St. Louis és Vidéke, 1958 (46. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 1. szám

1958 január 10. “S T. LOUIS fiS VIDÉKE 3-IK OLDAL Áz utolsó magyar betyár 245. FOLYTATÁS A sors szeszélye valóban nem mindennapi véget tartoga­tott Ladányi Gerson számára. És most, hogy kétségbeesett, reménytelen magányában ver­gődött a párisi katonai rendőrség börtönében, sok minden az eszébe jutott. Megjelent előtte Bonyhádi András képe és em­lékezett arra, hogy — Eonvhádi András éppen ilyen ártatlanul várta a halálbüntetését a tiszavári fegjházban és várja most is, ha csak azóta fel nem akasztották. Ennek ő volt az oka! És ime: most számára ugyanolyan sorsot tartogatott az Isten. Vészesen igazolódik az ősi mondás: szemeit szemért, fogat fogért. Bonyhádi András ártatlanul elszenvedett halá­láért, neki is ugyanígy kell fizetnie! És talán azért van ez az egész, — mert Andrást Velencében elárulta. Most már bosszankodott, szerette volna meg nem történtté tenni az egészet. Nem is érti, miért nem engedte futni a két legényt, amikor semmi haszna nem volt abból, hogy elfogják őket. Rá különösebb veszélyt azután, hogy kiszabadult a kar­maikból, nem jelentettek, pusztán a bosszúvágy dolgozott ben­ne, amikor rájuk uszította a velencei csendőrséget. Nagyon kellemetlenül érezte magát és ez a kellemetlen érzés szinte percről percre növekedett. Hiszen percről percre közeledett — a kivégzés ideje is. Holnap reggel hat órakor . , . Újra és újra fülébe csengett Couvricr tábornok szava. Ez a kérlelhetetlen, rideg és hideg, kemény, katonás hang. Már a hang csengéséből megérezhette, hogy megpecsételődött a sorsa. Hiába töprengett, hiába tanakodott, hogyan — kerülhetné el a végzetet. Itt tanakodni nem lehetett, nincs mentség, nincs’ kiút, elitélték és az ítéletet végrehajtják. Holnap reggel hat órakor! Beteljesedik rajta a — kémek sorsa . . . Gerson elkeseredetten harapdálta az öklét, reszketett egész testében, ordítani szeretett volna és már mgpróbálkozott azzal is, ami kisgyerek kora óta nem jutott eszébe, — imádkozott . . . 24b‘. FOLYTATÁS — És sikerült megmenekülnie? Az őr nevetett: — Azt.már nem! Nem megy olyan könnyen ... A velen­cei börtönből nem igen szoktak megszökni a rabok . . . — Hát mi történt? — Belefulladt a tengerbe! János felhördült: — Jóságos Isten! . . . Az arca megrémült, a szemei csillogtak, ^ad fájdalom rᣭ­ta meg az egész testét, az iménti reménykedését egyszerre mély­séges fájdalom váltotta fel, ezek a szavak úgy hatottak rá, mintha kegyetlen tőrdöfést mértek volna a szivére. SZÁZNEGYVENKETTEDIK FEJEZET A börtönőr A velencei börtönben, amikor észrevették András szöké­sét, olyan fejvesztett kavarodás lett-úrrá, mint a megbolyga­tott méhkasban. Az egész őrszemélyzetet mozgósították, hogy a szökevényt élve vagy holtan előkeritsék. De hiábavaló volt minden, a fogolynak nyoma veszett. — rruarcsnok ur — eute'Ae a kutatás befejezése után az egyik őr —, mindent elkövettünk, mindent átkutattunk, — a szökevény kétségtelenül a tengerbe fulladt . . . Olyan vihar tombolt, hogy a hullámos tengerből lehetetlenség" volt partra kerülnie . . . Menthetetlenül elpusztult . . . A parancsnok toporzékolt dühében, de a megtörténten vál­toztatni' nem tudott: — Hát jó! — mondta végre a parancsnok. — Gondoljuk, hogy a tengerbe fulladt. A magyar hatóságokhoz el is küld­jük a jelentést ebben az értelemben, a másik foglyot pedig útnak kell inditani mielőbb, nem akarom, hogy még ezzel is valami baj történjék . . . Tullio, maga kiséri el a foglyot a magyar határig . . . — Igenis, parancsnok ur! — De aztán nyitva legyen a szeme, nehogy ez is elillanjon! — Garantálom, hogy átadom a magyar hatóságoknak! — Különben segítséget is kap! Triesztben a pályaudva­ron már várni fogja egy börtörfőr, remélem ketten csak el tudnak kisérni egy foglyot minden baj nélkül . . . A parancsnok ezzel átadta Tullionak azt a kisérő iratot, amelyet át kell majd szolgáltatnia a magyar határon a ma­gyar hatóságok kiküldöttjeinek, egyben külön levelet is a igondjaira bízott, amelyben megírta, hogy csak az egyik fog­lyot tudja elküldeni, mert a másik menekülést kísérelt meg, ami azonban nem sikerült, mert menekvés közben belefulladt a viharzó tengerbe. Tullio átvette az iratokat; felvette az utazás alatt felme­rült költségekre kiutalt összeget, azután pedig lement Bagyó Jánosért, akit megláncoltak és igy kellett elindulnia a hosszú útra. János még azt a megalázást sem bánta, amit a megbilin­­cselés jelentett, mert örült, hogy a hosszú utón most legalább újra együtt lehet Andrással, akitől kegyetlenül elszakították. De legnagyobb meglepetésére egyedül indították el. Beültették egy gondolába, amely a börönőr kíséretében kivitte t velen­cei indóházba. Egyelőre még nem szólt semmit, mert abban reményke­dett, hogy Andrást bizonyosan más utón es másik gondolával vitték ki s majd csak az indóházban fognak találkozni. De itt is hiába tekintgetett jobbra-balra, — sehol sem látta a hűsé­ges barátot. Csak egyszerű utasok vártak a vonat indulására a velen­cei pályaudvaron s amikor meglátták a megbilincselt foglyot, ijedten húzódtak el tőle. Közeledett a vonat indulásának ideje. Az utasok egymásután felszálltak. A foglyok szállítására külön fenntartottak egy fülkét, amely a vonat elején volt. János, ahogy ide vezették, még mindig abban reménykedett, hogy ebben a fülkében találkozik majd Andrással, de aztán a reménykedése csalódássá alakult, amikor — itt sem találkozott vele. Amikor a vonat elindult a velencei pályaudvarról, már nem állta meg szó nélkül és megkérdezete fegyveres kísérőjét. — Hát egyedül visznek? — Egyedül! — Mi van a társammal? öt nem hozzák? — Nem! — Miért9 Hiszen a parancsnok ur úgy hirdette ki előt­tünk a határozatot, hogy mind a kettőnket együtt szállítanak Trieszten keresztül a magyar határra! —y így is volt! De a társa menekülést kisérelt meg! János szemei felcsillantak: N / JAVÍTANI AKARJA LÁTÁSÁT?! — Keresse fe' Dr. Elmer J. Diehl, Sr., O. D. Dr. Elmer J. Diehl, Jr.r O. D. szemész és optikusokat akik tudo­mányos gondossággal és művészi Ízléssel készítek a legtökéletesebb szemüveget. - Szemüveg javítását azonnal elintézik. Ingyenes parkolás! — Nyáron léghiités! Pll'ÓNE FL. 2-9408 4571 GRAVOIS (AT NEOSHO), ST. LOUIS 16, MO. Jánost borzasztó elővette ez a híradás. Borzalmas, rette­­. notes csalódást jelentett a számára. Andrást valósággal a bál­­' ványozásig szerette. Szerette az előtt is, de igazán csak azóta l ismerte meg, hogy együtt ették a földönfutás keserű kenyerét. Sok olyan a-lkalom nyílott, amelyben feltárhatta szive igazi érzelmeit és János ekkor látta, milyen talpig férfivel, milyen jóságos szivü, nemes gondolkodású, minden jóval, becsületes érzéssel áthatott igazi emberrel hozta össze a sors. i. ; Mellette derűsnek látta az életöt akkor is, amikor vihar­felhők tornyosultak rajta. Otthoni nyugalmát szívesen feláldozta azért, hogy osztoz- i zék András kalandos .sorsában. 1 És most . . . most elvesztette ezt a hűséges barátot, aki­­. nek nemes gondolkodását, egyenes jellemét, őszinte szeretetét, : becsületes megértését soha, de soha nem tudja elfelejteni. > A hir annyira lesújtotta, hogy nem tudott szólni egy szót. A fejét a vonat ablaka felé forditotía és a vastag üveg­ablakon keresztül bámult az elsuhanó tájakra. De a szemei csak tétován, üvegesen bámulta, esak*nézett, de — nem látott 2 semmit. 1 A gondolatai minduntalan Andrásnál jártak. És ahogy gondolkozott a sorsa felett, eszébe jutott az is, hogy talán Isten akaratából történt igy minden, ahogyan tör­tént és azért történt igy, hogy András a menekülés közbeni halál mentesitse attól a másik, szégyenteljes halálnemtől, amely- akkor várt volna rá, ha visszakerülnek Tiszavárra. Inkább a tenger, mint az akasztófa! De azért mégis mélységesen sajnálta Bonyhádi Andrást, hiszen a derék rápolti legényt jobban szerette, mint ahogy ^ testvért lehet szeretni. Mindig jó és mgértő volt vele szemben. — okos, képzett, világosfejü férfi volt, aki mellett nemcsak ’ jól érezte magát mindig, hanem sokat tanult is . . . Sokszor gondolkozót is azon, hogyan szedte magába. Ajidrás ßzi_ajs.Qk 1 tudományt. Most mindennek vége! . . . Szegény András valahol a tengerfenéken pihen, de legalább életében vége a sok küzdelemnek, amelyből ugyancsak ki ju­tott a része, pedig még fiatal volt. r De Jánosnak ökölbeszorult a megbilincselt keze, amikor, arra gondolt, hogy szegény Andrásnak mennyit kellett szén- i i vednie és mennyi megaláztatáson kellett keresztülmennie. Mi­­| lyen szép és boldog lett volna az élete, ha az az átkozott La­­j dányi Gerson nem születik erre a világra, — ennek az em- i bernek köszönhette minden szerencsétlenségét, még — a halá­lát is. Meghalt, mielőtt ki tudta volna mutatni a becsületes­ségét. be tudta volna bizonyítani az ártatlanságát . . . 1, Ám ha igy történt, — ha meg is nyugszik az Isten ki­fürkészhetetlen akaratában — magára nézve mint örökséget ,1 fogadja azt a gondolatot, hogy tovább kell küzdenie András- tiszta nevéért. * i , Még nem tudta, hogy mi lesz a sorsa, ha Tiszavárra ke- rül és ott felelősségre vonják olyan bűnért, amelyet soha el , nem követett, de az az elhatározás már szilárdan, kitörölhetet­­t lenül élt a szivében, hogy — András igazságáért, becsületes­ségéért tovább fog küzdeni . . . A kis állomások egymásután elmaradtak mellettük, érde­­) érdekes, változatos tájak mellett rohant el a vonat és késő este i volt, amikor befutott a trieszti állomásra. Itt át kell szállni, pár óra múlva indult tovább egv másik vonat. Tullio ugv gondolta, hogy a várakozás óráit majd 5 a vacsorával töltik el, bár a maga számára* sokkal jobb pro­gramot is össze tudott volna állítani Azelőtt itt élt és itt hagyott egy leányt, akit nagyon szeretett. ?Jegdobbant a szive amikor őt küldték el erre az útra, mert arra gondolt, talán sikerül annyi időt szakítania, hogy bemenjen a városba, de ha ’ odamenet nem is sikerül, visszafelé jövet, amikor már nem kel' a fogolyra felügyelni, mindenesetre úgy intézi a dolgát, hogy J legalább egy pár órát Triesztben töltsön az éjszemü Lydia mellett, " A vonat befutott a trieszti pályaudvarra, az utasok siet­­-tek mielőbb leszállói, Tullio nem akart feltűnést csinálni ’ egyelőre benn maradt foglyával a vonatban és csak amikoi mindenki ehagyta már a vagont, a legutolsónak szállott le. Megindult a pályaudvar egyik várótermébe a megbilin 1 cselt fogollyal, amikor hirtelen melléje szegődött valaki. — Tullio börtönőr Velencéből? — kérdezte. Tullio visszafordult: Egy magas, erős férfi állt mögötte, ugyanolyan börtönőri u ruhát viselt, mint ő. — Igen, az vagyok! — Én pedig Luigi Derventi börtönőr, a trieszti fogházból Ide rendeltek ki, hogy két foglyot kell kisérnünk a magya határra ... De én csak egyet látok . . . — Tényleg csak egy van! A másik megszökött, de szökés közben a tengerbe fulladt! A trieszti börtönőr megbólintotta a fejéit: , — Úgy kellett neki! — így most csak ezt az egy foglyot kell átadni a magyar határon! — magyarázta Tullio. (Folytatjuk! Alapitva 1881-ben! AND LOAN ASSOCIATION 1827 South 18th Str. • St. Louis 4, Mo. Tel.: PRospect 2-7700 Magyar barátaink! Itt pénze $10,000.00-ig biztosítva van. A magyar negyedhez közei, mindég szívesen áliiink rendelkezésükre MAGYAR ÓRÁS, aki most érkezett Magyarországból és évtizedes gyakorlata van fran­cia, svájci, amerikai stb. karórák, úgyszintén faliórák javításában, valamint ékszerek átalakításában és javításában, — ajánlja szolgála­tait a magyarság szives figyelmébe. HAMILTON ÓRAK NAGY VÁLASZTÉKBAN ÁDLER LÁSZLÓ 342 Arcade Bldg. St. Louis 1, Mo. Tel. GA. 1-1003 A Szt. István r. k. Egyházközség hírei Ft. VRABÉLY ISTVÁN, plébános Ft. SIMON LAMBERT, S. O. Cist. 744 South Third Street, St. Louis 2, Missouri. Telefon: CE 1-9062. Misék: Vasárnap: 7:30 a. m., 9 a. m., 10 a. m. (magyar), 11 a. m. Hétköznap: 6:30 a. m., 8:00 a. m. Szentgyónás mindennap mise előtt BRENTWOOD BANK Irwrfwgod Wvd. & Diniéi Boone fcxpfeiiwey .. .Vernier FDJ.C. EGYLETEINKR01 ST. LOUISI ELSŐ MAGYAR NŐI SEGÉLYEGYLET. — Gyűléseit a hó­­első vasárnapján délután 3 órakor tartja a Magyar Házban. Elnök: Spitzer Mihályné (tel. HU. 1-5126), titkár: Mrs. Ben Balogh, 702 E. Gar­den, Webster Groves, Mo. Telefon: WO 1-0119. A VAROS SZIVÉBEN, kellemes, fasoros utcában, elsőrendű szomszédságban van a Káldor család szállo­dája, hol átutazók is kaphat­nak kényelmes, tágas, úri kényelemmel berendezett szobákat, — napi $2 árban és feljebb. PARKHURST HOTEL 228 NORTH TAYLOR AVE. ST. LOUIS 8, Mo. Telephone: FRanklin 1-8081 A szálloda a város legismer­tebb utcájától, a Lindell Blvd.-tól egy pár lépésnyire van, — egy blocknyira a Cathedrálistól, két blocknyi­ra a Forest Parktól és, a Lindell Bus az utca sarkán áll meg. Szobák hétszámra már $8.00 árban kaphatók. ST. LOUISI MAGYAR HÁZ EGYESÜLET. — Gyűléseit tartja mindén hó első vasárnapján a Ma­gyar Házban. Elnök: Hauser Antal; titkár: Gaubek Rezső, 3935/a Tholo­­zan, St. Louis 16, Mo. Könyvtár: Minden hó első és második vasárnap­ján d. u. 3-5-ig. A WILLIAM PENN (VÉRHO­­VAY) 209-es ST. LOUISI FIÓKJA. Gyűléseit tartja minden hó második vasárnapján d. u. 3 órakor a St. Louisi Magyar Házban. Elnök: Sol­tész Pál. Ügykezelő: Hauser Antal', 3613 Ohio, St. Louis 18, Mo. Phone: PR 6-4055. Mindenfajta biztosítás a legelőnyösebb feltételek mellett! A Szt. István templom OL­TÁREGYLETE január 12-én, vasárnap a szokásos időben, tartja tisztviselő választással egybekötött havi gyűlését, melyre b. tagjait és a belépni szándékozó hölgyeket meghív­ja a vezetőség. Mise után ebé­det szolgálnak fel, a választás után pedig társasjáték lesz. A SZT. ISTVÁN EGYLET1' teaesttel összekötött havi gyű­lése január 23-án csütörtökön este fél nyolckor lesz, melyre úgy a tagokat, mint minden rnás érdeklődő magyar testvért meghiv a vezetőség. Gondosko­dás történik valami műsorról is. Már most jegyezze elő az Ol­táregylet február 9-i FARSAN­GI BÁLJÁT. Jegyek, kijátszó könyvek kaphatók. Disznótoros ebédet, vacsorát szolgálunk fel. Az 50-50 Club decemberi tisztségviselői a következők let­tek: Elnök: Ray Hammen, al­­elnökök: Mrs. Anna Soltész és P.A. Blease. Mrs Soltész a Club első magyar tisztségviselője és egyben 50 dollár boldog nyerte­se. További sok szerencsét kí­vánunk! WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION, a Verhovay Életbiz­tosító és Betegsegélyző Granite City 187-ik osztály. Gyűléseit tartja min­den hó második vasárnapján délután 2 órakor a Granite City Magyar Házban. Elnök Elek Dezső, 1737 Spruce St., Granite City, 111., ügyke­zelő: Csömör Mózes, 1025 Washing­ton St., Madison, 111. Tel.: TRiangle 6-5854. Beteglátogató: Kozma Ele-A GRANITE CITY-Í MAGYAR HÁZ BIZOTTSÁG. Gyűléseit tartja minden hó harmadik vasárnapján, es­te 7 órakor a Magyar Házban. Elnök id. Kozér János, titkár: ifj. Kozér Já­nos; pénztárnok: Petrás István; gondnok: Kákóczi István. Telefonja: TRiangle 6-9529. ELŐFIZETÉSI SZELVÉNY= ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 3420 Magnolia Ave., St. Louis 18, Mo. Mellékelten küldök..............Dollárt a ST. LOUIS ÉS VIDÉKE előfizetésére és kérem azt pontosan küldeni (megindítani) az alanti címre: Név Cim ..................................................................... Város..................................................... Állam Betétje biztosítva van Hallgassa rádió programunkat a “Polish Polka Hour” programon vasárnap d. u. 32-1 között a WTMV állomáson. Ezenkívül hétköznapon S.45-től 6-ig dél­­után fenti rádióállomáson (1490 Radio Dial) Háztulajdonosok, Figyelem! Minden házalakitási, javítási; ács, asztalos és festőmunkát mérsékelt árpn, garancia mellett vállal honfitársunk! írjon a köv. címre: ANDREW LANG 4351 SHREVE Vagy hívja a köv. telefont: EVergreen 3-9260 ST. LOUIS 15, MO.

Next

/
Oldalképek
Tartalom