St. Louis és Vidéke, 1954 (42. évfolyam, 2-26. szám)

1954-06-18 / 13. szám

1954 junius 18. "ST. ^FOUIS ÉS VIDÉKE” 3-IK ÓLDAL I___________ U z utolsó magyar betyár (Folytatás) Elmondta, hogyan került Zsuzsika az intézetbe, milyen gonddal, szeretettel és fáradtsággal gyógyitotta hosszú időn keresztül, hogyan tudta meg, hogy a férjétől azért idegenkedik, mert — gyilkosnak tudja . . . — Ami ezután történt — folytatta később —, azt ön már tudja, kapitány ur, hiszen éppen önhöz fordultam állapitsa meg, mennyi igaz abból a vádból, amit az asszony elárult . . . — Igen! Pontosan emlékszem! Sajnos az ebben az ügy­ben folytatott nyomozás azonban nem vezetett eredményre Ladányi Gersont nem sikerült seholsem megtalálni ... De ha megtalálnánk, akkor sem érnénk sokat vele, mert az említett ügyben a nyomozás adatai minden kétséget kizáróan azt a . . . ej . . . hogy is hivják . . . igen .... igen . . , Bonyhádi Andrást jelzik bűnösnek és igy az asszonynak az a feltevése, hogy a férje ölhette meg azt az embert, valószínűleg csak agyrém, ami a betegségéből maradt meg benne Kornády Miklós bólintott: — Igen, ezt már akkor szomorúan vettem tudomásul s bár az én véleményem az, hogy az asszony tökéletesen meg­gyógyult és az emlékezőtehetsége is teljes mértékben vissza­tért, — mégis azóta kételkedni kezdtem . . . Főleg azután, ami akkor várt rám, amikor a kapitány úrtól lejöttem ... A szánt, amelyben Zsuzsikát hagytam, üresen találtam . . . Eltűnt s az óta hiába várom vissza, teljesen nyoma veszett . . . Azóta nincs se éjjelem, se nappalom és most is csak azért jöttem emberek közé, azért fogadtam el ezt a meghívást, mert a sok ember között talán elterelődik a figyelmen az én nagy bánatomról, talán elfelejtem néhány órán keresztül, hogy mi tépi az én szerencsétlen szivemet . . . Szánandó látvány volt a tudós professzor, ahogy csak­nem elzokogta magát. Berréty a vállára tette a kezét és jóságosán vigasztalni próbálta: — De kedves professzor ur, ne hagyja el magát, ha fáj­dalmai vannak uralkodjék felettük . . . ön a nagy tudós, aki­nek képességeit megcsodálja egész Európa, mindenkit meg tudott gyógyítani, minden betegséggel szembe mert szállni, csak éppen önmagát ne tndná meggyógyitani . . . — Sajnos, igy van . . . Érzem, hogy elégek, elpusztulok és amitől — a legjobban félek: megbolondulok ebben a nagy szenvedésben. A szerelem lángja, ha az én koromban per­zsel mé,g valakit, akkor — el is égeti, menthetetlenül, feltar­tóztathatatlanul . . .-----Úgy látszik — mondta a rendőrkapitány —, hogy nekem kell felcsapnom orvosnak és meggyógyitani önt. Hallgasson rám kedves betegem és nyugodjék meg, nincsen semmi baja. Az, amiket mond, higyje el, csak kényszer­képzet, amelyet amilyen gyorsan feltámad az emberben, éppen olyan gyorsan el is lehet űzni. . . Csak egy kis akarat kell hozzá . . . De mit is magyarázom önnek — Mindenben igaza van kapitány ur . . . Olyan meggyő­zően, annyira helyes meglátással beszél, mint egy igazi orvos. Csak éppen meg kellene fogadni azt, amit mond . . . Ehhez azonban én nem vagyok alkalmas . . . Lehet, hogy jó orvos vagyok, ezt nem én vagyok hivatott megállapítani, azt azon­ban nyugodtan meg merem állapítani magamról, hogy nagyon rossz beteg vagyok . . . —Az akaratát ne veszítse el! —Mindent megpróbáltam és minden hiábavalónak bizo­nyult . . Emlékszem azon a napon, amikor elveszítettem, ren­dületlenül bíztam abban, hogy visszatér . . . Amikor vissza­tértem az épületbe, odaálltam az ablak mellé, ahonnan éppen a Sárga Ház kapujára látni és órákon keresztül itt álltam, moz­dulatlanul, semmi mással nem törődve és lestem, hogy vissza­térjen, akit olyan nagyon várok . . . Észre sem vettem, hogy besötétedett, csak ott álltam továbbra is . . . Bejöttek, szóltak hozzám, hiába . . . Nem láttam és nem hallottam ... Az embe­reim csodálkoztak, hiszen ilyennek nem láttak még soha . . . Mint orvos mindig magam voltam a megtestesült pontosság és lelküsmeretesség . . . Lehetséges, hogy egy ember egyik óráról a másikra elveszítse ezeket a tulajdonságait ... Ha elmondanák nekem ezt a történetet, nem hinném el . . . De most el kell hin­nem, mert én vagyok a főszereplője, a sajnálatraméltó áldo­zata . . . — Mikor tűnt el az asszony? — érdeklődött Berréty kapi­tány. Kornády Miklós gondolkozott egy pillanatig, azután vála­szolt csak: — Azt hiszem éppen ma van egy hete! — Akkor megfeddem, professzor . . . Egy hete múlt, hogy egy gondjaira bízott beteg eltűnt és mindezideig még nem jelentette be hivatalosan a rendőrkapitányságon . . Hiszen ez könnyelműség ... Ha bejelenti, megindítjuk a nyomazást. talán még aznap előkeritettük volna . . . — Igaz, de látja, kapitány ur, éppen ebből az esetből Ítélheti meg a legjobban, hogy milyen a lelkiállapotom . . . Még erre sem gondoltam, pedig ez igazán a legegyszerűbb megoldás lett volna . . . — Nem baj! — vigasztalta meg a kapitány — Talán még mindig nem késő ... Én még ma éjszaka, amikor haza­térek, benézek a kapitányságra és kiadom az utasítást, hogy holnap korán reggeltől kezdve indítsák meg a legerélyesebb kutatást, hogy Ladányi Gersonnét előkeritsék ... És ha Pes­ten van, garantálom, hogy kétszer huszonnégy óra alatt meg is találom s talán visszaszerzem az ön boldogságát és lelki békéjét, kedves tanár ur . . . . Kornády Miklós felsóhajtott: — Bárcsak igaz lenne! KILENCVENHARMADIK FEJEZET Néha még történnek csodák! A két férfi: Pietro Sampierdarena és Dengeleghy András gróf mereven nézett szembe egymással a Linz városához cím­zett bécsi fogadó elsőemeleti pompás lakosztályában, amely a gróf otthona volt. Percekig tartott, amig Sampierdarena báró magához tért a kábulatából, de még mindig hitetlen kétkedéssel kiáltott a szoba közepén álló férfi felé: —ön az . . . Csakugyan ön az, kedves gróf . • ■ Alig észrevehető mosoly surrant el a gróf szájaszögletén, amikor válaszolt: — Mint láthatja . . . Csakugyan én vagyok, még pedig teljes életnagyságban és nem valami boszorkányosán ide vetí­tett kép, hanem — húsból és vérből való ember . . . S még a csontjaim is épek, amit magam sem akarok elhinni . . . Pietro érezte, hogy ezt a nehéz csatát csak úgy nyerheti meg, ha teljes nyugodtságot és biztonságot mutat. Valószínű, hogy a grófban lesz egy kis gyanakvás, ezt mintha máris észrevette volna, ezt a gyanút kell most legyőznie, még pedig valószínű, elhihető állításokkal. Ebből a nehéz helyzetből csak úgy tud ép bőrrel kiszabadulni s egyben csak akkor tudja továbbra is megőrizni a gróf bizalmát, ha elhiteti vele, hogy a saját vigyázatlanságának lett csaknem az áldozata. Most megkezdte színészi produkciója nagy jelenetét. Az arca örömtől sugárzott és túláradó, boldog harsogással kiál­totta a gróf felé: — Istenem, mennyire örülök, hogy viszontlátom . . . Nem is hiszi, micsoda szörnyű napjaim voltak ön miatt . . . Azt hit­tem, ott veszett a hegyekben és folyton gyötört a lelkiismeret­­furdalás, hogy miattam veszítette el az életét, mert én hívtam meg a semmeringi kirándulásra . . . Egész buskomor lettem, folytan csak az ön soYsa járt az eszemben Dengeleghy András gróf mind a két kezével szelíden meg­fogta Sampierdarena bárót és magához vonta. Nemhogy gyanakvás lett volna benne, hanem a hangja lágyan, határozottan sok szeretettel és őszinte barátsággal csengett, úgy, hogy Pietro egész meglepődött. — Ne is folytassa, kedves barátom — mondotta a gróf elérzékenyült hangon. — Tudok mindent! Tudom, hogy a szerencsétlenség után milyen önfeládozóari kutatta át az egész környéket, expedíciót szervezett és még éjszaka is engem ke­restek . . . Tudom azt is, hogy azóta sem szűnt meg érdeklődni irántam és higyje el, nagyon jól, nagyon megnyugtatóan ha­tott rám, hogy ilyen őszinte, becsületes, jó barát volt mel­lettem. Kinyújtotta a kezét és megszorította Pietro kezét: — Köszönöm, barátom, nagyon köszönöm ... És nem fogok megfeledkezni arról, hogy az ön igaz barátságát ha­sonlóval viszonozzam . . . Pietro elfogadta a kinyújtott kezet és megszorította. De ugyanakkor lángbaborult- az arca. Nagyon őszintén minden mellékgondolat nélkül hatottak Dengeleghy András gróf sza­vai, s még Pietrónak, aki pedig nem nagyon szokott nézni a formákra, arcába szökött a vér. hogy ez az ember ilyen őszin­tén és gyanútlanul bízik benne, megköszöni a jóságát, a sze­­retetét és becsületességét és — nem is sejti, hogy éppen az, akinek most a kezét nyújtja, tervezte ki ellene az ördögi sze­rencsétlenség gondolatát . . . Melegen megrázták egymás kezét és Sampierdarena báró elfogódottan válaszolt: — Higyje el, nagyon szégyellem magam és az, ami nem történt meg velem, talán még soha, most bekövetkezett: el­pirultam,, annyira restelkedem azon, hogy ön hálálkodik olyasvalamiért, amit emberi kötelességem volt*' megtenni és amit ön is egész bizonyosan megtett volna a helyemben ha velem történt volna szerencsétlenség . . . — Igen, ez természetes! — mondta a gróf. — De azért mégis jóleső érzés volt számomra, amikor már ott a Semme­­ringen is, de hazatérve, itt a fogadóban is hallottam, hogy milyen önfeláldozóan kutatott utánam és mennyire lehangolta a szerencsétlenségem . . . — Ha tudná, mennyit gyötrődtem, hogy nem maradtam mellette .... Akkor nem következett volna be a szerencsétlen­ség . . . Még ma se értem, hogyan történt. . . ön, úgy látszik elvétette az utat, rossz ösvényre tévedt, amely egyenesen a szakadéknak vezetett, annak a szakadéknak, mely már annyi emberáldozatot követelt . . . A gróf ráhagyta Sampierdarena báró megállapításait: — Igen, valószínű, hogy igy történt ... Én gyakorlatlan szánkázó voltam, feltétlenül bennem volt a hiba és nem is oko­lok senkit, a legkevésbbé pedig önt, aki igazán rendkívül barátságos és szolgálatkész volt irányomban rövid ismeret­ségünk alatt ... És ezt a barátságát meg akarom tartani a jövőben is . . .-----Nekem is ez a célom' — jelentette ki Pietro s a hangja talán azért csengett olyan őszintén, mert ezúttal tényleg — az igazat mondta. Valóban az volt a célja, hogy továbbra is jóbarátságban maradjon Dengeleghy András gróffal és a gyil­kos merényletet, amely első kísérletre a nagyszerű elgondolás ellenére sem sikerült, másodszorra több szerencsével kísérelje meg. — De gróf ur — kiáltott most fel Sampierdarena báró —, ön adósom nekem a megmenekülése történetével — Mindenki, akivel eddig beszéltem — mondta a gróf —, erre volt kiváncsi és én éppen erről tudok a legkevesebbét beszélni . . . Hogyan menekültem meg? Nem is emlékszem a részletekre, mint ahogy az egész kaland úgy él bennem, mint valami titokzatos és messzi esemény, amelyet eltakar az álmok ködfuggönye . . . Egyszer csak azt éreztem, hogy kiszalad aló­lam a talaj, elveszítem a szánkómat és zuhanok a végtelen mélységbe . . . Biztosan kitört belőlem valami rettenetes kiál­tás, de látja erre sem emlékszem . . . Csak a zuhanásra, amely azóta is kisért s amely annál borzalmasabb volt, mert nem veszítette mel az eszméletemet ... A levegő, amig a szörnyű esés tartott olyan élesen vágott belém, hogy ez, mint megany­­nyi tüszurás folyton ébrentartotta kihagyni készülő eszméle­temet ... És egyszer csak rettenetes csattanás hatolt a fülembe. (Folytatjuk) Alaguthoz élt a vonat s| csakhamar elsötétedtek a ko­csik. Egy tréfás ember, aki két idősebb hölggyel ült szemben a kocsiban, meg akarta tré­fálni őket és elkezdett, csup­­pantani, mintha csókolódzna valamelyikkel. Mikor kiért az alagútból a vonat, felállt az utas, megha­! jolt a két nő előtt és igy szólt: — Igazán nem tudom höl gyeim. Önök közül kinek kö­szönhetem azokat az élvezetes perceket, amiket az alaguton éltem át. A két nő egymásra nézett s aztán hátat fordítottak egy-' másnak. Mindegyik azt hitte, hogy a másik volt. AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG (Mills Bldg.. Pennsylvania & 17 St., N. W. a Fehér Ház mellett) Washington, D. C. — Telephone: NA 8-6470.--------•---------Uj rendelkezések az óhazába irányított csomagok dolgában i jegyzéket kell helyezni az óha- i zai vámhivatal részére. Ezzel szemben az amerikai posta mindössze acsomag tartalmá­nak általános leírását kívánja a burokra ragasztandó zöld cé­dulán (Customs Declaration), mely bármely postahivatalban díjtalanul kapható. John C. Allen, az amerikai postafőigazgató helyettese ju­nius 9-iki kelettel az alábbi le­velet intézte az Amerikai Ma­gyar Szövetség washingtoni központjához: “Érdeklődésére megerősítem azt a csomagküldési könnyítést, miszerint ezentúl NEM szüksé­ges a Magyarországba irányi-EGY ZSEBTOLVAJ négy asz­­szony erszényét lopta el e na­pokban, de mindössze 98 cent volt a zsákmánya, mert az egyik erszényben 50 cent, a másikban 18 cent, a harma­dikban 30 cent s a negyedikben egy cent sem volt.-----;—'-a!yZs>-^-----­KÉT BILLIÓ DOLLÁRT kí­vánnak befektetni vasúti fel­szerelésekbe a déli államok vasutai.---------------------­" A SZOVJET 'kORM^ÁNY-be­jelentette, hogy az orosz sakk­bajnokot nem engedik Ameri­kába jönni a nemzetközi sakk­mérkőzésre, — félnek, hogy itt marad s nem megy a bolsevista paradicsomba vissza. — -—3''=-'------­AZ AMERIKAI szövetségi kormány 39 és fél millió bushel tartalék gabonát adott el kül­földi országoknak.------------ga-...............- . A TENGERÉSZETI minisz­ter kijelentette, hogy Amerika fel van készülve egy esetlege.« szovjet támadás visszaverésére.-----------g a-----------------­A NYUGATI HATALMAK a genfi konferencián visszautasi­­tották a kommunista Kina ko reai ajánlatát, mely azt kíván­ta, hogy “semleges országok” ügyeljenek fel a koreai nép sza­vazatára, semleges államoknak Kina Csehszlovákiát, Lengyel­­országot jelölte ki, melyekről tudvalevő, hogy nem semleges, hanem kommunista uralom alatt lévő országok.----------------------­ARÁBIÁBAN egy törzset ta­láltak, melynek ősei a Szent­földön letelepedett keresztes hadak vitézei voltak.--------Scjgs».------­TÖRÖKORSZÁG 200 millió értékű hadisegélyt kap Ameri­kától. --------<4c3ga----------AZ ASSZONY PANASZA A feleség: Nálunk az a baj, hogy a férjem még újévkor sem tesz lakatot a szájára. Pontosan újévkor elkurjan­tottam magamat, mire a fér­jem csóválni kezdte a fejét és azt mondta: —Aranka, mire jó ez? Mi­nek ez a nagy öröm? — Te csacsi, — feleltem el­néző mosollyal — az ember úgy örül az újévnek. — Mért ? — Mért? Mert egy uj,boldo­gabb év kezdődik és az ember úgy érzi, hogy mindent lerá­zott magáról, ami az ó-évben rossz, gonosz és kellemetlen volt. — Szamárság! Téves gondo­latmenet! — Hogy-hogy? — kérdez­tem mire férjem igy felelt: — Lehet, hogy te mindent lerázol magadról és boldog le­szel, de mit szólják én, aki még csak téged se tudlak lerázni magamról?-----------------------■ APA ÉS NAGYAPA — Fiam, — dorgálja az apa a fiát, — már megint rossz vol­tál, ... Tudod-e, hogy ahány­szor rossz vagy, mindig egy hajamszála megőszül? — Óh, akkor apa nagyon rossz fiú lehetett, mert nagy­apának minden hajaszálá ősz. tott használt ruhaneműt fer­tőtleníteni és az utóbbit igazo­ló írást a szeretetcsomagokban mellékelni. Erről valamennyi amerikai postahivatalt értesí­tettük.” Ugyanakkor a Szövetségen keresztül hozza az amerikai postafőigazgatóság a magyar­ság tudomására, hogy ezentúl egy-egy Magyarországba kül­dött szeretetcsomag súlya az eddigi 22 font helyett 44 font leheti. Évente ugyanarra a cím­re mindössze két ilyen 44 fon­tos szeretetcsomagot engednek be Magyarországba, az évi ma­ximum tehát összesen 88 font marad. (Bővebb felvilágosítást a csomagok tartalmára vonat­kozólag bárkinek szívesen küld a Szövetség: 614 Mills Build­ing, NW, Washington 6, D.C.) Révész Gy. aláírással a ma­gyar postaügyi miniszter ne­vében junius elsejei kelettel ér­tesítették az amerikai postafő­igazgatóságot, hogy az Egye­sült Államokból Magyarország­ba küldött szeretetcsomagot nem vámolják el ezentúl olyan könyörtelen szigorral, mint azt eddig tették. Részleteket erre vonatkozólag azonban nem hoztak nyilvánosságra. Egyide­jűleg előírják, hogy a csomag­ba annak tartalmáról pontos Az Egyesült Államok külke­reskedelmi hivatala a fentiek­kel egyidejűleg megkönnyítette az ajándékként Magyarország­ba és a szomszédállamokba irá­nyított gyógyszerküldést. Esze­rint a gátlás nélkül hozzáfér­hető orvosságokból mindenféle export “license” nélkül $50 ér­tékű csomagot is lehet külde­ni; a még mindig megszigorí­tás alá tartozó “csoda”-orvos­­ságokból (antibiotics: penicil­lin, aureomycin, terramycin, sulfa és quinine készítmények, malária és láz-csillapitók) vi­szont $25 értékben adhatunk szeretetcsomag gyanánt külön kiviteli engedély nélkül postá­ra. Amerikai rendelkezések ér­telmében egy-egy ilyen gyógy­szer-szállítmány akár hetente is küldhető ugyanarra a címre. Viszont a magyarországi kor­látozások 48-ik pontja értelmé­ben mindössze “orvosilag elfo­gadható mennyiségben” enge­dik be az orvosságfélét, azt is havonta egyszer. Valamennyi' szeretetcsomag burkolatán fel­tüntetendő annak ajándék jel­lege: “GIFT” — AJÁNDÉK. Mutassuk meg az alábbi so­rokat a postán, ha ruhacso­­mag-fertőtlenitési bizonylatot követelnek. American Hungarian Federation 614 Mills Building, NW Washington 6, D.C. “This will confirm that disinfection certificates are no longer required for gift parcels containing clothing ad­dressed to Hungary.— JOHN C. ALLEN, Assistant Postmaster General.” EGYLETEINKRŐL ST. LOUISI ELSŐ MAGYAR NŐI SEGÉLY EGYLET. — Gyűléseit a hó első vasárnapján délután 3 órakor tartja a Magyar Házban. Elnök: Spitzer Mihályné (Tel: HU. 1-5126), titkár: Mrs. Stephen Seper, 4219 Chouteau Ave. St. Louis 10, Mo. Tel: FRanklin 1-6543. ST. LOUISI MAGYAR EGYLE­TEK NAGYBIZOTTSÁGA. — Gyű­léseit minden hó első péntekjén, es­te 8 órakor tartja a Magyar Házban, 1921 South 9th Street, St. Louis, Mo. Telefon: CEntral 2493. Elnök: Tóth József, titkár-. Ferber István, 1921 S. 9th St., St. Louis 4, Mo.; gondnok: Domahidy István. Telefon: CEntral 1-2493. ST. LOUISI MAGYAR HÁZ EGYESÜLET. — Gyűléseit tartja minden hó első vasárnapján a Ma­gyar Házban. Elnök: Soltész Pál; titkár: Könnyű László, 3420 Magnó­im Ave. St. Louis 18, Mo. (Tel.: PRospect 2-2857.) A VERHOVAY ÉLETBIZTOSÍTÓ ÉS BETEGSEGÉLYZŐ GRANITE CITY-I 187-ik OSZTÁLY. Gyűléseit tartja minden hó második vasárnap­ján délután 2 órakor a Granite City Magyar házban. Elnök: Elek Dezső, 1737 Spruce St., Granite City, 111., ügykezelő és gyermek-ügykezelő: Csömör Mózes, 1025 Washington St., Madison, 111. Tel: TRiangle 6-5854. A GRANITE CITY-I MAGYAR HÁZ BIZOTTSÁG. Gyűléseit tartja minden hó harmadik vasárnapján, es­te 7 órakor a Magyar Házban. Elnök: ifj. Kozma Ferenc,, titkár: Mrs. Eli­zabeth Mertz, pénztárnok. Veres Jó­zsef, 1801 Spruce St., Granite City. 111. Gondnok: Kovách Károly. Tele­fon: TRiangle 6-9529. HÁZJAVITÁSI Garázst, porcsot, konyhaszek­rényeket és polcokat, és egyéb épül etmunkát, szekrényeket, bútorokat javítok vagy épitek. 30 éves gyakorlat. Jutányos árak. írjon az alanti címre, vagy telefonáljon EVergreen 9226 és hagyja ott nevét és címét. i ANDREW LANG 4492 BIRCHER BLVD. St. Louis 15, Mo. telefonszamok amikre szükség lehet. Vágja ki és őrizze meg! ST. LOUIS ÉS VIDÉKE: Franklin 1-8081 és FR. 1-1923 SZT. ISTVÁN R. K. TEMPLOM: CEntral 1-7388 ST. LOUISI MAGYAR HÁZ: CEntral 1-2493 GRANITE CITY MAGYAR HÁZ: TRriangle 6-9529 Rendelje meg GÁSPÁR GÉZA kitűnő újságíró­nak szenzációs könyvét! Tudomány, öntudat és Isten A könyv azokra a kérdésekre vá­laszol, amiket a modem emberek feltesznek. — Ára $1,25 HELICON BOOKS 333 East 18th St. New York, N. Y. ^“ELŐFIZETÉSI SZELVÉNYs==== St. Louis és Vidéke 228 North Taylor Ave. St. Louis 8, Mo. Mellékelten küldök..............Dollárt a ST. LOUIS ÉS VIDÉKE előfizetésére és kérem azt pontosan küldeni (megindítani) az alanti címre: Név ....................................................................................... Cim ......................................................................................... Város................-..................................................................... Ugyancsak kérem az 1954. évre szóló NAPTÁR meg­küldését is, melyért mellékelek egy dollárt. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom