St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)

1967-06-16 / 12. szám

2 1967. JUNIUS re. ST. LOUIS ÉS VIDÉKE ST. LOUIS ES VIDÉKE ST. LOUIS AND VICINITY Hungarian Newspaper, published every other Friday Megjelenik mi idén második pénteken DR. LOUIS B. DÉNES Editor and Publisher All correspendenct chai ge of address, subscriptions etc. should be sent to: — Minden levelezés, címváltozás-jelentés, előfizetés stb. a követ­kező címre küldendő: “1016 MOORLANDS DRIVE — ST. LOUIS, MO. 63117 — MI 7-6582 Subscription rates in the USA for % year $3.00, for 1 year $6.00 Előfizetés az Egyesült Államokban V2 évre $3.00, 1 évre $6.00 Foreign Countries — Külföldre egy évre $7.50 Second Class Postage Paid at St. Louis, Mo. PRINTED IN CANADA (Folytatás az első oldalról) Mich.-ban, Barbara Mrs. Melvin Kramer, St. Charles, Mo.-ban és Miss Cathy Papp St. Louisban, me­nyei, vejei, 21 unokája s kiterjedt nagy rokonság. Jákli József, aki évtizedeken át Jennings, Mo.-ban élt június 6-án komoly műtét és öt heti kórházi kezelés után életének 86-ik, boldog házasságának 61-ik évében el­hunyt. A Vas megyei Jákfa község­ből vándorolt ki Amerikába. Holt­teste a Buchholtz halottas kápol­nában volt felravatalozva s a St. Mary of Victories r.k. magyar templomban tartott gyászmise után helyezték örök nyugalomra a Cal­vary temetőben három hónappal ' ezelőtt elhunyt Ferenc fia mellé. Gyászolja megtört szívű bánatos özvegye: özv. Jákli Józsefné, szül. Borsics Mária, fia József, leányai: Anna Mrs. James Weir, Maria Mrs. John Weir, Helen Mrs. Charles Hoffmeister, Adele Mrs. Wm. O’Brien, Amalia Mrs. Roland Pau­­lock, menye, vejei, 20 unokája, 18 dédunokája, Kanadában élő öccse és kiterjedt nagy rokonság. BETEGEINK Jankó Ervin május 26-án komoly ■fltéten esett át a Kirkwood-i St. Jaseph kórházban. A műtétet Dr. Ungvári József magyar sebészw- VM hajtotta végre. Örömmel hal­lattuk, hogy Ervin barátunk már •tthonában lábadozik. Jarolim Juliska, a Union Marke­ts* levő Julia Delicatessen ma­gyar tulajdonosa, az Incarnate Word kórházában esett át műté­ten, melyet ugyancsak Dr. Ungvári József magyar orvos hajtott végre. A közszeretetben álló Júlia hála Istennek már odahaza van. ■ Karácson Jánosnén, Karácson János barátunk feleségén műtétet hajtottak végre a St. Mary’s kór­házban. A műtét jól sikerült s úgy hisszük, mire újságunk megjelenik, már otthonában lesz a magyarság körében jól ismert Erna Karácson. ■ Pálfalvi Endréné, Pálfalvi Endre ismert magyar fényképész felesé­ge, aki néhány héttel ezelőtt igen súlyos műtéten esett át a Missouri Baptist kórházban már ugyan ott­honában van, de még mindig súlyos beteg, úgy hogy állandó orvosi ke­zelésre szorul. ■ özv. Győri Sándomé oly szeren­csétlenül esett el otthonában, hogy egyik csuklóját eltörte. ■ özv. Gazsó Józsefné ismert Gra­nite City honfitársnőnk Margit leá­nya, férjezett Mrs. Paul Goldasich a St. Louisi De Paul kórházban fekszik komoly betegen. ■ Veres Józsefné Granite City-i (1641 Olive St.) honfitársnönk né­hány héttel ezelőtt komolyabb ter­­mésztű műtéten esett át a St. Louis-i St. Lux kórházban. Már odahaza van $ miként hallottuk jól érzi magát. ■ Ficher Istvánná közismert Gra­nite City-i honfitársnőnk néhány heti kórházi ápolás után már laká­sán áll orvosi kezelés alatt. Kívánunk valamennyi beteg hon­fitársunknak mielőbbi jó egészsé­get. Newberrq RADIO COMPANY if 3401 SOUTH KINGSHIGHWAY FREE PARKING — VE 2-2050 Nyitva mindennap i/29-töl este 9-ig. Szombaton J/29-töl este 6-ig. (folytatás az első oldalról) Mi okozta az arabok vereségét? A katonai szakértők egész sora most azon töri a fejét, hogy mi okozta a túlerőben lévő arabok ka­tasztrofális vereségét. Általában megegyeznek abban, hogy a zsidó hadsereg érzelmi, fegyelmi és nem utolsó sorban technikai felkészült­sége sokkal jobb és nagyobb volt, mint az araboké. Azonkívül a zsidó hadsereg egységes vezetés alatt ál­lott, az araboké nem. Még ellen­­támadásaikat sem egyeztették sem időben, sem térben, úgyhogy a zsi­dók, főleg a légierejük osztatlanul külön-külön megtudta verni őket. Előnytelen volt az arabokra nézve a hadseregeikben uralkodó elbiza­kodottság is. Abban a hiszemben, hogy a háború diadalmenet lesz, feladataikat könnyen vették és en­nek megfelelő volt a reakció is. A feltétlen bizakodásból a másik vég­letbe, az elkeseredett lemondásba estek. A zsidók győzelme még sem lett volna ennyire könnyű, ha a hábo­rúba Egyiptom, Jordánia és Szírián kívül a többi tizenegy arab állam hadserege is bele tud avatkozni* fő­leg Algéria hadserege, amelyet ma a világ egyik legjobb hadseregé­nek tartanak. De ezek a hadseregek még el sem indultak, vagy még csak felvonulóban voltak. Ha több idő áll a rendelezésükre, alighanem másként üt ki a végeredmény. De a zsidók éppen időt nem engedtek nekik. Mire minden arab állam bea­vatkozhatott volna, az egyiptomi­ak, a szírek és a jordánok már meg­voltak verve. A zöm elveszejtése után már nem volt értelme annak, hogy a többiek is beleavatkozza­nak. A fegyverszünet híre még fel­vonulásban érte őket és ennek kö­vetkeztében egyszerűen visszafor­dultak. Nem lehet elutasítani azt a gya­nút sem, hogy az Egyiptommal örökkön ellenségesen szemben ál­ló Saudi Arabia egyszerűen nem is akarta komolyan megsegíteni Egyiptomot, ugyanekkor a nyugat­barát Libanonnak sem volt kedve ahhoz, hogy háborúba menjen. Az arab-zsidó háború történelmi háttere Az arab-zsidó háború történelmi hátterének és okainak a megérté­séhez nem lesz érdektelen, ha rö­viden felvázoljuk a háborút meg­előző eseményeket, amelyek több mint 5000 esztendőre nyúlnak visz­­sza. Ironikusan hat, hogy úgy az ara­bok, mint a zsidók Noé fiát, Szé­niét vallják ősapjuknak, róla neve­zik magukat szemitáknak. Az el­ágazás Ábrahám után történt. Izsáknak, Ábrahám egyik fiának Jakab volt a fia. A zsidók tőle szár­maztatják magukat. Ábrahám má­sik fiát Ismaelnek hívták és ö lenne az arabok őse. Arról a területről, amelyért a mostani háború is le­folyt, az arabok is, a zsidók is úgy tudják, hogy az Isten nekik aján­dékozta, de végül is a zsidók vet­ték és tartották birtokban 1400 esz­tendőn keresztül. Ezt a Zsidóor­szágot Krisztus után 70-ben a ró­maiak semmisítették meg és a zsi­dóságot szétszórták az egész vW lágon. Az első világháborúból vesztes­ként kikerülő törököktől az ango­lok vették át Palesztina néven a területet. Ezt megelőzőleg a cári Oroszországban, de Európa más te­rületein is fellángolt az antiszemi­tizmus. A zsidók veszélyeztetve érezték magukat és egyre jobban elhatalmasodott közöttük annak az igénye, hogy helyre kell állítani a bibliai Zsidóországot, ahol majd biztonságban lehetnek és élhetik a saját állami életüket. A mozgal­mat cionizmus néven a magyaror­szági születésű Herzl Tivadar szer­vezte meg és az angoloknál ha­marosan elérték, hogy egyre több zsidó települhetett le Palesztiná­ban. A zsidó bevándorlást az ara­bok rossz szemmel nézték és 1933- ban kitört a zsidók ellen az első arab lázadás, amelyet az angolok elnyomtak. Az arab-zsidó ellensé­geskedés ettől kezdve egyre job­ban fokozódott. 1947. május 14-én a zsidók — Anglia beleegyezésével — Izrael néven kikiáltották az új zsidó álla­mot. Amikor az utolsó angol kato­na is elhagyta Izraelt, kitört az el­ső arab-zsidó háború, amely 1949. február 24-én ért véget. Az arabo­kat akkor is megverték a zsidók és az Egyesült Nemzetek égisze alatt létrejött fegyverszüneti meg­állapodásban kitűzték Izrael jelen­legi határait. Ezt a megállapodást az arabok annak ellenére sem is­merték el, hogy a bibliai Zsidóor­szág, a későbbi Szent Föld és a még Palesztina egyes területei az ara­bok kezén maradtak. Az arab-zsidó ellentéteket csak fokozta, hogy 1949 után a zsidók közel mááfélmilliő arabot kitelepí­tettek Palesztinából. Közülök 706 ezer Jordániában, 140 ezer Szíriá­ban és 164 ezer Libanonban talált otthonra, de 307 ezer kiutasított arabot senki nem akart befogadni. Ezeket az újdonsült Izrael határán, az úgynevezett Gaza övezetben menekült táborokba vonták össze, de foglalkoztatni nem tudták őket és a mostani arab-zsidó háború ki­töréséig az Egyesült Nemzetek ke­gyelem kenyerén éltek. Közülök került ki az úgynevezett felszabadí­tó hadsereg, amelynek azonban nem sok szerepe volt a mostani há­borúban. A zsidók egyszerűen le­rohanták őket. Pillanatnyi sorsuk ismeretlen. A második arab-zsidó háborúra 1956-ban, a magyar szabadságharc idején került sor. A zsidók akkor is napokon belül győztek, de az Egyesült Államok és a Szovjetúnió visszaparancsolták őket a határa­ikra. Ha Egyiptomnak atombombái lettek volna ... A világsajtó most kezdi kom­mentálni az arab-zsidó háború ese­ményeit. A holland „Volkskrant” azt írja, hogy Nasser háromszoro­san elszámította magát. Lebecsül­te a zsidó haderőt, túlbecsülte az arabok haderejét és belebonyoló­dott a saját hazugságaiba, amelyek a zsidóellenes propagandában nyer­tek kifejezést. A párizsi tömeglap, a „Paris- Jour” szerint erkölcsileg és politi­kailag a Szovjetúnió szenvedte el a legnagyobb vereséget. A kezdeti éles zsidóellenesség után minden további nélkül belement a fegyver­­szünetbe és ezzel olyan kompro-A montreali EXPO-ról Kommunista Csehszlovákia tit­kos egyezséget kötött az ottawai hivatalos szervekkel, hogy semmi körülmények között sem adnak menedékjogot az Expóra látogató disszidálni akaró cseheknek. Ez a paktum szégyene Kanadának és azt bizonyítja, hogy a jelenlegi li­berális kormány szellemében erős balra tolódás mutatkozik, vagy pe- H,rT mindig erősebb lesz az NDP hatása. misszumra határozta el magát, amely az egész világon igen sokat ártott a tekintélyének. A nemzeti irányzatú „Aurora” dicséri a Szovjetúniót, amiért nem engedte magát bevonni a háború­ba, amely a harmadik világháború kitörését jelentette volna. A svájci „Neue Zürcher Zeitung” szerint Nasser azzal az állításával, hogy amerikai és angol repülőgé­pek is bombázták Egyiptomot, nemcsak a Szovjetúniót akarta a maga oldalán bevonni a háborúba, hanem a maga pozícióját is erő­síteni kívánta az arab világban. Igen érdekes Adrian Fishemek, az Egyesült Államok Atomkontroll Bizottsága helyettes igazgatójának a memphisi leszerelési konferenci­án tett nyilatkozata. Tizennyolc nemzet képviselői előtt annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Közelkeleten történtek siet­tetni fogják a leszerelést és az atomhatalmak kiterjedésének a megakadályozását. Nem vitás, mondotta, hogy a napokban lezaj­lott közelkeleti háborúban Nasser bevetette volna az atombombát, ha lett volna atombombája. Ugyanígy járt volne el Izrael is, ha ö állt vol­na vesztésre. Ezért kell megakadá­lyozni azt, hogy egvre nem­zet tegyen szert atombombára. SEBÖK TRAVEL SERVICE, INC. MAGYAR UTAZÁSI IRODA DR. FIEDLER KÁLMÁN, OFFICE MANAGER IKKA útján 30 forintot küldhet dolláronként készpénzfizetéssel. Ez különösen előnyős vidéken lakók részére, mert postán kiküldik a pénzt címükre költségmentesen MAR $255-ERT UTAZHAT ODA-VISSZA, EURÓPÁBA Bárhova, bárhonnan, bárhogyan utazik, egész éven át a legolcsóbb utazást biztosítjuk, ha időben kéri foglalásait. A hivatalos árakon felül semmiféle külön költség nincsen, győződjék meg, kérjen árajánlatot. Látogató-, kivándorlási ügyekben szakértők vagyunk. 24 havi részlet­­fizetés lehetséges. Minden utazási, IKKA és más csomagküldési ügyben forduljon képviselőnkhöz: DR. ACSAY DÉNES, 5535 ALCOTT AVENUE, ST. EOUIS, MO. 63120 — PHONE: EV 2-5222 Was s Albert MAGYAR SZEMMEL Politikai és szellemi élharcosok között az összhang megte­remtése soha sem volt könnyű feladat. Az emberiség történelme azt tanítja, hogy a politikai vezérek és a szellem emberei majd­nem állandóan harcban állottak egymással az évszázadok so­rán. A mindenkori jelenben a politikai uezérek győztek, sok­szor kivégzések árán is. A mindenkori jövő viszont a szellemi vezéreket igazolta s az őket elnyomó politikai vezetőknek gyakran még a nevét sem őrizte meg a történelem. Ez az örök vívódás a szellem és a politika hatalmasai között rányomta a maga sajátos bélyegét az emberiség fejlődésére. A szellem türelmetlen előre-lendülését gúzsba kötötte a po­litikai uralmi rendszer, mely alkatánál fogva a múltban gyö­kerezett. E két ellentétes irányú erő között a nemzet, az or­szág, az emberiség szekere ide-oda rángatódzott s ahelyett hogy simán és csöndesen haladt volna előre, egyik katasztró­fából a másikba zuhant, a hirtelen rándulások egyensúlybontő hatása folytán. Csak ritkán esett meg nemzetek életében, rendszerint a nagy próbatételek idején, hogy ez a két történelmet formáló eröcso­­port egymással kiegyezve összefogott volna s a politika ve­zérei a szellem vezéregyéniségeinek zászlaja alatt vonultat­ták volna föl szervezett erejüket. A nemzetek életében ezek voltak a nagy pillanatok. Az újjászületések pillanatai, melyek magosra kiemeltek egy nemzetet a többi közül s akár egy percre csupán, akár egy évszázadra, az emberiség élére állí­tották, mint a haladás útmutatóját. A szellemi és politikai vezéreknek ez a váratlan, gyakran utolsó pillanatokban történő összefogása nemzeteket mentett már meg a végpusztulástól. Hiánya miatt nemzetek tűntek el a földről, országok szűntek meg, kultúrák pusztultak él. A mi nemzetünk történelmének utolsó évszázadát a politika urai és a szellem emberei között fokozatosan mélyülő szaka­dék jellemzi. A távolság e két pólus között ma már akkora, hogy a magyar szellem legjobbjai a hallgatás remetebarlang­ját választották utolsó menedékül. Csak egy-egy „izgága” hallatja még a hangját valahol, de ha így haladunk tovább, azok se sokáig. Az új nemzedék, ha élni akar, némának szü­letik. Ebből a szempontból otthon és emigráció között csak aoy­­nyi a különbség, hogy míg odahaza börtönrács és hóhérkötél kényszeríti barlang magányába a magyar szellemet, azalatt idekint a politikai vezérkedök ezernyi intrikája, mellyel tehe­tetlenségüket próbálják takargatni, üldözi a szellem embereit az emigráció pódiumáról a mindentől-megiszonyodás senki szi­getére. Már pedig sajnos az igazság az, hogy ha a magyar emig­rációt nem sikerül egységbe hozni, összetömöríteni néhány esztendőn belül: egy magyar egység lehetősége örökre elvész idekint, s ezzel együtt a szabad földre menekült magyarság is elvész mint történelem-formáló erő. Magyar egység pedig nem lehetséges addig, amíg a politikai vezérek és a szellemi vezérek meg nem lelik a módját annak, hogy áthidalják azt az évszázados szakadékot, mely a magyar nemzet romlását okozta. Az, hogy egyes politikai csoportok leszerzödtetnek maguk mellé egy-egy közepes tehetségű toliforgatót, még nem oldja meg a problémát. A középszerűség jutalmazása, önképzőkö­rök létesítése se sokat segít. A magyar szellem és a magyar politika egymásra találásához és egymásba olvadásához van szükség ahhoz, hogy megteremtse azt a magyar egységet, melynek vonzóereje képes lenne összetömöríteni, seregbe gyűjteni öt világrész szétszórt, gazdátlan magyarjait. Egység nem azt jelenti, hogy mindenki feladja önmagát és engedelmesen hozzáidomul valamely hatalmi csoport elgon­dolásaihoz és világnézetéhez. Ezt a „egységet” már megvaló­sították a kommunisták odahaza. Az igazi, értékes, produktív és történelemformálő egység olyan, mint egy nagy szimfónia, mely különböző színek és hangok harmóniájából teremti meg a maga sajátos magyar programját a jövendő számára. Erre a harmóniára van szükség, ha élni akarunk. AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG 19. sajtónyilatkozata Az amerikai Magyar Szövetség Intéző Bizottsága Ft. Dr. Béky Zol­tán elnöklésével New York-ban ülést tartott. Az ülésen az Igazgatóság által kijelölt Gazdasági Bizottság mun­kájáról Dr. Nádas János, Teleki Bé­la és Végvári Neuman Ede számol­tak be. A Szövetség megnövekedett tevékenységéhez a szükséges költ­ségvetés biztosítására a Gazdasá­gi Bizottság terveket dolgozott ki. A Tervet — amely a Szövetség ed­digi jövedelmi forrásait és az ame­rikai magyarság minél nagyobb tö­megeinek bekapcsolását, valamint fennakadás nélküli munkáját kí­vánja biztosítani — az Intéző Bi­zottság egyhangúlag elfogadta. Az Intéző Bizottság ül6se foglal­kozott a szervezés fejlesztésével és új osztályok szervezésére, továb­bi egyházközségek és egyesületek bevonására részletes programot dolgsfqft ki és fogadott el Az Intéző Bizottság ülése foglal­kozott egy közeljövőben összehí­vandó „kerekasztal konferencia” tervével, amelyre az amerikai ma­gyarság vezetőit hívják meg. A tár­gyalások előkészítésével az Intéző Bizottság Dr. Székely Imre alelnö­­köt bízta meg. Az Intéző Bizottság tárgyalta még, az alelnökök jelentéseit és a Külügyi Bizottság beszámolóját. Az Amerikai Magyar Szövetség újabb intenzív munkát kezdett el az Egyesült Államok kongresszusá­ban a szovjet csapatok Magyaror­szágról való visszavonása ügyének szorgalmazására amerikai oldalról. Továbbá állást foglalt a zászlóége­tés szövetségi bűnténynél; nyilvání­tását követelő törvényjavaslatok mellet a képviselőházi Hearingen. Az Intéző Bizottság elhatározta egy negyedéves értesítő kibocsátá­sát az osztályok, egyházak, tag­egyesületek és az amerikai magyar sajtó számára. I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom