St. Louis és Vidéke, 1956 (44. évfolyam, 1-26. szám)

1956-02-24 / 4. szám

MK OLDAL "ST. LOUTS ES YTDÉKE" 1956 február 24. ST. LOUIS ES VIDÉKÉ furnished Every Other Friday by the Hungáriát. Publishing Company COLOM AN KALDOR, Editor VlH NOHTH T4YLOR AVENUE ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 1-8081 and FRanklin 1-1923. Subscription rates for one year in the United States ............................. $3.50 Bungary arid other Foreign Countries ........................................................... $4.00 ST. LOUIS ÉS VIDÉKE MELJELENIK MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEN KALDOR KALMAN, szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal: 228 NORTH TAYLOR AVENUE — ST. LOUIS 8. MO. Telephone: FRanklin 1-8081 and FRanklin 1-1923. Előfizetési ára egész évre az Egyesült Államokban ................................. $3.50 Magyarország és más külföldi országra ..................................................... $4.00 Entered as Second Class Mail Matter April 18, 1313, at the Post Office at '■u Louis. Mo., under the Act of March 9, 1897. Melyik a tizenöt legjobb magyar regény? A RUTGERS UNIVERSITY, sitási forgalomban, nem kap- New Jersey állami egyeteme hatók országunkban. nevében WILLIAM H. F. LA- „ .................................... MONT, a következő levelet In-1 Reménykedéssel nezek elebe. térte szerkesztőségünkhöz: : h0F. °!“k “T?* a “Az európai regényirodai­­pártolásának « mák közül, talán éppen a ma- seB‘tefe"ek gyár irodalom á legelhanyagol- ?r0“a'Jaí magta>al»‘ a tabb országunkban, ezért őszin- “ lehetőséget arra, hogy lel­tén szeretném az amerikai ol- ílvIak lapJuk °lTMs°ta»°rana* vasóközönség figyelmét felhív- filmét erre az ügyre. ni reá | Kívánatos volna, hogy lap­' jaikban közzétegyék a mellé- A gazdag magyar irodalmi kelt könyvjegyzéket, felhívva könyvek között tizenhárom az olvasók érdeklődését és se­­olyat találtam, amelynek van gitségüket kérni oly módon, jó angol fordítása, s talán még hogy a jegyzék végén található Önöket is meglepi, amikor három kérdésre megkülönböz­­megirom utánuk való kutató- tetett gondossággal választ ad­­som eredményét, azaz, hogy janak.” ezek közül a könyvek közül je-, A levélhez mellékelt könyv­­lenleg már egy sincs könyváru- jegyzék a következő: BABITS MIHÁLY .............................. Halálfiai Eötvös József ................................. a falu jegyzője GÁRDONYI GÉZA ............................. . A láthatatlan en:l)or GÁRDONYI GÉZA ............................... Ejrri Csillagok GÁRDONYI GÉZA .............................. Isten rabjai GULÁCSY ÍREN .................................. Fekete vőlegények HERCZF1G FERENC .......................... Az elet kapuja HERCZEG FERENC ........................... Pogányok ILLYÉS GYULA ................................. Puszták népe JÓKAI MÓR ............................................. A kőszívű ember fiai JÓKAI MÓR ............................................. Az uj földesur JÓKAI Mólt ............................................ Az aranyember JÓKAI MÓR ............................ ............ A jövő század regénye KAFFKA MARGIT ........................... Színek és évek KARINTHY FRIGYES ........................ Utazás a koponyám körül KASSÁK LAJOS ................................. Egy ember élete KEMÉNY ZSIGMOND ...................... A rajongók KEMÉNY ZSIGMOND ...................... özvegy és leánya KEMÉNY ZSIGMOND ...................... Zord idő KODOLÁNYI JÁNOS ......................... Boldog Margit KODOLÁNYI JÁNOS ......................... A vas fiai KOMÁROMI JÁNOS .......................... Ordasok KOÓS KÁROLY ................................... Az országépitő KOSZTOLÁNYI DEZSŐ .................... Édes Anna KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ..................... A véres költő KRÚDY GYULA ......................................A vörös postakocsi MAKRAI SÁNDOR .............................. ördögszekér MÁRAI SÁNDOR ................................ Vendégjáték Holzanóban MÁRAI SÁNDOR ................................ Féltékenyek MIKSZÁTH KÁLMÁN ...................... A fekete város MIKSZÁTH KÁLMÁN ...................... Szent Péter esernyője MOLNÁR FERENC ............................ A Pál-utcai fiuk MÓRA FERENC ................................... Az aranykoporsó MÓRA FERENC .................................. Ének a búzamezőkről MÓRICZ ZSIGMOND ....... ................. Légy jó mindhalálig MÓRICZ ZSIGMOND ........................... A boldog ember MÓRICZ ZSIGMOND .......................... Erdély NÉMETH LÁSZLÓ .............................. Kocsik szeptemberben NÉMETH LÁSZLÓ ............................. Iszony NYIRő JÓZSEF .................................... Uz Bence NYIRő JÓZSEF ................................... A sibói bölény A gyász óráiban mindenre kiterjedő figyelemmel állunk Harrisburg és környéké magyarságának rendelkezésére. GASKINS FUNERAL HOME 109 WEST POPLAR, — HARRISBURG, ILL. 1911 óta szolgáljuk a környéket. — Bert Gaskins és Robert Gaskins. Harrisbtig, III. HARRISBURG és környéke magyar­ságának ajánljuk autójavító műhe­lyünket. Szakszerű autójavítás, festés. — Automobil alkatrészek! — Legyen ón is egyik megelégedett magyar ügyfelünk. 1936-1948 kocsikba való uj motorok kaphatók! Saline Motor Co. CHEVROLET DEALERS Telefon: 69 HA KITŰNŐ ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOT ÓHAJT, nézzen be üzletünkbe. Festék, szigetelő, tető, stb. Arirstrong-Walker Lumber Co. 601 N. 11th St. — Terre Haute, Ind. Tel. C-3367 üdvözlet sok derék Terre Haute-i magyar vevőinknek. Bármily autójavításra van szüksége, elvégezzük! Smittys Texaco Service 19th & 8th Ave. Terre Haute, Ind. Tel: CRaicford 9177 SZABÓ DEZSŐ ..................................... Az elsodort falu TAMÁSI ÁRON .................................... Jégtörő Mátyás TAMÁSI ÁRON .................................. Ábel a rengetegben TORMA! CECILÉ ................................ Emberek a kövek közölt TORMA/ CECILE ................................ A régi ház WASS ALBERT .................................. Elvész a nyom WASS ALBERT .... ............................ Ember az országút szélén ZILAHY LAJOS ................................... A két fogoly ZILAHY LAJOS .................................. A földönfutó város KÉRDÉSEK: 1. ) Melyek azok az Ön által nagyraértékelt regények a ma­gyar irodalomban, amelyeket, — a felsoroltakon kívül, — szükségesnek tartana a jegy­zékbe felvenni? 2. ) Saját birálata szerint a megnevezettek közül, melyik a 15 legjobb magyar regény? 3. ) A 15 kiválasztott magyar regény közül melyiket gondol­ja elég értékesnek arra, (ha van ilyen) hogy az Ötven Vi­lágirodalmi Remekmű közé felvegyék? KÉRELEM OLVASÓINKHOZ Kérjük olvasóinkat, áldozza­nak figyelmet erfe a kimondot­tan magyar kulturális ügyet szolgáló felhívásra. A RUT­GERS EGYETEM a fentebb idézett körlevelet már eddig is megküldte körülbelül 50 hely­re, tanultabb emberekből álló olvasócsoportokhoz, — de a be­érkezett válaszok és vélemé­nyek nem adhatnának tiszta képet mindaddig, amig meg nem kérdeznék a nem hivatá­sos emberek, a csak szórako­zásból olvasók véleményét is. A beküldött válaszokat utol­jára az Egyetem gyűjti össze és az általuk nyert tapasztalat és kivánalom szerint lépnek majd összeköttetésbe a külön­böző amerikai kiadóhivatalok­kal. Az Egyetem egyedüli célja, hogy a nemzetközi viszonylat­ban kulturális célt szolgáljon, megismertesse az angolul be­szélő olvasóközönséggel a ma­gyar' irodalmat. Reméljük, hogy olvasóink kö­zül minél többen fognak vála­szolni a három kérdésre s azt elküldik hozzánk, hogy azáltal mentsék, segítsék magyar kul­túránkat, magyar kultúránk­nak angol nyelvbe való átülte­tését. ősi magyar bününk, hogy so­hasem fordítottunk elegendő fi­gyelmet és erőt arra, hogy leg­drágább kincseinket bemutas­suk a világnak. Zenei alkotá­saink, — éppen nemzetközi nyelve miatt, — hamarabb ki­szivárogtak és közkinccsé vál­­! talc, ellenben íróink sokszor nemzetközi viszonylatban is ki­váló mester-munkáinak más | nyélvre való fordítására soha­sem fordítottunk elég gondot. Valóban úgy volt, mint aho­gyan egy hajdani neves diplo­mata megírta a szegedi Szép­halom c. rövidéletü folyóirat­ban, egyik mulatságosan szo­morú novellájában, hogy, ha még akad is nagyritkán kül­földi ember, aki kiváncsi a magyarokra, érdeklődik kultú­rájuk iránt, az ilyen fehér hol­ló kezébe se tudunk adni tör­­j ténelmünkről, müvelődésünk- i ről, a magyar géniuszokról szó­ló könyvet. így aztán továbbra is összetévesztik Bukarestet Budapesttel, sejtenek valamit táncos kedvünkről és a csár­dásról, csodálkoznak nyelvünk nyel vtani csodálatosságain, amelyek nem illenek bele az európai nyelvcsaládok gramati­­kájába, de semmi egyebet nem tudnak rólunk. Mindnyájan érezzük, hogy milyen végtelen szükségünk van reá, s milyen büszkeség ; lenne magyar népünk számára, ha egy jópár magyar mestermii megjelenne angol fordításban, 1 amelyet aztán minden angolul J tudó olvashatna szerte a nagy­világban, — nem szólva a ma­gyarság második és harmadik i nemzedékéről, amelyik már nem beszéli apáik nyelvét, de legalább fordításban megismer­hetné őseinek kulturális érté­keit! Lapunk a jegyzék esetleges kibővítéséről, valamint a- be­küldött véleményekről később egy újabb cikkben számot fog adni. KIS EPIZÓDOK a nagy orosz forradalom idejéből Irta: HANZELY FERENC, Milwaukee, Wise. Budán, a Halászbástyán ál­lott Julián barát szobra. Kelet felé, Ázsia felé nézett. Mert ott járt ő; bizton Turkesztánban is. ő hozta a hirt Batu tatár i kán világhódító terveiről. Századokkal később Körösi Csorna Sándor és Vámbéri Ár­min azok a tudós elmék, kik ázsiai kutató munkájukkal vi­lágszerte elismerést szereznek a magyar névnek. Fogd hát meg kezemet drá­ga Magyar Testvér. El foglak Benneteket vezetni Samar­­kandba, hol a világhódító Ta­­merlán tatár kán sírjánál el­mélkedhetsz a Muhi pusztai gyászos magyar pusztuláson. Csillagos estéken együtt néz­zük a Göncöl szekere ragyogá­sát és csodálkozunk azon, mi­ért is áll az itten olyan alacso­nyan és nem oly magasan mint messze otthon, szép Magyar­­országon. Az örökké felhőtlen turkesz­­táni égben szemeink együtt kutatják fel és találják meg az eget ostromolni látszó Hi­malaya hegység hótakarta or­mait. Azon túl, valahol az indiai lejtőn, Dsardsilingbep nyugosz­­nak Körösi Csorna Sándor hamvai. Emitt egy hosszú tevekara­ván van indulóban, órákig néz­zük őket, miglen elvesznek a nagy homok-sivatagban. Ki tudja, Julián barátnak melyik kései utódja indult el útnak, hogy ismét fellelje a Magyarok- 5 nak erre valahol létezett és i sejthető őshazáját. 1 1914-ben, az I. Világháború (kitörésekor a budapesti első honvéd gyalogezredhez vonul be jelen sorok Írója. Kiképzés után harcol a Kárpátokban és Galíciában, az oroszok ellen. 1915 májusában mint zászlós, hadifogságba esik. Pár napos gyalogmenet és majd egy hó­napig tartó vasúti utazás után, a kb. félezer főnyi hadifogoly­társaság Turkesztán fővárosá­ba, Taskentbe érkezik. Ott, a 3-as tüzérlaktanyába lesznek internálva. 1917-ben a tábor egy részét Szibériába, más részét Skobe­­levbe, egy turkesztáni kis vá­roskába telepitik át. Itt éri a szerzőt áz orosz forradalom. E történelmet formáló idők egyes eseményeit, tragikumait, másszor komikumait, — a szer­ző jelen cikksorozatban örökí­ti meg. Minden cikk egy önálló egész. A szerző valódi és igaz tényeket, neveket sorakoztat fel egymásutánban. Nem nyilvánít egyéni véleményt. Nem kritizál semmit, senkit seholsem. Rá­bízza magára az olvasóra vagy hallgatóra, hogy az egész cikk­sorozat elolvasása vagy meg­­ha'lgatása után az egyedül al­­| kothassa meg véleményét, fel­­' fogását a kommunizmus lénye­géről, vagy legalább is egy for­radalom borzalmairól. Előre is köszöni Mindannyiotok szives figyelmét, a Szerző. ¥ MOSZKVA 1921-BEN Késő ősszel érkeztünk Tas­­kent-ből Moskvába. Az “Inva­lidusok házában” — szállásol­jak el bennünket. Itt értesültünk arról, hogy a nemrég megkötött nemzetközi i egyezmény élteimében a ma-1 gyár kormány kiadja Szovjet-! Oroszországnak a Budapesten' halálra Ítélt magyar kommu­nista népbiztosokat és egyéb vezetőket. Ennek ellenében 1 a Szovjet kiadja a megtorlásul túszként visszatartott magyar hadifo­goly tiszteket. Még kellemesebben érintett | bennünket az a másik megle-' petés, hogy az első kommunis­ta csereszállitmány, Nyisztor, S volt földmivelésügyi népbiztos­sal az élén, máris magérkezett Moszkvába. így minket azonnal regiszt­ráltak a második kicserélendő szállítmányba. Vártunk az ország minden részéből érkező tusztársainkra. Papváry Elemér ezredes, a a magyar “Hiszekegy” szövege szerzőjének a férje, lett a szál­lítmány parancsnoka. Történt, hogy — hivatalos megkeresésre, — engem ren­delt ki tolmácsul a most érke­zett kommunisták mellé. Ha ma visszagondolok a ve­lük való találkozásra, meg kell vallanom, egyik fél sem érzett politikai bosszuérzetet a másik ir'ányába. Ellenkezőleg! A hazai szó, a magyar szó varázsa, feledtetett mindent. A moszkvai ünnepélyes fo­gadtatás után, — katonai disz­­század a pályaudvaron, — bi­zonyára más lehetett a min­dennapi élet rideg valósága, mert a fiatalabbak könnyek között emlegették, hogy ők nem igy képzelték el a kommuniz­must és szánják-bánják a múl-1 tat. • Nem úgy az idősebbek. Po­­tyondi, Újpest, később Pápa város népbiztosa, Srötter, Új­pest város vörösőrségének pa­rancsnoka — minden áron az Oroszországban való maradás­ra akartak engem rábir'ni. Sröttert ösmertem még gyer­mekkoromból. Az Újpesti Tor­na Egylet népszigeti futbalpá­­lyajának volt a kezelője. Diák­koromban az Újpestben ját­szottam én is. Srötter ösmerte édesatyámat is. Beszélgetésünk során közöl­te velem a lesújtó hirt, hogy édesatyám elhalálozott. Kért, maradjak hát itt, a Szovjetben, vele. “Hét évig vártam, hogy vi­szontláthassam édesatyámat. Ha ez nem is volt lehetséges, legalább sírja gondozása miatt, édesanyám vigasztalása végett — sietek most már haza” — volt a válaszom. ' Meg kell említenem, hogy édesatyám halálhíre nem volt igaz. 1922 januárjában boldo­gan láttuk egymást viszont, Budapesten. ❖ Egy napon arra kértek az elvtársak, hogy vezessem el őket a piacra; a magánpiaci árak igen érdekelnék őket. Úgy is volt. Elmentünk a pi­acra. Lehetett vagy mínusz 30 fok Celsius. Rongyokba, kendőkbe, vattával bélelt köpönyegekbe burkolt emberek százai. Asz­­szonyt alig llehetett megkülön­böztetni a férfiembertől. Nin­csen vert deszkabódé, nincsen ereszalj. Egy örökös mozgás. Minden árus kézben viszi, lo-MEGHÍVÓ A St. Louis-i Magyar Ház Egyesület Vezetősége szeretettel meghív minden magyart és azok barátait a Magyar Házba 1956 március 18-án, d. u. Vz4 órakor kezdődő ünnepi ! MŰSOROS ELŐADÁSRA M Ü SOR: ELSŐ, RÉSZ: MÁSODIK RÉSZ: Megemlékezés Soproni Bálint iró MÁRCIUS 15-ről ! “NAGYAPÓ MESÉI” Énekszámok ! c. énekes, tftncos, zenés Szavalatok mesejátéka A bevétel tiszta jövedelme a Magyar Ház és a Szent István templom támogatását szolgálja. Rendezés: Hauser Antal. — Zcjpe: Könnyű jászló Műsorvezető: Csengődy Gyula. Táncok, fényhatások: Gaubek Rezső. Belépődíj: $1.00 — Gyermekeknek díjtalan. Szeretettel vár mindenkit a Rendezőség. BROTHERHOOD WEEK (Február 19—26, a National Conference rendezésében) VILÁGSPORT ÉS TESTVÉRISÉG BROTHERHOOD WEEK February 19-26 Sponsored by the National Conference of Christians and Jews bogtatja áruját. Van itt min­den. De semmi sem uj. Minden ócska, használt, férfi és női alsó, felső ruhák; cipők, csiz­mák, batyinkik. Rubáskák és derékszíjak. Tányérsapkák és astrachán - fövegek. Frakk, szmoking, bricsesz-nadrág, női báli ruhák. Ceruza és gyufa ... És ami a legfontosabb, ott­hon sült, illatos szagu kenyér­­lajblik. r-Mint a viharzó tenger árja, hullámzik ide és oda a tömeg. Magával sodor téged is. Szivetfacsaró szomorú lát­vány a piac. Egy hosszú, véres 'háború és még véresebb polgár­­háborúk sora után, — mintha egy nemzet végkiárusitásáía került volna itt a sor. * A kenyér megjelenése a pia­con Lenin uj politikájának volt köszönhető. A NÉP, magyarul uj gazdaságpolitika, az éhínsé­get lett volna hivatva megaka­dályozni. De már késő volt. A forradalom megszüntette a magántulajdont. Még a kis­­paraszt kezéből is kivette a földbirtokot. Erre az történt, hogy a paraszt csak annyit ter­melt, amennyi elég volt, hogy ő maga és családja ne éhezzen. Természetszerűleg, a követke­ző évben beköszöntött egy a Sovjet-rend s z e í* t alapjaiban megrázó, — általános éhínség. Az uj politika előírta a min­den paraszt által beszolgálta­tandó mező- és állatgazdasági termelvények mennyiségét. Amit azon felül termelt a pa­raszt, azt szabad piacra hoz­hatta és eladhatta. Mondották az elvtársak, hogy ők semmiben sem látnak szükséget, mert mindent ter­mészetben és bőségesen kap­nak. De érdekelné őket, mibe ke­rül a kenyér fontja. Megkér­deztem. Csekély 6 millió rubel volt. Megkaphattad azonban egy kis marék sóért. Akkoriban só volt az értékmérő. — Bár a Sovjet sókészlete majdnem ki­meríthetetlen volt, de nem volt elegendő vasúti anyaga a szál­lításra. Sóért, — kaphattál mindent. Srotternek a lábán remekbe | (Folytatás a 3-ik oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom