St. Louis és Vidéke, 1966 (54. évfolyam, 1-26. szám)
1966-12-30 / 26. szám
2 1966. DECEMBER 30. ST. LOUIS ÉS VIDÉKE ¥ ST. LOUIS ÉS VIDÉKE ST. LOUIS AND VICINITY Hungarian Newspaper, published every other Friday Megjelenik minden második pénteken DR. LOUIS B. DÉNES Editor and Publisher All correspendence, change of address, subscriptions etc. should be sent to: — Minden levelezés, címváltozás-jelentés, előfizetés stb. a következő címre küldendő: 1016 MOORLANDS DRIVE — ST. LOUIS, MO. 63117 — MI 7-6582 Subscription rates in the USA for x/i year $3.00, for 1 year $6.00 Előfizetés az Egyesült Államokban x/% évre $3.00, 1 évre $6.00 Foreign Countries — Külföldre egy évre $7.50 Second Class Postage Paid at St. Louis, Mo. BÜCSÜ WALT DISNEYTÖL Képzőművésznek készült. Az is lett. De olyan, aki „nem középiskolás fokon” népeket tanított mosolyogni. Holott „oly korban élt (ö is) a földön”, amikor nagyon nehéz volt egyáltalán élve maradni, de különösen emberré, sőt művészszé válni; amikor foggal-körömmel, pisztollyal és főleg dollárral dúsan fölfegyverzett és semmitől vissza nem riadó lények teremtették meg a ma is élő amerikai filmművészet beszélni tudó platinaszőke és örökké mosolygós ős-világát. Walt Disney az első világháborúban a francia fronton vöröskeresztes mentőkocsit vezetett. Úgy érzem, ez egész életére érvényes hasonlat. Menteni próbált (de soha nem ölni) ott, ahol ez életveszélyes volt. És közben figyelt. A háború után először úgynevezett „cartoonokat” rajzolt, majd Los Angelesben Roy fivérével, a fotóssal megkezdte a mesefilmek készítését. Eredetisége abból állt, hogy minden figurát rengeteg fázisrajzzal alkotott és természet után rendkívüli rajzkészséggel tudta figurái arckifejezését megváltoztatni. Emberi és állati vonásokat úgy varázsolt egybe, ahogy ez képzőművészetben még talán senkinek sem sikerült, s a valóságban is csak a természet erőinek. Aránylag hamar fedezték fel csodálatos megjelenítő tehetségét, melynek egyik meglepő tulajdonsága, hogy tetszetős és közérthető, ugyanakkor amikor mélységesen eredeti. Higyjék el a mai fiatalok, pontosan attól vált ennyire közkinccsé KÁVÉ, KAKAÓ, TEA, SZÖVET, VÁSZON GY AP JUFONÁL, V A ifi Ifi Ej ÍN 1 Ej 0 CIPÓ, ÉPÍTŐANYAG, KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSÉ ÉS IPARCIKKEK RENDELHETŐK MAGYARORSZÁG ÉS CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TUZEX csomagok teljesen különböznek a magyar IKKA csomagtól. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK (ÁRJEGYZÉKET KÍVÁNATRA K Ü L D Ü NK) U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, INC. PHONE: LEhigh 5-3535 — 245 EAST 80th STREET, NEW YORK 21, N. Y. BRACK MIKLÓS, igazgató UJ CÍM BEJÁRAT a 2nd AVE-röl Disney művészete, mert egykor valóban eredeti volt és nagyon kifejezte a maga korát. Walt Disney, nemcsak művész volt, hanem filozófus is. Hatása ez idő szerint még lemérhetetlen. Közelhozta Amerikához Európa mesevilágát, Andersentől a Grimmtestvérekig. Varázsló volt. És remélni szeretnénk, hogy meg fog történni vele a fordított csoda, mint ami a nagy mesemondókkal általában történni szokott; hogy a gyermekek után a felnőttek is megtudják mekkora varázsló volt igazán. F. Ä. SEBOK TRAVEL SERVICE, II.. MAGYAR UTAZÁSI IRODA DR. FIEDLER KÁLMÁN, OFFICE MANAGER 561 DIVERSEY, CHICAGO, ILLINOIS 60614 MÁR $375-ÉRT UTAZHAT ODA-VISSZA, EURÓPÁBA Bárhova, bárhonnan, bárhogyan utazik, egész éven át a legolcsóbb utazást biztosítjuk, ha időben kéri foglalásait. A hivatalos árakon felül semmiféle külön költség nincsen, győződjék meg, kérjen árajánlatot. Látogató-, kivándorlási ügyekben szakértők vagyunk. 24 havi részletfizetés lehetséges. Minden utazási, IKKA és más csomagküldési ügyben forduljon képviselőnkhöz: DR. ACSAY DÉNES, 5535 ALCOTT AVENUE, ST. LOUIS, MO. 63120 — PHONE: EV 2-5222 Ravasz László: A SZÉKELY LELEK Tíz esztendő óta sokat foglalkoztat minket ez a kérdés: van-e erdélyi lélek, és ha van, milyen? A ^székely más, mint a magyar; nem úgy, mintha idegen volna tőle, vagy kívül esnék rajta, hanem úgy hogy a magyarság fogalmán belül különös és egyéni tulajdonságok szövedéke a székelység. Még azt sem lehet mondani, hogy az erdélyi és a székely lélek azonos. Nemcsak azért, mert az erdélyiség több, mint a magyarság, hiszen ott más nemzetiségek, műveltségek és történelmek is vannak; hanem azért is, mert az erdélyi magyarság maga is kétféle sors és kétféle lélek: egyik a vármegyei magyarság, másik a székelység. A Székelyföld különálló földrajzi fogalom. Azt a népet jelenti, amely a régi Székek területén: Udvarhely, Háromszék, Maros-Torda, Torda-Aranyos, Kis- és Nagyküküllő és Csík vármegye területén, e vármegyék egy részében élt, politikai és néprajzi öszszefüggésekben. Rajtuk kívül Erdélyben nincs is nagyobbtömegü magyar, az egy Kalotaszeget leszámítva, s rajtuk kívül a székely mindenütt diaspora és sehol sem ország. A székely lelki alkatot négy különböző tényből tudjuk megérteni. Először abból, hogy a székelység különös és egységes eredetű nép. Nem az én hivatásom, hogy a székelyek eredetéről részletesebben szóljak, és e vitás kérdésre feleletet adjak; minket itt most csak annyi érdekel, hogy a székelység mindenképpen közös eredetű nép. Akár a mondának van igaza, mely szerint a székelyek Attila hunjainak itt maradt töredéke; akár az újabb elméletek közül annak, amely a székelységet foglalkozásnak tartja, és a Gyepűn túli szervezett határőrségből származtatja; akár annak a felfogásnak, amely a nyolcadik honfoglaláskori törzs töredékét, vagy pedig későbbi népvándorlási hullám maradékát látja benne; tény az, hogy a székelyek egységes településből származtak, és történelmük kezdetén a vér és a hely, a történelemnek ez a két nagy tényezője már megkezdte rajtok lélekformálő munkáját. Ez benne van a székelység öntudatában, kifejezésre jutott alkotmányos életében, s kezdettől fogva mindig élet- és sorsközösségképpen jelentkezett. Második jegy az, hogy a székelység kezdettől fogva különálló és egységes társadalmat alkotott. A magyar társadalomtörténetben óriási átalakulások mentek végbe, de a székely társadalomban alig tapasztalható ilyes változás. A honfoglaló magyarok letelepedtek és fenntartották a maguk törzsszerkezetét, s ennek keretei között katonáskodtak és politizáltak, a meghódított helyi lakók vagy magukkal hurcolt hadifoglyok földmívelő és iparűző munkát végeztek, és uraikat kiszolgálták. A magyar úr és a jobbágy nagy különbsége és ellentéte már innen ered. Közben a királyi hatalom folytonosan terjeszkedett, a törzsek által meg nem szállott területeket elfoglalta, azokon berendezkedett, várakat és városokat épített, földmívelést és őstermelést kezdett, nyugatról idegen népeket telepített le, kései keletről támadó rokonnépeket megvert és civilizált. A királyi hatalom növekedésével lassankint a hűbéri rendszer alakult ki, amelynek értelmében minden föld a szuveréné, és azt katonai és politikai szolgálatok ellenében kapja a hűbéres. A városokban pedig egy új, kiváló népelem, a mívelt és gazdag polgárság vette át a vezetést. Mindez a székelyföldön ismeretlen folyamat. Ott még megmaradt a törzsszerkezet, mert a föld és a vagyon nemzetségeké volt, s későn lassan aprősodott el a magántulajdon elve szerint. Jobbágy nem lehetett közöttük, mert mind egyformák voltak, de felibük sem kerekedhetett hűbérúr, vagy földesúr, csak az utolsó időben, midőn Habsburg kézre jutottak. Minden székely születésénél fogva nemes és az una eademque nobilitas-hoz tartozik. A nemzetségfök kormányozták és lustrálták a népet, és fölöttük székenként a föhatalmat a közülük való comes vagy királybíró gyakorolta. Ebből már két dolgot megállapíthatunk. Először azt, hogy a székely társadalom kifelé arisztokratikus, mert mindenkinek nemesi jogok járnak ki, mihelyt átlép a vármegyére. Befele demokratikus, mert mindenki egyforma, csak gaz^' dasági és szolgálatbeli különbség lehet közöttiittBKi Autonomikus ez a társadalom, mert közigazgatását*^ önmaga bonyolítja le, az erre következő nemzetségfők vagy pedig szabadon választott tisztek által. A másik dolog pedig az, hogy az egész székely társadalmat valami familiáritás jellemzi, amely atyafinak tart mindenkit, és ez a megfelelő érintkezési formákban kifejezésre is jut. Miután elég nagy számmal voltak arra, hogy egymástól az egyes nemzetségek távol essenek, hiszen a csíkmegyei székely keveset érintkezhetett az aranyosszékivel, vagy pedig a küküllömentiek a kézdii székbeliekkel, természetes, hogy szokásban, tájszólásban, viseletben nagyobb egységek alakultak ki a székelységböl. Meglehetősen szétosztotta őket az, hogy három vallásfelekezethez csatlakoztak, a római katolikushoz, a reformátushoz és az unitáriushoz. Más vallásfelekezetű székely nincs. A felekezetek is területekhez igazodnak, de azért a közöttük fennálló érintkezés azt eredményezte, hogy a valláskülönbség elválasztó ereje a nemzeti egység összetartó erejével szemben érvényesülni nem tudott. Harmadik különleges vonás az életmód gazdasági és történelmi adottsága. Mindenekfelett katona-nép volt, s ezért háborúra állandóan kész. Olyan helyen is lakott, ahol örökösen dúlt a harc kelet és nyugat között. Szeretett felfele húzódni, magasabb vidékekre, s a völgyben csak békésebb időkben rendezkedett be. Főfoglalkozásuk a katonáskodáson kívül a földmívelés volt, amelyben nemcsak a férfiak, hanem az asszonyok is részt vettek, főképpen azért, mert a férfiaknak sokszor kellett hadba szállaniok. Földmívelésük nem rendezkedett be tömegtermelésre. Éppen annyira mívelte a gyümölcstermesztést, mint a szemtermelést, s miután nagyon változatos volt a földje, változatos volt a gazdasága is. Arra törekedett, hogy minden a háztól teljék ki, és mindenből lehessen pénzt csinálni. Az egyes háztartások változatosságát kevéshelyt lehet úgy látni, mint a székelyeknél. A nagyobb gazdának van búzája, bora, gyümölcse, méze, fája a maga erdejéből, nádja, hala a folyóból, sója, ásványvíz-forrása, fenn a havasokon juha, sajtkészítő bácsa és a nagy közlegelőkön tetemes állatállománya. E mellett a székelynek rendkívül fejlett technikai érzéke volt. Nem tudom miért: életmódja és gazdasági helyzete miatt, vagy lelkialkata folytán minden vérbeli székely ezermester. A suta székely kakukivadék. Különben is minden szükségletét a háziipar látott el, mert más ipar nem volt, vagy ha volt, a közeli német városokban virult, s a székely mindig vékonypénzű nép volt. Ruházatáról, szerszámairól, házáról, fegyvereiről maga gondoskodott, és e téren leleményesség és ihlettség jellemzi. Nem rege az, hogy mikor az első vonat a hetvenes években Székelykocsárdon átment, Makfalváról legyalogolt egy székely, és alaposan szemügyre vette az egész masinát. Hazamenvén otthon bicskával kifaragta a gőzmozdonyt, a vasúti síneket és kocsikat, s a maga gyönyörűségére szérüskertjében körbejáratta az új találmányt. Technikai érzéke azzal is különösen fejlődött, hogy a népesség aránylagos nagysága miatt, az a föld, amelyet míveltek, őket eltartani nem tudta, s így egy másféle termelésre kényszerültek. Különös műszaki képességüknél fogva, mint kivándorlók, Romániában magasszínvonalú iparos osztályt tudtak alkotni. Negyedik tényező volt a székely sors. Mindig kockázott velük a világtörténelem. Mindig harcban állottak, üldözöttek és védekezők voltak. A nagy közösségtől, amelyben éltek, sohasem nyertek, hanem mindig ök adtak. Bármely impérium parancsolt felettük, az nekik csak vér, könny és veríték-adót jelentett. Őket sohasem védte senki, őket mindig magukra hagyták, s mindig megfeledkeztek róluk addig, amíg ismét szükség lett reájuk. Hatalom sohasem támogatta, mindig kihasználta és mindig belőlük élt. A székelyben az a gondolat fejlődött ki, hogy az ő nemzeti társadalma a tulajdonképpeni állam, és az állam egy idegen impérium, amelyet tőlük elszakadt atyafiak képviselnek és gyakorolnak, rendesen azzal, hogy dolgaikba beleavatkozzanak, azt a közigazgatás címe alatt elrontják, és nekik felesleges költségeket okoznak. Ezért mindegyre felkerekedett, megcsinálta a maga országgyűlését, ahol fejedelemmel, királyi biztossal mint másik féllel tárgyalt, s olyan határozatokat hozott, amelyeket legalább ö betartott. A székely mindig hajlandó lett volna egy olyan kötésre, hogy semmi köze neki az imperiummal, akár magyar, akár német, akár román, ők majd gondoskodnak magukról; templomaikat, iskoláikat, útjaikat, intézményeiket fenntartják, egymáson segítenek, ha kell magukat meg is védelmezik, s mindezt sokkal kevesebb pénzből, mint amenynyit az államnak kell fizetniök adóban, rosszabb iskolákért, elhanyagolt utakért, döcögő vicinálisokért, roskadozó közintézményekért, drága és durva közigazgatásért. Ez a nép kamtomális életformára született. A székely sors, hogy mindig adjon és soha se kapjon, abból is látszik, hogy ez a vidék az, ahonnan legtöbb intelligens ember útra kelt, ez volt a legnagyobb szellemi exporttal bíró néprétege az országnak. Minden háztól három ember telt ki: egy földmíves, egy iparos és egy lateiner. A földmíves otthon maradt, az iparos elment Romániába vagy a legközelebbi városba, a kaputos ember kijött Magyarországra. Az egész székelység egy óriási szénsavas ember-forrás. Ez a szakadatlan rajzás jellemzi a székely életet. Mindig útban, rendesen nyugat felé és egyre tovább. Ne csodálkozzunk, ha már a legelső pionírok San Francisco felé járnak. (Azt mondják, hogy mikor Kolumbus felfedezte Amerikát, a borvizes székely már döcögött vissza.) Éppen e miatt az egész székelységet valami állandó mobilitás jellemzi. Könnyen felkerekednek, elmennek messzire, állandó honfoglaló mozgalomban élnek, és mindenütt feltalálhatók; egyszer, tréfásan, turáni zsidóknak neveztem őket. A székely tragikum Ukkőpoharában van egy keserű korty: az Ahasvér átkából. De az otthonról sohasem feledkezik meg a székely lélek: ünnepelni mindig haza jár. A székely ember szemében, bárhol éljen a nagy világban, elhagyott faluja, ahol nemzetsége gyökerezik, ahol mindenki atyjafia, csodálatos lelki fészek. Emlékezete és gondolata mindig hazatalál, valahányszor pihenni és ünnepelni akar, mint a galambok a kapuzábé-dúcba. Ez a közös sors tragikus, mint minden, ami magyar; az volt a múltban is, és az a jelenben is. Állandó készenlét, szakadatlan kockázat és csakazértis kitartás jellemzi a székely lelkületet. Vigyázni kell, mintha éjszaka meredek szélén járna az ember. Öszsze kell szedni minden erőnket, hogy legalább holnapig kibírjuk, a holnaputánra ma még úgy sem gondol senki. Az élet maga mindig kockázat és vakmerény, tele izgalommal és siker esetén arcot pirosító örömmel. Rettentő tapasztalások megrendítő emlékei járnak a székellyel, de nem gondolhat reá, mert a jelen pillanat minden figyelmét, minden energiáját leköti. Ezért a székely emberben van valami katonás vidámság, olyan jókedv, amely a halál szomszédságában terem. Az alföldi ember csendes, nyugodt, szótlan. Kedélye egyenletes és szomorú, maga méltóságos és hallgatag. Künn és a pusztán, ahol beláthatatlan messzeségben fehérük egy ház, mozog egy-egy szántó-vető ember, a maga liturgiás ünnepélyességével. Nincs kivel beszélnie, csak ünnepnapon, s ezért a beszédében is valami szertartásosság van. Szótlanná és zárkózottá válik, s a sok egyedüllétből az következik, hogy családi összejöveteleken, sokadalmakban, a közélet fórumán megfontolt és tempós, földjével sokkal mélyebben összenőtt, mint bármely más ember, mert számára nem létezik semmi szépség, érték és dicsőség búzatermő fekete földjén kívül. Minden, ami ettől idegen, leikétől is idegen; másutt megállani nem tud, s ha elszakad a földtől, proletárrá válik. A székely eleven, mozgékony, bőbeszédű, mert állandóan nagy családban él, mintha szakadatlan atyafilátogatáson járna, zsinatolna vagy gyűléseznék. Szeme úgy jár, mint az óraketyegő, mert sohasem tudja, honnan éri a baj. Ezért ravasz, csavarosészjárású és született diplomata. A hegytetőn és az erdőkben is társaságban él: nem tud falujától messze elkerülni, s faluja nincs messze azoktól a nagyobb vidéki városoktól, ahol minden héten, vagy legalább is minden hónapban az egész székelység találkozik. Sohasem volt jobbágy és sohasem volt szolga, ezért derűsebb, világosabb, közvetlenebb. Az elfogódottság nem tartozik sem az erényei, sem a hibái közé. Változatos a foglalkozása és változatos az életmódja, ezért szelleme könnyebb, simább, árnyalatokban gazdagabb. Gyorsabban kapcsol, nagyobb távolságokat fog össze, egyszóval alkalmasabb meglepő szintézisekre. Ezért szellemesebb és ötletesebb nép mint az alföldi magyar. Kedélyének élénk hullámzása folytán ez a jellemvonása különösképpen kivirágzik. Lakodalma, tánca, játéka, irodalma teli van espritvel, szikrával, fűszerrel és tűzzel. Túl van azon, hogy primitív, rikító alapszínek ragadják meg, kifejlődött érzéke az árnyalatok iránt, s ezért vonalakban, színekben, dekorációkban egy csomó ismeretlen finomságot tud felmutatni. Közvetlenebb érintkezésben van idegen nemzetek géniuszával: megtermékenyül a szász nemzet lelkétöl éppen úgy, mint a román szellemben felgyűlt keleti és balkáni motívumoktól. Mindezeken kívül pedig a székely lélek nemcsak abból áll, ahogy ö látja a világot, hanem ahogy őt látjuk mi, akik hiszünk abban, hogy van székely lélek. Valami felmérhetetlen és kiszámíthatatlan hangulat ez, amellyel nemzetségünk ősi világát nézzük, fajtánkban gyönyörködünk, mentjük és dédelgetjük, korholjuk, siratjuk és áldjuk. Valami le nem írható, meg nem mérhető és ki nem beszélhető szellemi törvény ez, amely abból támad, ahogy ök nézik a világukat, s ahogy mi nézzük őket. Valami különös sugártörés ez az élet nagy távlataiban; színárnyalat, amely végigszalad, hol bársonyosan, hol selymesen, a dolgok felszínén; hangulat és világítás, mely a lét- és történelem nagy scenikájában váratlanul érvényesül; muzsika, amely hanglejtésében, kérdezésben, feleletben ring, mint egy alvó királyfi a hajnali vizek fehér csónakén; sajátságos visszaütő, meglepő, célba találó, váratlan és mégis pontos logika, ami hangsúlyban, fordulatban, átmenetekben és új kapcsolásokban jelentkezik; valami ősi illat, amelyet bábánk vajákos keze első fürösztö vizünkbe kevert, s mégegyszer és utoljára szemfedőnkről fog arcunkba csapni; egyszóval Titok, amely el van keverve lényünkben, s csak lényünk legbensőbb gyökereivel érzékelhető, mint öntudatunk közvetlen adottsága. Nem tudom másképpé® megmondani, hogy mi a székely lélek, csak a népmese gondolatával: egy Ír* hatalan csillag, véres kacagó homlokokon. legmodernebbek;. LEGALKALMASABBAK, LEGÉRTÉKESEBBEK Wnfiam Penn életbiztosítási kötvén^ ígyesötetönknek tagja tehet faéMS, születéstől 30 éwüs korigi Biztosítóst tudunk adni még olyan esetekbe« te, amikor valaki már nem teljesen egészséges és másutt mér nem biztosítható. Varrnak kötvényeink, amelyekben ae egész család együtt van biztosítva! Legújabb nálunk beszerezhető "tekarék-biztositósr' kötvényeinket azok számára bocsajtjuk ki, akik öreg, nyugdíjas éveikről kellően gondoskodni kivannak. ÉNiHKRa MNaMiaE «♦»*«♦»■*»»( L8n»i»)«i»L W8! Mft fif|i itiiiitiM>il>a DENNIS ACSAY — Tel.: EV 2-5222 Ttgr pni>S kSiveíienti a KSxpoall Hrvatalnifc WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION 429 Forbes Avenue Pittsburgh, Pa. >5219
