St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)

1967-06-02 / 11. szám

2 + 1967. JUNIUS 2. ST. LOUIS ÉS VIDÉKE ST. LOUIS ÉS VIDÉKE ST. LOUIS AND VICINITY Hungarian Newspaper, published every other Friday Megjelenik mi .den második pénteken DR. LOUIS B. DÉNES Editor and Publisher All correspondence "hai °e of address, subscriptions etc. should be sent to: — Minden levelezés, címváltozás-jelentés, előfizetés stb. a követ­kező címre küldendő: _1016 MOORLANDS DRIVE — ST. LOUIS, MO. 63117 — MI 7-6582 Subscription rates in the USA for % year $3.00, for 1 year $6.00 Előfizetés az Egyesült Államokban */2 évre $3.00, 1 évre $6.00 Foreign Countries — Külföldre egy évre $7.50 Second Class Postage Paid at St. Louis, Mo. PRINTED IN CANADA (Folytatás az első oldalról) kor a békés egymás mellett élés politikáját hirdette és csakhamar hitelre talált a washingtoni kül­ügyminisztériumban. Az ő érdeme, hogy a két állam ügyvivőségét kö­­vetségi rangra emelték. A 6 láb ma­gas, zseniális (congenial) diploma­ta nemcsak hirdette, de gyakorolta is a békés egymás mellett élést. Diszkrét, colonial stílusban épült emeletes házban lakott, amely va­lamikor a milliomos Jack Valentin tulajdona volt. Sok amerikai ba­rátot szerzett magának és velük nagystílűén élt. Egy alkalommal valamelyik vendéglőben 12 dollá­ros steaket rendelt. Egy újságíró csodálkozására azt felelte: „Ha már kapitalista államban tartózkodom, miért ne éljek úgy, mint a kapi­talisták.” Diplomáciai szerepére vonatko­zólag így ír az újság. A washing­toni külügyminisztérium egy ma­gasrangú titsztviselője szerint Rad­­ványi beismerte, hogy Hanoi soha sem támogatta komolyan Budapest igyekezetét a béke létrehozása kö­rül. Egy másik diplomata szerint Radványinál el sem lehet képzelni bennfentesebb személyt (a kommu­nista diplomácia boszorkánykony­hájában). A „Newsweek” cikke azzal zá­rul, hogy Radványi megírja a disz­­szidálásának a történetét és a „sto­­ryt” máris eladta 100.000 dollár­ért az egyik nagy amerikai maga­zinnak. Szvetlána, Sztálin leányá­nak a könyve után tehát Radványi könyve is megjelenik. A New York Times szerint Rad­ványi azért disszidált, mert nem ér­tett egyet azzal a módszerrel, amellyel Budapest a vietnámi béke létrehozásának ügyét kezelte. Sze­mélyes nyilatkozatában maga Rad­ványi is utalt erre, amikor ezeket mondotta: „A magyar kormánnyal külpolitikai nézeteltérések miatt szakítottam. Remélem, hogy elha­tározásom nem hátráltatja az ame­rikai-magyar kapcsolatok fejlődé­sét. Elhatároztam, hogy a közélet és a politikai élet minden formájá­tól visszavonulok.” Radványinak a magyar emigrán­sok között is voltak ismerősei és barátai, akikkel meglehetősen sű­rűn érintkezett. Köztük erősen tart­ja magát az a hír, hogy disszidálá­sának a körülményei nem ilyen egyszerűek. Szívesen beszélt őszin­teségről, lelkiismeretről és lelkiis­­meret-furdalásről. A papságban el­ismerte és bámulta a tudást és a szónoki képességet, amely szerinte hiányzik a kommunistákból. Más bennfentesebb magyarok, inkább az ellenségei szerint diplomáciai kém­kedés is belejátszott a disszidálá­sába. A most 45 éves Radványi elő­ző állomásai Ankara, Törökország fővárosa, Párizs, a svájci Bem és Damaskus, Szíria fővárosa voltak. Állítólag már ezeken a helyeken kapcsolatba került az amerikai tit­kos szolgálattal .A részletekre ta­lán majd a beígért könyve ad fel­világosítást. A disszidálás kivizsgálására egyébként a budapesti külügymi­nisztérium két magasrangú tisztvi­selőt küldött Washingtonba. Az egyik Vadász Frigyes, a másik Lő­­rincz Nagy János. Mind a ketten diplomaták. A washingtoni külügy­minisztériumban találkoztak Rad­­ványival, aki harminc percig be­szélgetett velük amerikai diploma­ták jelenlétében. Megismételte előt­tük, hogy elhatározása önkéntes volt, azon nem hajlandó változtat­ni és az Egyesült Államokban kí­ván letelepedni. Érdemes megemlíteni, hogy Rad­ványi 17 éves Juliska nevű lánya Budapesten él és közös sorsra ju­tott Sztálin elmenekült lányának gyermekeivel, akik Moszkvában élnek. <D) For COMFORT you can count on Newberni RADIO COMPANY 3401 SOUTH KINGSHIGHWAY FREE PARKING — VE 2-2050 Nyitva mindennap y29-tö\ este 9-ig. . Szombaton l/29-töl este 6-ig. I TRIANON Negyvenhetedik évfordulóját ül­jük annak a tragikus napnak, ami­kor 1920. junius 4-én Trianonban aláírták a magyar békeszerződést. Mindennek nevezhető ez a korcs­szülött okmány, csak nem béke­­szerződésnek. Hiszen ezért követ­kezett be elháríthatatlanul a máso­dik világháború és napjainkban ezért folyik talán már a harmadik. Sötét erők dúlják fel a világ nyu­galmát. Ebben a zűrzavarban Kos­suth Lajos jóslata vigasztal: „Az éj sötét a világpolitikában. De akkor a legnagyobb a sötétség, amikor a hajnal közel van.” Nem szabad beletörődnünk a trianoni erőszakos parancsokba. Különösen az emigráció feladata, hogy ne hagyja nyugodni a világ lelkiismeretét. Nem lehet, hogy ha­zánk örökidőre a Szovjetúnió gyar­mata legyen és mintegy 12 millió magyar éljen a Trianonban elszakí­tott területeken idegen hatalom alatt. Küzdjünk ezért Rákóczi Ferenc és Kossuh Lajos lelkesedésével. Tüntetés Budapesten az amerikai követség előtt Az elmúlt pénteken a déli órák­ban autóbuszokon és teherautókon mintegy ezer fiatalember jelent meg az Egyesült Államok buda­pesti követsége előtt és a vietnámi „agresszió” ellen tüntetett. Plaká­tokon követelték, hogy az ameri­kai katonaság azonnal hagyja el Vietnámot és ugyancsak plakáto­kon gyilkosnak nevezték Johnson elnököt, akinek agukkal ott bábképmását később elégették, majd beverték a követség majdnem minden ablakát. A rendőrség nyil­vánvalóan felsőbb utasításra tét­lenül nézte a tüntetést és a rom­bolást. Semmi kétség afelől, hogy a tüntetők a kormány tudtával és beleegyezésével randalíroztak az amerikai követség előtt. A budapesti ügyvivő azonnal til­takozást jelentett be a külügymi­nisztériumban és követelte a kár megtérítését. A magyar külügymi­­niszérium válaszát még nem tették közzé. Egyes megfigyelők szerint a tün­tetés kényszeredett volt és nyil­ván Moszkva ezirányú igényét rkarta kielégíteni. Erre enged kö­vetkeztetni a tüntetők csekély száma, parancsra történt gépies kiáltozása és az a programszerű­ség amellyel Johnson képmását el­égették és az ablakokat beverték. Amilyen gyorsan megjelentek, olyan gyorsan el is mentek a tün­tetők a követség elöl. A tüntetést Mindszenty József hercegprímás a követségen lévő la­kásának az ablakából végignézte. A tüntetők nem vették észre, vagy ha észrevették is, nem említették a nevét. Repülőgépen szöktettek ki Magyarországról egy négytagú családot Bécsböl jelenti az osztrák hír­­szolgálati iroda: Egy négytagú ma­gyar család repülőgépen szökött meg Magyarországról egy 26 esz­tendős osztrák állampolgár segít­ségével. A fiatalember, aki sógor­sági viszonyban van az elmenekült családdal, béreit repülőgépen kora reggel leszállt az egyik sopronme­­gyei országúton, ahol már vártak rá a menekülők. A férj és feleség, aztán a két gyermek gyorsan fel­kapaszkodtak a gépre, amely azon­nal újból a levegőbe emelkedett &o akadálytalanul átrepült a határon. Egyébként a gép pilótája is magyar származású: 1949-ben került Auszt­riába a szüleivel. A magyar határőrség sem a gép érkezését, sem annak távozását nem vette észre, vagy legalább is semmi jelét nem adta annak, hogy észrevette. Elmaradt a szokásos riadó, amelyet nem várt gépek be­repülése esetén mindig elrendelnek és ennek következtében a vadász­gépek sem szálltak fel. A határ­őrök sem lőttek a gépre. A bécsi híradás nem közli sem a pilóta, sem az elmenekült család neveit Miért nem kapott Csordás Gábor beutazási engedélyt Magyarországra? Debrecenben és Budapesten má­jus 19-én és 20-án zsinat keretében tartották meg a magyar reformá­tus egyház megalapításának 400 éves jubileumát, amelyre az Egye­sült Államok magyar refon' egyházai is meghívást kaptak és a meghívást valamennyien el is fo­gadták. Az Amerikai Magyar Re­formátus Egyház minden esetre az­zal a feltétellel, ha a küldöttség mind a hároir. tagjának megadják a beutazási engedélyt. A legna­gyobb meglepetésre Kiss Sándor egyházkerületi főgondnok és Csor­dás Gábor esperes, egyházkerületi főjegyző nem kaptak beutazási en­gedélyt, ennek következtében Nagy Lajos püspök sem ment el a zsi­natra. A beutazási engedély megtaga­dása után és az elutazás előtt négy nappal Bartha Tibor debreceni püs­pök közbejárását kérték táviratilag. Bartha püspök el is követett minden lehetőt, legalább is ez a látszat, de ennek csak az volt az eredménye, hogy Csordás Gábor részére ötnapi tartózkodási enge­délyt adtak, Kiss Sándor beutazási engedélyét pedig ezúttal is megta­gadták, a washingtoni magyar kö­vetség azonban a részbeni enge­délyt sem vette tudomásul és Csor­dás Gábor számára sem állította ki a vízumot. A washingtoni magyar követségen nem nagy tekintélye le­het a budapesti egyházügyi hiva­talnak, amely Csordás Gábor részé­re az ötnapi tartózkodási engedélyt megszerezte. Nem lehetetlen, hogy a washing­toni magyar követség merev elu­tasításába már Radványi János disszidálása is belejátszott. Rad­ványi ugyanis aznap kért menedék­jogot, amikor a küldöttség indulni akart és csak a vízumokra várt. A Radványi helyébe lépett rangidős tisztviselő nem merte vállalni a már egyszer elutasított kérelem telje­sítését. Nem vitás, hogy Budapest első­sorban Csordás Gábor esperest akarta távoltartani a zsinattól, azt a Csordás Gábort, aki a magyaror­szági református főpapok amerikai látogatása idején, de főleg a wash­ingtoni magyar követségen rörtént látogatásuk alkalmával elhangzott r /ilatkozatokkal szemben külön ál­láspontra helyezkedett. A magyar újságokban megjelent nyilatkoza­tában leszögezte: Magyarországon minden vallási tevékenység annyi­ra korlátozott, hogy vallásszabad­ságról beszélni sem lehet. Az az egyezmény, amelyet a magyar ál­lam a református egyházzal 1948- ban megkötött, csak papíron van meg. Egyébként — tudomásunk sze­rint — ez az első eset, hogy olya­noktól is megtagadták a vízumot, akik nem voltak a kommunista párt tagjai. Az eddigi gyakorlat ugyan­is az volt, hogy csak azokat nem engedték haza, akik a pártot el­árulták, akik a párt révén kerültek többé-kevésbé jelentős és jövedel­mező pozíciókba és mégis meg­szöktek hazulról. A Debrecenben és Budapesten le­folyt jubileumi ünnepségek a Csor­dás Gábor körül támadt zavarral indultak és mentek végbe. Nagy disputa tárgya volt az Amerikai Református Egyház küldöttségének elmaradása, ami semmi esetre sem segítette elő a magyarországi és az amerikai magyar református egy­házak együttműködését. Értesülé­sünk szerint ennek megfelelően tartózkodó volt azoknak az ameri­kai magyar református lelkészek­nek a magatartása is, akik a Kál­vin Egyházkerület és a Presbyte­­riánus Konferencia képviseletében résztvettek az ünnr '— Névso­ruk a következő: György Árpád chicagói, Böszörményi István brid­­geporti, Berecz Árpád hammondi, Csutorás István clevelandi, Farkas Sándor youngstowni, Harsányi András r--* Hamza András newyorki lei^óc^eK.. (Lajta) SEBÖK TRAVEL SERVICE, INC MAGYAR UTAZÁSI IRODA DR. FIEDLER KÁLMÁN, OFFICE MANAGER IKKA útján 30 forintot küldhet dolláronként készpénzfizetésseL Ez különösen előnyős vidéken lakók részére, mert postán kiküldik a pénzt címükre költségmentesen MAR $255-ERT UTAZHAT ODA-VISSZA, EURÓPÁBA Bárhova, bárhonnan, bárhogyan utazik, egész éven át a legolcsóbb utazást biztosítjuk, ha időben kéri foglalásait. A hivatalos árakon felül semmiféle külön költség nincsen, győződjék meg, kérjen árajánlatot. Látogató-, kivándorlási ügyekben szakértők vagyunk. 24 havi részlet­­fizetés lehetséges. Minden utazási, IKKA és más csomagküldési ügyben forduljon képviselőnkhöz: DR. ACSAY DÉNES, 5535 ALCOTT AVENUE, ST. LOUIS, MO. 63120 — PHONE: EV 2-5222 Wass Albert MAGYAR SZEMMEL Aki valóban tiszta képet kíván az amerikai magyarság ret­tenetes szervezetlenségéről, az jól teszi ha beutazza az ame­rikai nyugatot. Természetesen nem repülőgépen vagy vona­ton, nagyvárosról-nagyvárosra, hanem kocsin s a kisvárosok­ban is meg-megállva föllapozza a telefonkönyveket. Nincs olyan tízezer lélekszámnál nagyobb város, melyben ne akad­nának magyarok. Nem csupán régi településű, félig már el­­amerikaiasodott magyarok, de újabban érkezettek is. S ezek azok a végvári legények, akikkel nem törődött eddig még senki. Sokan közülök még arról sem tudnak, hogy Amerika föld­jén magyar sajtó is létezik. Az Amerikai Magyar Szövetség neve teljesen ismeretlen előttük. Még egymást is alig is­merik azok, akik ugyanabban a városkában élnek, nincs sem­miféle szervezet, ami összekötné őket Amerikai bevándorlási szempontból ideális a helyzetük: gyermekeik már automatikusan beleolvadnak a környező la­kosságba. Magyar szempontból azonban olyan veszteséget jelent ez, amit pótolni nem tudunk. A magyar származás örök­ségének Amerika földjén elvesznie nem szabad. Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh körlevelet kíván in­tézni a különböző nyugati és középnyugati államok nagyvá­rosaiban már létező magyar csoportokhoz azzal a kéréssel, hogy ezen csoportoknak fiatal és agilis tagjai szervezzenek meg minden államban egy Magyar Szórvány Missziót s en­nek keretében, hétvégeken és szabadságok ideje alatt keres­sék föl a kisvárosokat, kutassák föl az ott élő, elszigetelt ma­gyarokat, létesítsenek szórvány-központokat és igyekezzenek ezeket a honfitársainkat is bekapcsolni az amerikai magyar­ság életébe. Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh mint egyre erősödő magyar szervezet ennek a szórványmunkának a kiépítésével igyekszik eleget tenni annak a felelősségnek, amit magára vállalt az amerikai magyarság megmentésére. Habár prog­ramunk fősúlya nem az amerikai magyarok megszervezésén nyugszik, hnem a magyar igazság angolnyelvű terjesztésén, a szükség parancsát követve igyekszünk mindent elkövetni, hogy ezek a szétszóródott magyarok ne vesszenek el a ma­gyarság számára. Tesszük ezt pedig azért, mert más magyar szervezet úgy látszik nem akad Amerika földjén, amely ezt hajlandó lenne elvégezni. Tapasztalataink szerint viszont éppen ezek az elszórtan élő magyarok azok, akik elszigetelt helyzetüknél fogva a leg­alaposabban beleilleszkedtek az amerikai életbe, tehát a nri ismeretterjesztő programunk végrehajtására a legalkalmasab­bak. Ezeknek a magyaroknak van a legszélesebb ismeretségi körük angol-szász területen s ezáltal a Szépmíves Czéh szem­pontjából fontosabb pozíciót töltenek be mint a nagyvárosok magyarjai, akiknek nagy zöme még ma is elszigetelt társa­dalmi életet él. Mindezeket azért kívántuk megjegyezni, mert nem akarjuk, hogy szőrványmunkánkat bármilyen tekintetben is félreértsék azok, akik úgy érzik, hogy az amerikai magyarság megszer­vezése bizonyos, már létező szervezetek kiváltságos jogát ké­pezi. Mi nem kívánjuk ezeknek a szervezeteknek a jogát sem elvitatni, sem megnyirbálni, viszont szükségét látjuk annak, hogy ezt a munkát valaki elvégezze, amíg nem késő. Ezeknek a magyaroknak gyermekeik vannak, akiket az idegen tenger néhány esztendő alatt menthetetlenül elnyel, ha nem nyújtunk hamarosan testvéri kezet a szülök felé. Csökkent a NATO katonai állománya Budapest és Bukarest az erdélyi magyar kérdésről tárgyal Európában Nyugatnémetország­nak az a törekvése áll őtérben, hogy a kommunista Keletnémet­országon keresztül utat találjon a Szovjetúnióval való megegyezésre. Kiesinger kancellár elfogadta Willy Stolpnak, a keletnémet kommu­nista miniszterelnöknek azt a leve­lét, amelyben Stolp a két Német­ország megegyezései lehetőségeit latolgatja. Az ilyen természetű le­veleket Adnauer és Erhardt fel­­bontatlanul visszaküldték. Nyugatnémetország tovább foly­tatja arra irányuló törekvéseit is, hogy a keleteurópai szovjet csatlós államokat gazdaságilag és politikai­lag minél szorosabban magához fűzze. A nyugatnémet — román egyezmény következtében a na­pokban elfoglalta állomáshelyét Nyugatnémetország bukaresti és Románia bonni nagykövete. Az Európai Közös Piac fennállá­sának 10 éve fordulója is a szov­jet blokk államaihoz való gazda­sági közeledés jegyében telt el. A Bolognában megtartott ünnepségen Guido Colonna olasz nagykövet el­mondotta, hogy az Európai Közös Piac és a COMECON-nak nevezett szovjet gazdasági tömb között le­bonyolódott áruforgalom értéke 1958 és 1965 között 129 százalék­kal 3000 millió dollára emelkedett. A Szovjetúnió kivitelének 6 száza­léka, Magyarország kivitelének T2 százaléka a Közös Piac államaiba irányult. Megfordítva nem ilyen kedvező a helyzet, aminek az az oka, hogy hosszúlejáratú hitelt még mindig nem nyújt a Közös Piac. Ennek meg kell változnia, — mon­dotta Colonna és rámutatott arra, hogy Anglia már 12-15 évre szóló hitelt is engedélyez a kommunista államoknak. Nyugateurőpa és a szovjet blokk államainak gazdasági és némi poli­tikai közeledése ellenére nagy ag­godalmat okoz a NATO katonai erejének a csökkenése. A tervbe­vett 30 hadosztály helyett csak 18 hadosztály áll rendelkezésre és eb­be bele van számítva az a 4 fran­cia hadosztály is, amely még min­dig Nyugatnémetországban állomá­sozik, de már nincsen a NATO ke­retében és parancsnoksága alatt. Ezzel szemben a keleteurópai csat­lós államokban lévő szovjet had­erők száma egyetlen katonával sem csökkent, bár hírek vannak arról, hogy Moszkva néhány hadosztályt átvezényelt Kínai határára. Itt említem meg, hogy az erdélyi magyar kisebbség elnyomott hely­zete miatt kiélésük magyar-román viszony enyhítésére Budapest és Bukarest előzetes tárgyalásokat kezdett. A részletekről nem adtak ki semmiféle tájékoztatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom