St. Louis és Vidéke, 1955 (43. évfolyam, 1-26. szám)

1955-07-01 / 13. szám

2-IK OLDAL “ST. LOUIS ÉS VIDÉKE” 1955 julius 1. ST. LOUIS ÉS VIDÉKE Published Every Other Friday by the Hungáriái. Publishing Company COLOM AN KALDOR, Editor 228 NORTH TAYLOR AVENUE ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 1-8081 and FRanklin 1-1923. Subscription rates for one year in the United States ........................... $3.50 Hungary and other Foreign Countries ....................................................... $4.00 ST. LOUIS ÉS VIDÉKE _______MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEN KALDOR KÁLMÁN, szerkesztő Szerkesztősét: és kiadóhivatal: 228 NORTH TAYLOR AVENUE — ST. LOUIS 8. MO. Telephone: FRanklin 1-8081 and FRanklin 1-1923. Előfizetési ára egész évre az Egyesült Államokban ............................... $3.50 Magyarország és más külföldi országra ................................................. $4.00 Entered as Second Class Mail Matter Ap-M 18, 1313. at the Post Office at St. Louis, Mo., under the Act of March 9, 1897. AZ OROSZOK KIVONULÁSÁT SÜRGETI A KORMÁNY ÉS A TÖRVÉNYHOZÁS A San Franciscóban junius 20-ikán megkezdődött külügy­miniszteri tanácskozást nagya­rányú előkészületek előzték meg Washingtonban. A State Department osztályvezetői és szaktanácsadói minden eshető­ségre gondosan előkészített tervekkel felkészülten állottak azoknak az amerikai diploma­táknak a rendelkezésére, akik San Franciscóban képviselik az Egyesült Államokat. Számos beadvány érkezett ezzel kapcsolatban a Fehér Házba és a külügyminisztérium­ba, mely az orosz megszálló csapatok Magyarországról ki­vonásához kérte az Egyesült Államok világhatalmi súlyá­nak érvényre juttatását. De­troit és Washington magyarjai értékes történelmi adatokat foglaltak Írásba és juttaták •illetékesekhez memorandumok formájában. Az AMSz Keleti Kerülete New Yorkban tartott gyűlési határozata alapján $300 hozzájárulással sietett a központ kiadásainak fedezésé­hez és egy millió aláírás ország­­szerete összegyűjtését sürgette. Az Amerikai' Magyar Szövet­ség washingtoni irodája az ed­diginél is lázasabb tevékenysé­get fejtett ki a közelmúlt hetek során. Mindenütt hivatkozott arra, hogy a magyar népnek már 1920-ban Trianonban, 27 év múlva az 1947-ben Párisban kötött úgynevezett “békeszerző­désbe” nem volt beleszólása, még kevésbé harathatta hang­ját a közelmúlt varsói katonai egyezség megkötésével szem­ben. Az utóbbival szeretné most kijátszani Moszkva azt az Egye­sült Államok által is aláirt kötelezvényét, hogy Ausztria önállóságának v i s szaállitása után a szovjétcsapatokat kivon­ja Magyarország területéről. A kérdés olyannyira előtérbe ke­rült és az amerikai kormány annak olyan fontosságot tulaj­donit, hogy John Foster Dulles külügyminiszter személyesen tanulmányozta végig a Magyar­ország felszabadítása érdekében az oroszokkal szemben fel­használandó érveket. William Fife Knowland cali­­forniai szenátor pedig a tör­vényhozás külügyi bizottságá­nak ülésén hangsúlyozta leg­nyomatékosabban a szovjet Magyarországról kiszorításá­nak szükségességét. Dulles kül­ügyminiszter ígéretet is tett, hogy minden rendelkezésére ál­ló eszközzel szorgalmazza ugv San Franciscóban, mint júli­usban Genf ben a magyar kér­dés kedvező megoldását. Hoz­zátette viszont az amerikai kül­politika vezetője, hogy nem az Egyesült Államok igyekezetén és jóhiszeműségén, hanem a szovjet kétszínűségén fog múl­ni, vájjon visszaszoritható-e most a Kárpátok hegyláncán­­tulra a világot kettéosztó Vas­függöny. Senator Knowland, a felső­ház kormánypártjának vezető­je junius 23-ikán részletesen ki fog térni egyrészt a kommunis­ta világveszedelem, másrészt Magyarország felszabadításá­nak kérdéseire. Az országszer­te nagy tekintélynek örvendő, a kis nemzetek felszabadításá­nak fontosságát tántorithatat­­lanul hirdető Knowland beszé­dének szövegét a Szövetség köz­pontja szét fogja küldeni az amerikai magyar sajtónak. * í* * A SZÖVETSÉG A MIÉNK — ne nézzük tétlenül, hogy állan­dóan anyagi gondokkal kell küzködnie. Egyleti, egyéni meg­ajánlásainkat" küldjük közvet­lenül e címre: American Hun­garian Federation, 527 Mills Building, N.W., Washington, 6, D. C.--------5 5 fe5----------­HÚSZ ÉV ALATT a farme­rek lovainak száma 17 millió­ról 6 millióra csökkent,--------------------------­A SZÖVETSÉGI KORMÁNY szolgálatában lévő polgári egyé­nek száma május 1-én 2,361,168 volt. ILYENEK AZ AMERIKAIAK A kommunista propaganda el akarja hitetni a világgal, hogy az amerikai nép dollár imádó, hogy az önző és semmi mással nem tőrödének, mint saját jólétükkel, hogy fenntart­hassák azt a magas életszín­vonalat — amit elértek. El akarják hitetni, hogy az Egyesült Államok világhata­lomra tör, le akarja igázni a világot és az európai koloniális hatalmak-Anglia és Francior­­szág-utódaként mi akarunk kizsákmányolni más népeket. Gyűlöletet szítanak ellenünk a világ minden táján — mert az hiszik, az segítheti őket ab­ban az igyekezetükben — hogy a kommunizmus gyorsabban terjedjen és Moskva uralma alá hajthassák a világot. Mert manapság nem terjed úgy a vörös téboly, mint Mosk­­ve szeretné. Az általuk rab- I igába hajtott európai országok | népeinek jaj szavát nem lehet j teljesen elzárni a világtól — és I ismerik azt a jólétet, amit a vörös paradicsom jelent. Japánban is igyekeznek a legszélesebb körökben lázitani ellenünk, elhitetni a japán nép­pel a mesét, hogy milyen önző, lelketlen nép az amerikai — ami azonban nehezen megy, mert ott szolgálatot teljesítő fiaink nem úgy viselkedtek és viselkednek, mint akik önzők és szívtelenek lennének. Csak egyetlen pé’dát emlí­tünk ezúttal: Cullen W. Irish kapitány és neje, akik ott él­nek Tokyoban sorsjegyet vet­tek egy Vallejo, Cal. jótékony­­sági sorsolásra. Az első dijat, 50,000 dollárt egy vallejoi automobil árusító cég adta — azzal a kikötéssel, hogy aki azt megnyeri, olyan jótékony célra adhatja, amilyenre akar­ja. , Irish kapitány és neje nyer­ték meg az 50,000 dollárt és lét, 25,000 dollárt kétfelé oszt­ják és azt két japán árvaház­nak adták, mig a másik felét az Egyesült Államokban jut­tatták egy árvaháznak. Amikor a japán nép ilyen adomány hírét, hallja, akkor aligha hiszi el a kommunis­ta szó’amokat az amerikai nép dollár imádatáról, önző­­ségéről más népekkel szembeni szívtelenségéről. A kommunista propaganda mestereinek nehéz dolguk van, amikor az amerikai népről kell nekik uj és uj meséket kitalál­ni, hogy megygyülöltessék ezt a nemzetet. AZ OCEAN KERTJE A Csendes-óceán trópusi övé­nek hajósai gyakran látnak égbeszálló fehér felhőt. A felhő a’a-tt tajtékzó hullámtorlasz, vonala fehérük. Tapasztalt ha-! jós messze elkerüli az ilyen he­lyet. Korallszigetek vannak ott. A szigetek sáncai közé zárt tenger sekély, lagunás vi­ze a trópusi nap hevétől gyor- j san párolog, igy keletkeznek a veszélyt jelző fehér felhők. Mert a mélység veszedelmes szirteket rejteget s az örökké háborgó ár óvhatatlanul ösz­­szetöri a hajót, mely közelébe merészkedik. ~Á V’üSüfa’íszígPtetT' veszélytelenül a benszülöttek fatörzsekből összeállított, töré­kenynek látszó, kirakodó ladik­jával lehet megközelíteni. A könnyű csónakot a hullámok felkapják s az Jáncolva repül­ve, de mindig ’sértetlenül éri el a sziget sáncát. Itt aztán uj csodás világ tárul fel. Francé Rezső, aki öt világrész csodáit bámulta meg, a korallok biro­dalmát találta legszebbnek. “A választás — Írja — mindig gondot okoz és sokáig töpreng­het az ember, vájjon a trópusi őserdő vagy a Csendesóceán szigeteinek csodálatos vulkáni tájai érdemlik-e meg ebben a szépségversenyben a kitünte­tő koszorút, vagy vájjon az Al­pok havasi virágmezeinek va­rázsa-e, mert ez itt a legkomo­lyabb versenytárs, éppen úgy, miként az európai májusi rét és a tavaszi erdő, amennyiben tudniilik még nem fosztották meg természetes díszétől. Hosz­­szu találgatás után mégis azt hiszem, hogy a melegtengerek vizi korallvárosai javára kell döntenem mert ezekben egye­sül az ősszhangzó színes virág­szépség a sziklahegység vad­­regényességével, a tenger ma­gasztossága egy leírhatatlan sokféle állatvilág kalandossá­gával, az egészet a varázslato­san szép déli ég világítja meg és gyakran pálmasuttogás, tró­pusi virágok, tűzhányók kere­tezik, de mindig szikrákkal bo­rítja el a természet őserejének dühe, me’y a hullámokat dö­rögve csapja a külső szirtek­­hez.” A MÉLYSÉG VIRÁGAI Csodálatos ellentét. A sán­con innen egymásra torlódó, vad, sokszor több méter magas hullámok, a sáncon túl a tró­pusi nap aranyában csillogó nyugodt, tiszta víztükör. A viz látszólag sekély, hiszen a fenéken nyüzsgő, mozgó, viru­ló állatvilág tisztán látható. Pedig ez a viz gyakran 30 méter mély. Tűzpiros virágok, hatal­mas gombák, furcsa legyezők, hófehér, ágas-bogas bokrok si­mulnak a puhán zöldelő, bár­sonyosmohába és minden ág, minden tüske, gomba tele van apró kis virágokkal. A kis vi­rágok, a korall-állatok. A tüs­kék, a csövek, az ágak és a zeg-zugos, csipkés szirtek, a meszes héj, melybe veszély idején meghúzzák magukat. Ebben a tarka, virágos kert­ben élőlényei milliói tanyáz­nak. EzjMcü^b csillogó apró I i cft. k ffj cl f V i ll 0.111-sebesen illannak tova. A szivár­vány minden színében tündö­kölnek a papagájhalak, a ten­ger drágakövei. Egyik kék, mint a zafír, másik, mint a türkisz, találunk smaragdzöl­det és rubintpirosat vagy sár­gát, mint a topáz. Hosszú fá­tyolként lebeg némelyik hal hártyavékony uszonya, mási­ké pedig furcsa, hegyes tüské: ben végződik. Ragyogó, de sok­szor groteszk alakjukhoz fel­bukkan, hol eltűnik a korall­virágok színes rengetegében. A fenéken áttetsző rákok mász­kálnak, tarka csigák, kagylók nyitott héja fekszik a fehér törmeléken, piros és fehér ten­geri csillagok lebegnek és fur­csa tüskésbőrűek, otromba ten­geri uborkák hevernek lom­hán. Ebben a védett, csendes, túlfűtött vízben diadalmas szépségben ünnepel az élet. A LAGUNA RABLÓI Az ember azt hinné, örök béke honol itt a csendes mély­ségben, pedig folyik a létért a harc, a végezhetetlen, az örökös. A sok állat egymást pusztítja, marja. A virágok nyitott kelyhei éhes szájak, a kagylók és csigák zsákmány­ra lesnek, férgek fúrják, törik és pusztítják az ágas-bogas koralicserjéket, egymást űzik a halak és minden hulladékot felfal a korall. A nyílt vizek rémei is szívesen keresik fel a laguna vizét. A mélyben ólál­kodik a poüp szörnyű karjai­val, ijesztő szemeivel. Cápák keresik áldozatukat s ahol meg­jelenik iromba testük, elhal a táj, becsukódnak a virágok, elbújnak a halak, becsapód­nak a kagylók. A LAKATLAN SZIGET A tengernek ezt a csodás kertjét magas sánc zárja körül. A sánc a korall-állatok vázaiból épült fel. A Csendes-óceánban számtalan apró vulkáni szár­mazású sziget van, bizonyára :zázával akadnak olyanok, ahol még ember sem járt soha. De, ha ember nem is, a ha­­zátlanul bolyongó, apró korall lárva megleli e szigeteket s a sziget oldalain a viz alatt 50-70 méter mé’ységben megtelep­szik, s elkezdi építeni birodal­mát. Felépiti meszes vázát, kibon­takoznak az ágas-bogas cser­jék, a gumók. A telep terjesz­kedik, körülöleli a szigetet, mint egy gyűrű. Emelet eme­letre épül. Az alsó emeletek már csak alapul szolgálnak, a koralltörzseket a furókagy­­lók, férgek és más állatok szét­rombolták, mig végre a korall­­törzsek egyrésze finom homok­ká lesz, mely kitölti a hasadé­­kokat. Eközben a telep nő a tenger színe felé. Amikor azon­ban eléri a viz színét, megakad az építés munkája. A sziget esetleg a korallnemzedék segít­ségére jöhet. Süllyedni kezd s a korallok újra építenek. A sziget végre teljesen viz alá merül s a korallszigetek ko­szorúja övezi az elmerült csú­csot. A korallkoszoru külső öve gyorsabban és erőteljesebben nő, a hullámzó nyílt óceán több táplálékot és oxigént nyújt. A külső öv igy hamarabb éri el a felszint, a felszínre ju­tott koraüok elpusztulnak, a hullámok a sekély parti tenger görgetegeit szakadatlanul do­bálják erre az elhalt övre, fi­nom iszap tapasztja össze a laza törmeléket. Megszületik a kopár sánc, mely a laguna vi­zét körülzárja. A tenger azon­ban tovább munkálkodik, nö­vényhulladékot dob a sáncok­ra s ebből és a finom homok­ból kialakul a termő talaj. Ki­­csirázik az első mag, rendsze­rint mérföldes utakon hányó­dott s végre révbe ért kókusz­pálma magja s nemsokára haj­ladozó pálmák árnyékában pi­hennek meg az átvonuló ma­darak. Szél szárnyán és huTá­­mok hátán érkezik a többi la­kó, elragadott rovarok, pillan­­■gók- .aJáWvsw*«tewN&nak-walá, he­tekig hányódott és végre part­­ravetett odvas fákból száraz­földi állatok kúsznak elő. ' A tenger habjaiból megszületik a földi élettér. KORALLOK HAZÁJA Mindenütt a trópusi övben, hol a tengervíz hőmérséklete nem süllyed 20° alá, élnek a korallok. Igazi hazájuk a Csen­des-óceán számtalan apró szi­getcsoportjával. Ausztrália kele­ti partjain 2000 km hosszúság­ban a parttól 100 km széles tengerszalaggal e 1 v á 1 asztva húzódik a Nagy Barrier-zátony. Az Indiai-óceánban, a Vörös­tengerben, az Atlanti-óceán trópusi övében, habár cseké­lyebb mértékben is, "de a partok mentén sokhelyt megtalálható. A közönséges zátonyépitő korallok előkelő rokona a ne­mes korall, melynek tömör, skarlátpiros vázából dísztárgya­kat csiszolnak. Ezek megtalál­hatók az Atlanti-óceán keleti partvidékén, a Földközi-tenger­ben, az Indiai-óceánban, a Nagy Szunda-szigetek és Japán vizei­ben. örök törvények őrzik a lét folytonosságát. A korall csodá­latos példáját szolgáltatja a természet szakadatlan építő munkájának. A vízben felol­dott meszet kivá’asztja egy apró élő test. A láthatatlan atomokból vázak épülnek fel, gyenge élő testek védő páncél­jai. A telep évenként néha fél, máskor 14 mm-t, leggyorsab­ban építő fajok esetében 15 cm-t női. És amint a láthatat­lanból test lesz, úgy alakul lassan, végtelenül ismétlődő folyamatok révén egyes tör­zsekből, majd telepekből a ret­tegett korallszirt, a hullámtö­rő gát, a zátony, melynek vas­tagságát a fúró sokszor 300m­­en felülinek állapi tj a meg. Sőt az Alpesek földtani középkorá­ból 1000 m vastag korall mész­köveket is ismerünk. A korall épit, elhalt vázákon Felhívás A Magyar Egyletek Nagybizottsága az idei Magyár Nappal kapcsolatosan augusztus 21-én, vasár*­­nap leány (szépség) népszerűségi versenyt szándékozik ren­dezni. Ezért tisztelettel felkéri az összes highischoolos vagy annál idősebb magyar lányokat, hogy ebbe a versenybe be­nevezni szíveskedjenek. A "nyerő és az összes résztvevők ér­tékes dijakat kaphatnak és nekik a legszélesebb publicitást biztosítjuk. A résztvevők nemes munkájukkal a Magyar Házat segitik. Szeretnénk minél több magyar lányt látni ebben a szépségversenyben. Jelentkezni lehet: JOSEPH S. SEPER rendezőnél, 5520 Partridge, City cim alatt. Telefonja: CO 1-1630. Vagy a MAGYAR HÁZBAN és a NAGYBIZOTTSAG TAGJAINÁL július közepéig. uj élet csírázik, mindaddig, amig a terület süllyed. Ha a sülyedés megáll, a korall nem épit tovább. Ha pedig a folyamat megfordul és süllyedő területek emelkedni kezdenek, ha uj szárazulatok emelkednek ki a koralltelepek felső, élő emelete szárazra ke­rül, a korallok elpusztulnak. A habokból mészkőhegy emel­kedik ki. A bűvös kert szilárd tömött kővé válik s csak a megkövült korailkelyhek, az apró mikroszkopikus mészal­­gák és csöpp foraminiferiák elszórt vázmaradványai emlé­keztetnek a trópusi tengerre, mely valaha a mészhegyek fölött hullámzott. Az orvosi tudomány haladása 50 év alatt Dr. Jonas Salk védőoltása a gyermekparalizis ellen az or­vosi tudomány legújabb diada­lát jelzi a betegségek felett. Az elmúlt ötven év folyamán sok olyan ragályt és kórságot si­került legyőznünk, amelyek az emberiség átkai voltak, a leg­régibb idők óta. Az elért eredményeket a sta­tisztikában az általános élet­tartam örvendetes emelkedése jelzii. 1900-ban az újszülött csecsemő átlagos élettartama csak ötven évre terjedt ki, ma pedig közel hetven évre. Egy fél :■/századdal ezelőtt három cse­csemő közül csak egy érte el a hetven évet. A mai csecsemők­nek több mint a fele fog het­ven évig élni. A haladás elsősorban a ragá­lyos betegségek megfékezésé­nek köszönhető, amelyek főleg £i gyermekek soraiban pusztí­tottak. Védőoltások és a ba­­cillusokat irtó orvosságok fel­találása (mint penicilin, vagy streptomycin) forradalmasítot­ták a betegségek elleni védel­met. De hozzájárultak a siker­hez az élelmiszereknek és víz­ellátásnak tudományos ellen­őrzése is, a rágcsálók és férgek irtása és az egészségügyi tu­dományoknak a nép körében való ismertetése. A gyermekek közt az öt leg­gyakoribb ragányos beteg­ség a himlő, difteritisz, kanya­ró, vörheny és szamárköhögés voltak azelőtt. A himlőt és dif­­teritiszt majdnem teljesen ki­irtották védőoltásokkal. A sza­márköhögés felett a védőoltá­sok és orvosságok kombináció­ja aratott diadalt. A kanyaró veszélyét oltások és a gamma globulin injekciók korlátozták. A vörheny halálos kimenete­lét vegyi anyagok adagolása teszi a nagy ritkaságok közé. A világ majdnem minden részé­ben megszűnt a tifusz és a vér­­has. A malária kitörését a DDT rovarirtó csökkentette, a kolera, tifusz és veszettség el­len oltásokkal védekeznek. 1900-ban az influenza és tü­dőgyulladás együttesen álltak az első helyen, mint az elhalá­lozások okai. Második helyen a tüdővész állott. Azóta mindkét betegség lejebb került a “rang­létrán”. A tüdőgyulladás kifej­lődését az antibiotic orvossá­gok akadályozzák vagy gyó­gyítják meg, a tüdővészt a közegészségi viszonyok feljaví­tása, orvosságok adagolása, ol­tások adagolása és sebészeti beavatkozások előzik meg. A csecsemők vérhasi megbetege­dését a szülők általános felvi­lágosítása szüntette meg. Ezzel szemben más betegsé­gek azok, amelyek a többiek­hez viszonyítva gyakrabban végződnek elhalálozással, mint ezelőtt. A hosszabb élettartam következtében a szervi elvál­tozásokat okozó kórok azok, amelyek gyakrabban végződ­nek halálos kimenetellel. Ilye­nek a szív megbetegedései és a rákbetegségek, amelyek ma el­ső helyen állnak. A balesetek is többször okoznak halált, mint azelőtt. A szívbajok és a rák ellen az American Heart Association és az American Cancer Society tőkegyüjtő ak­ciói szerzik meg a küzdelemhez szükséges pénzügyi alapot. UJFAJTA SZEKRÉNY Angliában olyan plasztik anyagból készült szekrényeket gyártanak, amelyeket nappalra össze lehet hajtogatni és kis csomagban bárhová könnyen el lehet vinni. Éjszakára viszont ki lehet nyitni és a ruhát szé­pen összehajtogatva belerakni. ( HA KITŰNŐ ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOT ÓHAJT, nézzen be üzletünkbe. Festék, szigetelő, tető, stb. Armstrong-Walker Lumber Co. 601 N. 11th St. — Terre Haute, Ind. Tel. C-3367

Next

/
Oldalképek
Tartalom