St. Louis és Vidéke, 1958 (46. évfolyam, 1-26. szám)

1958-09-19 / 19. szám

A Szt. István r. k. Egyházközség hírei Ft. VRABÉLY ISTVÁN, plébános Ft. SIMON LAMBERT, S. O. Cist. 744 South Third Street, St. Louis 2, Missouri. Telefon: CE l-9062.: Misék: Vasárnap: 7:30 a. m., 9 a. m., 10 a. m. (magyar-), 11 a. m. Hétköznap: 6:30 a. m., 8:00 a. m. Szentgyónás mindennap mise előtt Felkérem hiveimet, hogy a Missouri Katolikus Népszámlá­lás alkalmával a lakóhelyük szerint illetékes plébánia össze­­iróinak szíveskedjenek meg­mondani, hogy a magyar ka­tolikus egyházhoz tartoznak. Kérem fogadják szeretettel az összeirókat és a szükséges információkat szíveskedjenek nekik megadni. A mi templo­munknál nem lesz külön össze­írás. Szept. 28-án d.e. sütemény­vásár lesz a templom ebédlőjé­ben, melyre adományokat kö­szönettel elfogadunk. 1958 szeptember 19. EGYLETEINKRŐL ST. LOUISI ELSŐ MAGYAR NŐI SEGÉLYEGYLET. — Gyűléseit a hó első vasárnapján délután 3 órakor tartja a Magyar Házban. Elnök: Spitzer Mihályné (tel. HU. 1-5126), titkár: Seper (Anna) Istvánná, 4219 Chouteau, St. Louis 10, Mo. Rhone FR. 1-6543. ST. LOUISI MAGYAR HÁZ EGYESÜLET. — Gyűlését tartja minden hó első vasárnapján a Ma­gyar Házban. Elnök: Hauser Antal; titkár: Gaubek Rezső, 3861 De Tonty, St. Louis 10, Mo. Phone: MO 4-2722. Könyvtár: Minden hó első és második vasárnapján d. u. 3-5-ig. A WILLIAM PENN (VERHO­VA Y) 209-es ST. LOUISI FIÓKJA. Gyűléseit tartja minden hó második vasárnapján d. u. 3 órakor a St. Louisi Magyar Házban. Elnök: Sol­tész Pál. Ügykezelő: Hauser Antal, 3613 Ohio, St. Louis 18, Mo. Phone: PR 6-4055. Mindenfajta biztositás a legelőnyösebb feltételek mellett! A ST. LOUISI MAGYARHÁZ SZABADSÁGHARCOS SZÖVET­­SÉGE gyűléseit tartja minden hó második szombatján este %8 órakor a Magyar Házban. Hivatalos órák minden pénteken este 7-9-ig ugyanott. Elnök: Dr. Haraszthy Sándor, helyet­tese: Zsédő László. Titkár: Kráhling János, 1214 So. 4th St., St. Louis (4), Mo. WILLIAM PENN FRATERNA1 ASSOCIATION, a Verhovay Életbiz­tosító és Betegsegélyző Granite City 187-ik osztály. Gyűléseit tartja min­den hó második vasárnapján délután 2 órakor a Granite City Magyar Házban. Elnök Elek Dezső, 1737 Spruce St., Granite City, 111., ügyke­zelő: Csömör Mózes, 1025 Washing­ton St., Madison, 111. Tel.: TRiangle 6-5854. Beteglátogató: Kozma Ele­mér. A GRANITE CITY-Í MAGYAR HÁZ BIZOTTSÁG. Gyűléseit tartja minden hó harmadik vasárnapján, es­te 7 órakor a Magyar Házban. Elnök id. Kozér János, titkár: Kozér Ist­ván; pénztárnok: Kurucz Sándorné, gondnok: Kákóczi István. Telefonja: TRiangle 6-9529. — -— Jó étvágyuk van a magyar vívóknak A pennsylvaniai egyetemen a magyar vivők a versenyben 8,000 dolláros csekket kaptak. A vivócsapat tagjai, — 25 férfi és nő, — az egyetem ét­termében vacsoráztak s a 8,000 dolláros csekkel akartak fizet­ni. A kiszolgálók nagyot néztek s átvették a csekket, de előbb tudni akarták, vájjon jó-e a csekk? Mikor meggyőződtek, hogy jó, a csekket beváltották. Akkor azután fizettek a vacso­ráért 100 dollárt. Utána min­den egyes étkezésnél egy 100 dollárossal fizettek. A kiszolgáló személyzet az étteremben azt állítja, hogy a magyar vívóknak kitűnő étvá­gyuk van.--------------------- -KELETNÉMETORSZÁG 20 millió dollár kölcsönt szavazott meg Egyiptomnak. “ST. LOUIS ß S VIDÉKE 3-IK OLDAL ' India... Az angol fiatalember tehát In­diáról beszél majd neki. India a “mesék vi­lága”, fehér burnuszok, arany és ezüst szálakkal átszőtt selymek, a karcsú, bar­­natestü nőkön . .. Óriási templomok, or­­gonazengésü erdőkkel körülfogott fensik tetején. Vidám, emberarcú, apró majmok a szent falak között, aranysárga és vérpiros ismeretlen gyümölcsök, végtelen legendák, amelyek a barnaarcu teremtő szivéig ér­nek. Lágy, a világmindenség határtalan tengereibe vesző mosoly, a megbocsátás, a cselekvéstelenség, az emberentuli, emberi érzésektől megtisztított, fensőbbség ... Az­után háromárbócos, kövér vitorláju hajók, fáradt, nyikorgó muzsika, kénsárga nap­fény és szemetkápráztató óriási sivatagok. India . . . Hányszor gondolt az ismeret­len birodalomra, amikor megállt Schön­­brunnban az “egymillió forintos” szalon­ban. Ezt is Mária Terézia rendezte be, mint mindent, amiben a császári falak között képzelet, kedély és ötlet volt. A falakat in­diai hímzések borították, csillogó szálakkal átfont csodálatos selymek, érthetetlen, tün­döklő és sötét figurák, egy folytonosan ál­modó — hullámzó álmok között ringatódzó *— nép képzeletének figurái. Az angol fiatalember majd Indiáról be­szél neki. Emberekről, mozgó hajókról, an­gol katonatisztekről, angol dámákról és a radzsák és maharadzsák udvarairól. Az an­gol fiatalember kívülről látta az országot, ő már találkozott Indiával, az “egymillió forintos” szalon falán. Vájjon, melyikőjük mondhat többet a másiknak, De bármilyen csodavilágot is varázsol elé a szavakkal, nem tudja felderíteni azt a sötétséget, amely a lelkében hat év alatt rétegeződött egymásra. — Miért hallgat, — szólalt meg halkan az angol. Erzsébet felriadt. A fiatalember csodálkozva tekintett reá. A sima, édes leányarc dúlt volt és fakó. Hat esztendőt öregedett előtte az elmúlt né­hány perc alatt. A fiatalember csak most gondolt arra, hogy az ismeretlen hölgy asz­­szony. Eddig azt hitte, hogy leány. Légie­sen karcsú volt és a délelőtti napfényben, virágszerüen üde. Visszariadt attól, hogy megkérdezze leány-e vagy asszony? Az an­gol illem megtiltja az ilyen otromba érdek­lődést. Erzsébet felemelkedett, az angol talpra ugrott. Hangtalanul, mosolyogva állt a kék­ruhás hölgy előtt, de a mosolya már nem volt olyan egészséges, mint előbb. Már el­varázsolt mosolyt volt. A nap most átsü­tötte a keskeny, rejtőzködő arcot koronázó aranybarna fürtöket és édes, sötétarany ragyogást tükröztek a fürtök a rejtőzködő arcra. Erzsébet bólintott, megfordult és elment, mielőtt a férfi beszélhetett volna. Halvány­kék kásmir krinolinja halkan suhogott, — finom, nagyon enyhe ibolyaillat maradt utána a levegőben. A fiatalember csak állt és szimatolt. — Ibolyaillat . . . Vájjon, hol élhet ez a hölgy? Ha Páris­­ból jött volna, csak Ylang-Ylang parfőmöt használna. A dámák ott mind Eugéniát majmolják. A kékruhás hölgy már fönnhaladt a nap­sütött ösvényeken a kertek mellett. Á fia­talember nem gondolt arra, hogy utána menjeri. Hitt a végzetben. — Ha jár még nekem valami tőle, úgy is találkozunk. Leült a fehér, lapos sziklára, az isme­retlen hölgy helyére. A kezét belógatta a tengerbe, úgy, mint előbb az ismeretlen. Amerika partjáról érkeznek ide a habok, azok a hulláhok, amelyek az ő kezét meg­csókolták, visszamennek Amerikába és Is­ten tudja, jutnak-e megint olyan áramlat­ba, hogy visszatérhetnek ehhez a sziklához? Magyar . . . igen, a magyarok olyan fur­csák és érthetetlenek. Ismert néhányat Londonban és később Párisban is. Valami sötétség, valami homály van körülöttük, de ha mosolyogni kezdenek, minden kiragyog. Az a gróf is, akinek a nyaka körül képle­tesen ott volt az akasztófa kötele, szívesen tréfált. Szikrázóan elmés férfi volt. Az idén az április Párisban érte, amikor Széchenyi gróf öngyilkosságának hire megérkezett: A magyarok, mintha az eszüket vesztették volna. Azok is, akik emigráltak és azok is, akik csak szórakozásképpen voltak Páris­ban. A gróf politikai ellenfeleit is földre sújtotta az öngyilkosság. Az angol hallott ilyenfajta öngyilkosságokról Ázsiában. Egy hindu vagy egy japán öngyilkos lesz, hogy halálával tegyen tanúságot az igazsága mellett. Vagy, hogy kigyujtsa a nemzete számára a bosszú fáklyáját . . . Magya­rok . . . Gentleman mind és mégis Ázsia szörnyű arányait érzi mögöttük az ember. Érthetetlenek, kiismerhetetlenek, a hangu­lataik úgy változnak, mint a muzsikájuk. Ez a kékruhás tündér is édesen, derűsen, játékosan beszélt vele az előbb. Azután vá­ratlanul elkomolyodott. Isten tudja, mi­lyen gondolatok ébredtek benne, A magya­rok tele vannak emlékkel, nehéz, sötét em­lékekkel és úgy látszik, az emlékek erő­sebbek, mint ők. Mégis, mindegy. Bár már itt lenne me­gint, bár már láthatná, tündöklő és gyász­­fátyolos arcát. Csupa titok és csupa szép­ség. Milyen más, mint az ő hölgyeik, akik karcsuk, szőkék és hűvösek, keveset be­szélnek, sokat kacagnak és abban a kevés­ben amit beszélnek sem mohdanak sokat. Érezte, hogy ez a kékruhás ismeretlen még nagyon sokat mondhat neki, vagy ha nem is mond, sokat jelent néhány szó is. Az em­ber a képzeletével gyönyörű hátteret fest a szavak mögé. Másnap újra látta és látta harmadnap, negyednap is. A napokból hetek lettek. Napsütött, ten­­gerszagu hetek, egy-egy fényes tündöklő órával az ő számára. Délelőtt találkozott az ismeretlen hölggyel, mindig a fehér sziklák­nál. Senkisem járt erre. A vendégek, külföl­diek a tengerpart másik részén szoktak sé­tálni, a mólón, ahol a nagy hajók kikötöt­tek. Itt álltak a gazdag madeiraiak villái, itt hullámzott délben a korzó, itt muzsikált délután a helyőrség zenekara. A tengerbe nyúló parányi félszigetig még a szerelmes párok sem andalogtak. el, ők a városi park pálmái és leánderei között bújtak meg. Erzsébet egyedül volt az angollal, a ten­gerrel és a versekkel, amelyeket a fiatal­ember olvasott neki. Heinet olvastak és Byront. Byron Don Jüanját a gúnyos, hi­deg, gonosz sorokat, az örökké szerelmes és a szerelmet soha sem ismerő lovag tar­ka kalandjait. Itt, a hispán partok közelé­ben, — ahol a természet titokzatos paran­csa szerint, amely megkívánja a tájtól a nemzeti karaktert, az alkonyati felhők Gra­nada és Burgos kőcsipkéihez igazodtak, —­­kellemesen izgalmas volt felidézni Don Juan lángoló és mégis jéghideg alakját. Beszélgettek Byronról a snleen, a fölény, a szabadságvágy és az életuntság kevert italától a mámoros költőről, azután újra, meg újra visszatértek a Dalok könyvéhez. Közös nagy szerelmük mégis csak Heine volt. Erzsébet szerette apró, népdalformáju verseit, amelyeknek sóhaj szerűen egyszerű dallama árulta el legjobban a költő kristá­lyosán nemes forma-kulturáját. Csak egy bimbózó tavaszi fa, vagy egy őszi színek­kel fátyolozott virágos kert, egy l^egyi for­rás, vagy egy hűvös, ezüstzöld esthajnalban feltűnő csillag lehet olyan mélységesen szép, egyszerű és szivetdobbantóan mély, mint Heine rövid versei. T • Miről beszéltek még? Állatokról és lovakról. Az angol gyakran vett részt falkavadászaton. A szeme még kékebb lett s a száján még tettebb lett a mosoly, amikor a száguldó telivérekről be­szélt, a félőrülten ugató kutyafalkáról, a nagy fűben, a váratlan árkokban, az őszi bozótban gyorsan lángnyelvként fellobbanó vörös rókáról. Erzsébet csillqgó szemekkel hallgatta. Beszélt az öreg vadászkastélyok­ról; a tág, évszázados sötét bútorokkal be­rendezett hallókról, ahol lobogó kandalló előtt gyülekeznek csípős, őszi reggeleken; beszélt a vidám vadászbálokról , ahol az urak vörös frakkban táncolnak, a hangulat fesztelen, mint a pajtások tréfálnak egy­mással a ladyk és gentlemenek . . . azután beszélt Brightonról, az angol tenger sem­mihez nem hasonlítható sós és mégis édes — édes, édes — hazai leheletéről. Az eső­verte szürke homokpartokról, sétákról, amelyeket fütyülő szélben, zuhogó angol záporban tesznek. Beszélt Írország sma­ragd mezőiről, a házicsipkéről, amelybe a feketehaju ir leányok legszebb álmaikat himzik bele; a fehér juhnyájakról és az angol “háziszőttesről”, a hires angol posz­tóról, amelyen érzik százféle gyári művelet után is az angol rétek szénaillata. (Folytatjuk.) ^ UJ ÉS HASZNÁLT SZEMÉLYAUTÓK ÉS TEHÉRAUTÓK ELADÓK RUSZNÁK LAJOSNÁL 8345 N. BROADWAY MEYER CHEVROLET CO. Telefon üzletben: EV. 3-4444 Telefon otthon: UN. 7-2802 Magyarok! Mielőtt valamit vásá­rolnak, — kérjék a mi árainkat! BECSÜLETES KISZOLGÁLÁS! SOUTHLAND TV CO. Sales and Service 3763 Gravois Ave. PRospect 6-7788 I HAGY MAGYAR FESTŐMŰVÉSZ 1845 julius 4-én született Szi­­nyei Merse Pál felstőmüvész, a magyar festészetnek Munká­csy Mihály mellett legnagyobb tehetségű képviselője. Első nagyjelentőségű munkáját, a Majális cimü képet 1873-ban festette. E képével nem aratott sikert és ezért visszavonult és húsz éven át alig festett. 1896-ban fordult feléje a köz­figyelem és attól kezdve az uj magyar festészet legünnepel­­tebb művésze lett.-------•-«•) ------­HENRY FORD nevű ember, Winston-Salem, North Caroli­­nában bejelentette, hogy a Ford autóját ellopták. ELADÓ East St. Louistól délre 2 éves, 3 hálószobás (mellékhelyiségekkel), ranch tipusu ház. Ára: $12,500. Gázfűtés, léghütés, redőnyök és zsaluk, a házzal mennek. Lefizetés: $2000. Részletes információért ír­jon erre a címre: A. F. LAWRENCE, 32 Lauralee Drive, 4 Centerville Sta., 111. Vagy hivja a köv. telefont: BR. 1-1614. Ha a magyarság jó bútort, vagy villanyfelszerelési cikket vásárol nálunk — pénzt takarít meg MINDIG. MOSLEY-THUNER FURNITURE CO. 2122-26 SO BROADWAY Tel: PRospect 1-0510 Hétfőn, pénteken és szombaton nyitva este '/2 9-ig Alapítva 1884-ben! AND LOAN ASSOCIATION 1827 South 18th Str. St. Louis 4, Mo. Tel.: PRospect 2-7700 Magyar barátaink! Itt pénze $10,000.00-ig biztosítva van. A magyar negyedhez közel, mindég szívesen állünk rendelkezésükre JAVÍTANI AKARJA LÁTÁSÁT?! — Keresse fel Dr. Elmer J. Diehl, Sr., O. D. és Dr. Elmer J. Diehl, Jr.T O. D. szemész és optikusokat akik tudo­mányos gondossággal és művészi ízléssel késziték a legtökéletesebb szemüveget. - Szemüveg javítását azonnal elintézik. Ingyenes parkolás! — Nyáron légliiités! PHONE FL. 2-9408 4571 GRAVOIS (AT NEOSHO), ST. LOUIS 16, MO. Betétje biztosítva van Hallgassa rádió programunkat a “Polish Polka Hour” programon vasárnap d. u. 12-1 között a WAMV állomáson. Ezenkívül hétköznapon 6:15 P. M.-től 6:30 P. M.-ig délután fenti rádióállomá­son (V490 Radio Dial) LADUE Sheet Metal Works Industrial-Commercial Residential A magyarok itt jó kiszolgálást kapnak Fűtés. — Léghütés — Javítás Csatornázás stb. Oil and Gas Fired Furnaces. 3726 S. Jefferson - Tel. PR. ä-oi456 ST. LOUIS, MO. G. H. Grosche, tulajdonos Háztulajdonosok, Figyelem! Minden házalakitási, javítási;^ács, asztalos és festőmunkát mérsékelt áron, garancia mellett vállal honfitársunk! írjon a köv. címre; ANDREW LANG 4351 SHREVE Vagy hivja a köv. telefont: EVergreen 3-9260 ST. LOUIS 15, MO. BUY U. S. SAVINGS BONDS I I v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom