fénykép áll egy­más mellett: Bartók Béla, Mind­­szenty József és Teleki Pál nagyí­tott képmásai. Köröskörül a szo­bában, szépen elrendezve rengeteg könyv, egy asztalon folyóiratok és a Neue Zürcher Zeitung, valamint a Le Monde légipostán érkezett leg­frissebb kiadása. Mint a házigazda megjegyzi, ez utóbbiakra ajándék­előfizetésekkel lepték meg barátai. Az íróasztalon nagyobb kézirat­csomó, készülő emlékiratainak egy része látható. Érthetően először most készülő munkájára terelődik a szó. A 600-800 oldalra, két kö­tetre tervezett angolnyelvü műnek ‘From Munich to Teheran’ lesz a címe s a szerző szeretné, ha jövő év elején nyomdába kerülhetne egy amerikai kiadónál. A mű felöleli majd Magyarországnak mint kis nemzetnek II. világháborús tragi­kus szerepét, a háborúba való be­­lesodródását s ennek drámai követ­kezményeit, eddig még nem nyom­tatott, ismeretlen részletek feltárá­sával. A könyv természetesen gaz­dag világpolitikai vonatkozásokat is tartalmaz majd. HAMIS PRÓFÉTÁK AMERIKÁBAN Első kérdésünk kézenfekvő. Megkérdezzük Eckhardt Tibort, hogy ma, mint amerikai állampol­gár hogy vélekedik arról a háború­ról s következményeiről, melynek kimenetelét mint emigráns már több mint negyedszázaddal ezelőtt előre látta? „A második világháború során már akkor elvesztettük a békét” — mondja —- „amikor elhittük, hogy csak két fél hadakozik egy­mással: „A demokráciák” szemben a „fasisztákkal”, holott elejétől vé­gig a második világháború három­szögben zajlott le. Hitler átkerget­te volt Sztálint a nyugati hatalmak oldalára, de a Szovjet, vad hódítási vágytól hajtva, sohasem azonosí­totta magát béke-céljában Ameri­kával. A kényszerű Szovjet „szö­vetségest” összetévesztettük Tehe­ránban egy örök időkre elkötele­zettnek hitt „jó baráttal”. Az USA-ban ma is nyüzsgő li­berális hamis próféták közül Wal­ter Lippman volt (és ma is az) az elhibázott amerikai külpolitika szó­szólója. Németország és Japán — szokta magyarázni Lippman szo­kott fölényével — állandó ellensé­ge marad Amerikának. így termé­szetes szövetségesünk az az Orosz­ország, melynek ugyanezek a ha­talmak az ellenségei. Mindkettőnek a hátát Oroszország fogja állandó­an fenyegetni. (Lásd: U.S. Foreign Policy, Little Brown and Co., Bos­ton, 143. oldal). Ez a csacska elmélet nem bizo­nyult időállónak. A Lippman által kiosztott szerepek pontosan fel­cserélődtek — mutat rá Eckhardt Tibor. Japán és Németország közel ke­rült Amerikához, melynek szilárd szövetségesei lettek. Ez a megállapítás, már ami Ame­rikát illeti, nem mindenben fedi a tényeket. — Hiszen Hollywood még mindig hadiállapotban áll az új szö­vetségesekkel. A filmpiac és a TV még mindig nyüzsög a német és ja­pánellenes termékektől, de még vé­letlenül sem lehet orosz- vagy kom­munista ellenes filmet találni — vetjük közbe félig komolyan, fé­lig tréfásan. Eckhardt Tibor keserűen legyint­­ve mosolyog s megtoldja a listát az egyetemekkel, ahol ijesztő méretű agymosás folyik Amerikai ellensé­geinek javára. Sehol sem kiütkö­­zőbb ez a tevékenység, mint a Viet­­nam-i háború elleni tüntetéseken. A liberális propaganda — mutat rá — megzavarja az amerikai köz­vélemény tisztánlátását. Kommu­nista barát befolyások, párosulva naív pacifista csökevényekkel, fő­leg a napi sajtóban és a nagyobb egyetemeken elködösítették az alapvető tényt. Ez a tény pedig az, hogy lényegében a harc nem Dél Vietnámért folyik, a Viet-Cong el­len, hanem a kínai és orosz impe­rializmussal szemben Délkelet Ázsiáért, ideértve nemcsak a Fülöp Szigeteket és Indonéziát, de még Indiát, sőt Ausztráliát és Új Zé­­landot is. A 25 év óta tartó folytonos meg­hátrálásnak, beleértve a Yalu fo­­lyónál való megtorpanást és a ku­bai Disznók Öblében szenvedett példátlan kudarcot, már legfőbb ideje volt, hogy az U.S.A. véget vessen és helyreállíttassék Ázsiá­ban a már-már felbomlóban lévő hatalmi egyensúly. Intellektuelek­­nek nevezett kicsiny, de befolyásos csoport buzgón iparkodott éveken át Washingtonban egy új „Mün­chen” összetákolásán, az oroszok­nak további engedményeket nyúj­tandó. Johnson elnök alatt az ame­rikai politika lassan rájött arra, hogy elveszti minden barátját és befolyását, ha szövetségeseit egy­­re-másra engedi kubai fegyvertár­sai, s a Kennedy-korszak alatt lik­vidált Diem sorsára jutni. „És kérdem — mondja emelt hangon Eckhardt Tibor — sikerült volna-e Indonéziában megakadá­lyozni a kommunista hatalom átvé­telt, vagy megmenteni Malayát a már elindított orvtámadástól és megnyerni a választásokat az in­gadozó Japánban, ha Amerika viet­námi szövetségeseit engedték vol­na a magyar szabadságharcosok sorsára jutni?” Johnson elnök helytállása Ázsiá­ban tette lehetővé Marcos-nak, a Fülöpszigetek elnökének ezévi március 11-i javaslatát az Egyesült Ázsia megszervezésére, amiből a kommunisták persze kimaradnak. Nincs külön vietnam-i kérdés, de van egy ólomsúlyú kínai probléma, melynek terheit Amerikának még hosszú ideig kell viselnie. MILYEN IRÁNYBAN FENYEGET A „SÁRGA VESZEDELEM?” Ez utóbbi megállapítás azt jelen­tené — szakítjuk meg a beszélőt —, hogy a sárga veszedelem na­gyobb fenyegetés Amerikára, mint a Szovjetúnióra? „Szerintem igen. Az amerikai nagy politika kedvenc illúziója, hogy Vörös Kínát a Szovjetúnió fogja majd sakkban tartani, és hogy Ázsiában támaszkodhatunk majd az oroszokra. Amit a saját sze­münkkel látunk, az nem igazolja ezt a jámbor óhajt. Kína nem észak felé terjeszkedik, mert tudja, hogy a Szovjetúnió kemény dió, amibe beletörhet a foga. Egyébként is sen­ki sem siet Szibériába letelepedni. Az I. Világháború végén a japánok a Bajkál tóig nyomultak nyugat­nak, de otthagyták önként azt a zordon világot. Kína dél felé gra­­vitál. Indián és Vietnám-on kívül főleg Indonézia keltette fel a gaz­dasági, de a katonai és politikai érdeklődést is. Népes és életrevaló kínai szórványok várják mindenütt, Délkelet Ázsiában a kínaiak jöve­telét. A Szovjetúnió világszerte versenytársa, de nem céltáblája a kínai terjeszkedésnek és Ameriká­val szemben — ha minden kötél szakad — nem hagyják egymást cserben. A Szovjetúnió számára Kína előretörése elsősorban a kom­munizmusnak a Kremlin által élve­zett monopolisztikus helyzetét tör­te meg világszerte. Viszonyuk em­lékeztet a gyarmatosítás korszaká­ra, mikor az angolok és franciák egymással vetélkedve igyekeztek, egymás kárára gyarmatbirodalmu­kat minél inkább kiterjeszteni, anélkül, hogy egymás megsemmisí­tésére törekedtek volna.” Ez az elmélet — mutatunk rá — homlokegyenest ellenkezni lát­szik az általánosan elterjedt néze­tekkel a sárga veszedelem irányát illetően. Nem kisebb államférfi, mint De Gaulle ismételten a törté­nelmi jövő boltozatára festette a várható orosz-kínai konfliktust, melyet Kína észak felé való terjesz­tése robbantana ki. De közelebbi példára is utalhatunk. Habsburg Ottó pl. csak az elmúlt hetekben fejtett ki De Gaulléhoz hasonló né­zeteket az Uj Európa és a Kanadai Magyarság által is lenyomtatott cikkekben. „Ennek tudatában vagyok” —■ válaszol Eckhardt Tibor. „De Gaul­­le-nak messzemenő politikai céljai vannak a sárga veszedelemnek a Kremlin falára festésével. Ezzel táplálja az orosz részről kétségte­lenül fennálló félelmet, mely De Gaulle szerint Európához való orosz közeledést kell elöbb-utóbb eredményezzen, még áldozatok árán is. Ilyen áldozatoktól azután a franciák nem haboznának saját politikájuk számára is tökét ková­csolni. Ez azonban optimista álláspon­tot jelent, amivel szemben én a pesszimista álláspontot osztom. És valljuk be, a világpolitikai helyzet alakulása sok optimizmusra nem szolgáltat okot”. Az akut veszély Kína irányából Délen jelentkezik, ahol Kína számára nagyobb .kifu­tási’ lehetőség van, hamarabb ható eredményekkel, mint az aránylag elszigetelt Északon.” „Sajnos a Távolkeleten Vörös Kí­nával szemben hiányzik a hatalmi egyensúly. A lef egy vérzett Japán helyett így Amerika kénytelen Ke­let Ázsiában is helytállni, miután a SEATO szövetség kifejlesztését John Foster Dulles utódai elhanya­golták. Még szerencse a szeren­csétlenségben, hogy annakidején McArthur tábornok bölcsessége nem engedte Japán tervezett alkot­mányos rendjének tervezett felborí­tását, mely a helyzetet mérhetet­lenül megsúlyosbította volna.” A DEMOKRÁCIA NEM „INSTANT COFFEE” A sárga földrészről a beszélge­tés a fekete földrészre, Afrikára te­relődik. Némileg meglepi az átlag­olvasót, hogy Eckhardt Tibor a sö­tét földrészen nem tartja a hely­zetet olyan sötétnek, hogy abból világkonfliktus robbanják ki. Fel­fogását így okolja meg: „Afrikában a helyzet vigaszta­lan, de világpolitikai szempontból nem fenyeget súlyos bonyodalmak­kal. Nem mintha az amerikai nyo­másra erőltetett de-kolonializál és nem keltene elég zavart és felfor­dulást. A kommunizálás elakadá­sának okát abban látom, hogy a marxizmus szigorú fegyelmet kö­vetel a tömegtől, viszont a néger a primitív törzsi szokásokon kívül semmiféle fegyelmet sem fogad el. Korrupcióra, zsarnokságra hajla­mos a néger, és ha datolyára éhe­zik, kivágja a pálmafát — mon­dotta kétszáz évvel ezelőtt Mon­­tesqiueu — és megállapítása ma is helytáll. A néger mindmáig hajlik a radikalizmusra! — Rabelais a XVI századbeli szerzetes elpana­szolta, hogy Afrikában mindegyre találkozik az ember valami példát­lan förtelemmel. Pedig akkor még nem találkoz­hatott Lumumbával, vagy Kwame Nkrumah-val, a ghanai felséges messiással, s nem tapasztalhatta azt sem, hogyan vedlik át „Uhuru”, az afrikai szabadság emberevéssé a keleti Kongóban ...” — mondja keserű mosollyal Echardt Tibor, majd így folytatja: „Amerika nehezen akarja meg­érteni, hogy a demokráciát nem le­het mindenüvé átültetni, az nem export cikk, mint az instant coffee. A világ jó rendje szempontjából nem is a demokrácián van a hang­súly, mert az csak forma, kor­mányforma. A lényeg, ami elen­gedhetetlen tartalma minden be­csületes rendszernek: az alapvető emberi jogok tisztelete. Ez pedig választás ide, választás oda, néger Afrikában megdöbbentően hiány­zik. A demokrácia csődjét követő forradalmi anarchia Fekete Afriká­ban még hosszú ideig eltarthat, de éppen ezért szervezett támadás, azaz háborús veszély innen nem fenyegeti a nyugati világot.” A KÖZELKELETI VIHARSAROK Mikor a közelkeleti térségben hirtelenül kirobbant háborús krí­zisről kérdezzük Echard Tibor fe­letet helyett elővesz fiókjából egy 19 oldalas magyarnyelvű tanul­mányt, melyet még március végén írt „Amerika a válaszúton” cím­mel a Münchenben megjelenő Uj Európa számára. Cikke, mint mondja júniusban lát napvilágot és részletes világpolitikai elemzést nyújt azokról a kérdésekről, mely körül eddigi beszélgetésünk csu­pán nagy vonalakban zajlott. — Cikkében, mely ismételjük akkor íródott, mikor a közelkeleti válság­nak még híre-hamva sem volt, töb­bek között ez áll: „A viharsarok, ahol a közeljö­vőben a zivatar kitörése, készület­­lenül érheti Amerikát: a Közép Ke­let. Ez az olajgazdag táj a II. világ­háború végén nem került bele egyik érdekszférába sem és ezért össz­pontosult Szuezra már 1956-ban a nagyhatalmak egymásközti vetélke­dése. A Közép-Keleten veszélyesen megromlott ebben az évtizedben a Nyugat stratégiai helyzete ... Kü­lönösen azóta, hogy a kubai válság alkalmával, annak elintézéseként Kennedy elnök feloszlatta nemcsak az olaszországi, de a Törökország­ban felállított 17 amerikai rakéta­­kilövö állomást is, amelyek pedig célkörükben tartották a szovjet ha­diipar java részét.” Az amerikai visszavonulás óta, mutat rá a továbbiakban Eckhardt Tibor, a török-amerikai viszony, részében Ciprus miatt is, észreve­hetően elhidegült, sőt Perzsia (Iran) politikája is elhajlott a semlegesség felé. Nem kell sok előrelátás ah­hoz, hogy Angliának Adenből ter­vezett visszavonulása után, meg­indul a hadd-el-hadd elsősorban Nasser és Arábia Amerika által tá­mogatott Faisal királya között. Ez kiváló alkalmat fog nyújtani a Szovjetnek, hogy a zavarosban ha­lásszon. Nassernak és egyes arab államoknak nyújtott fegyverszállí­tásokkal az oroszok befolyása Kö­­zelkeleten erősödik s Amerikának számolnia kell azzal, hogy mielőtt a Viet Nam-i háború bevégződnék, újabb megpróbáltatás vár majd rá a Közép Keleten.” Ezt a helyzetelemzést Eckhardt Tibor hónapokkal ezelőtt fektette papírra. A közép-keleti háború, ha látszólag más okokból is, azóta ki­robbant, de vajmi kétség férhet ah­hoz, hogy a háttérben az általa le­fektetett okok elsőrendű szerepet játszottak. ATLANTI KÖZÖSSÉG VAGY ATLANTI TÁRSULÁS? Nem kétséges, hogy az ami ma a Közép Keleten történik, és ami még várható, nemcsak Amerika, de talán még inkább a magára ébredő Európa érdekeit is közvetlenül érinti. Hiszen Európa nem nézheti ölhetett kézzel az orosz hatalmi benyomulást egy új, stratégiailag és gazdaságilag végtelenül fontos területre. Amerika és Európa érde­kei itt közösnek látszanak. Vajon ki fog-e alakulni egy újjáéledt euro­­amerikai ellenállás, illetve együtt­működés és ha igen milyen formá­ban? Echardt Tibor szerint elsősor­ban tisztán kell látni Európa jövő­jét illetőleg. Tulajdonképpen mi a végcél a kontinens jövőjének kiala­kításánál a Nyugat részéről? Egye­sült Európát akarunk-e, amit De Gaulle is vállal, mely egyenrangú társként szövetségese lenne Ame­rikának, vagy egy végleg kettéha­(Folytatás a 4. oldalon) ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 1967. JÚNIUS 30. Saving & Loan Association Home Office 14th & Cass Ave. Branch: Grand & Chippewa (Formerly Franklin S.&L. Ass’n) 12 DIFFERENT TYPES OF SAVINGS ACCOUNTS TO MEET YOUR NEEDS 5*4% on Savings Certificates $10,000 and over 5% on Savings Certificates Min. $5000 to $9999 4y2% on Passbook Accounts Accounts Insured by F.S.L.I.C. JEFFERS0N­­GRAV0IS BANK OF ST. LOUIS 2604 S. Jefferson PR 1-8833 FULL BANKING SERVICE MEMBER F. D. I. C. North St. Louis Trust Company Grand at Florissant GA 1-4070 Olcsó autó kölcsön $4.00 egy évre minden 100 dollár után Safe Deposit Box Teljes bankszolgálat Member F. D. I. C. kamatot fizetünk 12 hónapos Savings Certificate-re minimális betét 1,000 dollár Minden betét államilag biztosít­va van $15,000 erejéig. Drive-in banking daily from 8:15 to 6 p.m. WEBSTER GROVES TRUST COMPANY 75 W. LOCKWOOD Webster Groves, Mo. 63119 WO 1-2400 F.D.I.C. SOUTH SIDE NATIONAL BANK IN ST. LOUIS • Drive-Up bankszolgálat. • Egy megállással minden banki dolgát elintézi. • Keressen fel bennünket min­den banki ügyében. 3606 Gravois Ave. (Grand és Gravois sarkán) MEMBER FEDERAL DEPOSIT IN SUR AN CE CORP. Minden betét $15.000 erejéig államilag biztosítva van. A MEGENGEDETT LEGMAGASABB KAMATOT FIZETJÜK BETÉTJÉRE Hat hónaponként küldjük Önnek a kamat csekkeket 152 LEM AY FERRY ROAD (Mindenféle bankügyben) 9001 SO. BROADWAY (Walk-Up és Drive-Up) MElrose 1-5500 Member F.D.I.C. ALAPÍTVA 1884-BAN BOHEMIAN Savings & Loan Association 5*4% on 6 months savings certificates with a $5.000 minimum deposit 4%% on regular passbook savings Gravois és Morganford St. Louis 16, Mo. - VE 2-6300 BETÉTJE $15,000-IG ÁLLAMILAG BIZTOSÍTVA VAN UNITED SAVINGS and Loan Association (ezelőtt SLOVAN SAVINGS) Betétje $15.000 erejéig államilag biztosítva OSZTALÉK 4>/2 SZÁZALÉK 5% On Certificates of Deposit with Minimum of $5.000 Main Office: Branch Office: 470 N. Kirkwood Rd. 1809 Gravois Ave. YO 4-9044 PR 6-8041 NOW EARN 4.75% on Passbook Savings Missouri Savings Association SOUTH AT 5006 Hampton Ave. VE. 2-6600 IN CLAYTON 10 No. Hanley Rd. VO. 2-3300 . BE>! f #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom