St. Louis és Vidéke, 1953 (41. évfolyam, 4-26. szám)

1953-11-20 / 24. szám

1953 november 20. ‘ST. LOUIS ÉS VIDÉKE” 3 IK OLDAL z utolsó magyar betyár (Folytatás.) Az is lehetséges, hogy a szerelmes és elkábult férfi akarata erősebb tesz, mint a tudós orvos megfontoltsága és a becsü- Jetes férfi egyenessége és — valóban azt mondja, hogy neked, a betegnek még ápolásra van szükséged, továbbra is ott van ß helyed a Sárga Házban... És ez ellen nincs fellebbezés, nincs apelláta, hiszen Kornády doktor a legnagyobb tudósa az elmebetegségeknek, Ítéletével, véleményével senki nem mer szembe szállni... András csüggdten hajtotta le a fejét. Megint újabb csalódás érte, mert megint közel volt a si­kerhez, már arról ábrándozott, hogy az igazsága Zsuzsika vallomása révén kiderül, és — ezt a szép reményét megint kegyetlen kézzel tépte szét a sors.. . Fájdalom és keserűség marcangolta a szivét és bánatosan kérdezte önmagától: —Hát nem lesz ennek vége már sosem? — Bizony nagyon furcsa helyzetbe kerültünk! — mondta Zsuzsika és nagyot sóhajtott. Pillanatokra nehéz csend borult a szobára. Ott ült egy­más mellett a két szerelmes ember és némán meredtek egy­más arcába. Mindkettőjük arcán a szomorúság és a keserűség kifejezése ült. A csendet most halk kopogás zavarta meg. Az ajtón kopogtattak. A keserűséget most a megdöbbenés váltotta fel az arcokon. Mindketten erre gondoltak: — Máris a nyomukra akadtak volna? András tért először magához. Felugrott és az ajtóhoz isietett. Kezét rátette a klincsre és lassan felnyitotta az ajtót. A kövekező pillanatban a felszabadult öröm váltotta fel a megdöbbenést. Bagyó János lépett be. Egyenesen Zsuzsikához sietett és nagy szeretettel üdvö­zölte. — Úgy ránk ijesztett! — mondta az asszony halkan. — Azt hittük, hogy már a kopók kerültek a nyomunkba . .. — Bizony, — bólintott Bagyó — mind a hárman üldözöt­tek vagyunk . .. Node, azért az ijedtségre nincsen semmi ok ... Elég ügyesek vagyunk ahhoz, hogy kikerüljük a kopókat, akármilyen szívósan szegődtek is a nyomunkba . .. András most röviden elmondta azt a beszélgetést, ami az előbb kettőjük között lezajlott. És Bagyó János is osztotta a véleményüket: — Nagyon helyes volt Zsuzsika álláspontja — mon­dotta. — Semmieretre sem szabad jelentkeznie, mert egyrészt nem hinnék el amit mond, másrészt visszavinnék a Sárga Házba és harmadsorban egszen bizonyosan lefülelnének András téged is, meg engem is ...-----Hát akkor mit tegyünk? — kérdezte András tanács­talanul. — Haladjunk tovább afelé a cél felé, amelyet kitűztünk magunk elé: újabb bizonyítékot szerezni Ladányi Gersontól... Ez az elgondolás nagyon jó volt és csupán a mi ügyességünk­től függ, hogy a jó elgondolást ugyanolyan jó eredmény váltsa fel... Addig is azonban, mig ebben az irányban megkezdjük a munkásságunkat, sokkal fontosabb, hogy — ügyesen elrej­tőzzünk a kutató kopók elől. .. Minket is keresnek, Zsuzsika után is megindul a kutatás és ha itt maradtok a fogadóban, akkor azt hiszem, hamarosan hurokra kerültök, mert elsősor­ban a fogadókat kutatják át... Feltétlenül magánházba kell meghúzódni, ahol teljes biztonságban lehetünk és ha nem ha­ragudtok érte, erre vonatkozólag én már meg is tettem az in­tézkedést ... — Hogyan? — Már a mai éjszakát az én kis-stáció-utcai otthonomban tölthetitek. Legalább egy hónapig az egész lakás a rendelke­zésünkre áll, mert a szállásadónőmnek vidéken meghalt az anyja... Ma kapott táviratot, a délután folyamán el is uta­zott, azt mondta, legalább egy hónapig oda lesz, hogy a külön­böző felmerült ügyeket elintézze s erre az időre rendelkezésemre bocsátotta a házat... András felujjjongott: — Nagyszerű! Ezt igazán jól elintézted! — Éppen azért jöttem, hogy tudassam veletek ezt a for­dulatot, költözzetek oda mielőbb... És a többitől ne tartsatok, rendben lesz minden ... Ladányi Gersont kézrekeritjük és ki­csikarjuk belőle a beismerő vallomást... Ez olyan biztos, mint ahogy Bagyó JánoS* a nevem ... NYOLCVANEGYEDIK FEJEZET A biblia Dengeleghy Zénó gróf elégedetten tért vissza a tabáni kirándulásából. Pietro éppen olyan hűséges, minden tekintet­ben megbízható embere volt, mint Baklanoff és Zénó gróf nyugodtan engedhette útjára a Dengeleghy-családba váratla­nul betolakodott unokaöccsöt, mert tudta, hogy mindig nyo­mában lesz — az árnyék, akit a megfigyelésére küldött. Egyenlőre a megfigyelésére ... de aztán? Amikor erre gondolt Dengeleghy grófnak sötét tűz lob­bant fel a szemében. Engesztelhetetlenül gyűlölte a betolakodott jövevényt és ha jó arcot is vágott, ez csak diplomácia volt, megtévesztés a jóindulatáról, elhitetni azt, hogy nyugodtan bizhatik benne . .. Ha Baklanofff végezni tudott volna, akkor most túl lenne minden bajon, nem lenne semmi gondja, — igy azonban még kemény küzdelem előtt áll, ha meg akarja őrizni a Dengeleghy - vagyont — csorbittatlanul... Nem baj! Ezt a kemény küzdelmet elvégzi majd helyette Pietroff és ebben a fiúban tökéletesen megbízott. A tabáni kirándulás után jól esett a hosszú séta. Zénó gróf gyalog tért vissza Pestre és a Belváros utcáin sétált. Az egyik üzlet előtt megállt. A könyvkereskedése volt, ahol íijZ olvasnivalóit szokta beszerezni, amellett nagyon sok érdekes régiséget is vásárolt, mert a könyvkereskedés egyben régi könyveket, műtárgyakat és egyéb érdekességeket is tartott raktáron. Az előkelő vendéget megkülönböztetett tisztelettel fogadta a sánta Bakty, a könyvkereskedés tulajdonosa: — Alázatos szolgája méltóságos gróf ur! Olyan régen volt már szerencsém, hogy félve gondoltam arra, hátha — méltóságos gróf ur hűtlen lett hozzám és más könyvkereske­dést tisztelt meg vásárlásaival... Mivel lehetek szolgálatára? — Van valami érdekesség? — Bőségesen akad! Különösen a régi könyvekben van nagy választékom, mert éppen a napokban vettem meg egyik vidéki könyvgyüjtő orvos hagyatékát... A szerencsétlen embert meggyilkolták, a rokonsága nem tudott mit kezdeni a sok könyvvel, amit az orvos hosszú időn keresztül összegyűjtött, íelküldték Pestre és én megvettem ... A könyvtár legnagyobb része ugyan orvosi müvekből áll, de ezek között is akad né­hány olyan ritkaság, ami érdekelheti a könyvgyüjtőket... Szinte érthetetlen, hogyan kerülhetett annak a vidéki orvos­nak a birtokába? Itt van például Van Tulpe holland orvos könyve a boncolásról... Ez az első ilyennemü munka, ami a világon megjelent,.. Amsterdamban adták ki, azt hiszem az egész világon talán nyolc-tiz példány van belőle forgalomban . .. Éppen ezért a könyárustiási forgalomban nagyon jelentős az értéke... Zénó gróf már kezébe is vette a könyvet és lapozgatott benne. — Valóban nagyon érdekes! — állapította meg és máris a megvétel mellett döntött. A sánta Bakty elégedetten mondta: — Méltóságod nagyon jó vásárt csinált, mert ez a könyv valóban egészen ritka érték és bőségesen megéri azt a kétszáz: forintot, amit én kérek érte ... Zénó grófot sohasem érdekelte az ár. Most is elsiklott felette és tovább érdeklődött. — Mi van még? — Parancsoljon, — szólt a könyvkereskedő és egy másik régi könyvet nyomott a gróf kezébe — ez is ritkaság... Racine hires müvének, a Phedrának első kiadása ... Zénó gróf ezt is félretette. — De talán parancsoljon a gróf ur szétnézni a könyvek között, — ajánlotta a könyvkereskedő és a nagy halom könyvre mutatott — bizonyára talál még olyat, ami a tetszé­sét megnyeri... Zénó gróf meg is fogadta a tanácsot. Elmerült a könyvek vizsgálásában. Egyiket a másik után vette a kezébe, ami érdek­telen volt a számára, azt gyorsan félretette a könyvcsomóba, ami azonban az érdeklődését a legcsekélyebb mértékben is fel­keltette, azzal hosszasabban foglalkozott, átlapozta és meg­vizsgálta és mindinkább szaporodott azoknak a könyveknek a száma, amelyeket a megvételre érdemesnek t^tt. A nagy vizsgálódás közepette egy nehéz, mousotésü könyv került a kezébe. A sánta Bakty, amint észrevette, mindjárt magyarázatul szolgált: — Azt hiszem, — mondotta — ez is érdekelni fogja mél­tóságodat, mert az egyik legrégibb kiadású magyar biblia. Ebből ugyan, őszintén megvallva ,pár száz darab van könyv­árusi forgalomban, az értéke azonban még sem megvetendő ... Zénó gróf lapozgatott a könyvben. Már éppen félre akarta tenni, mint ami nem érdekli, amikor olyan laphoz érkezett, — ■amely mellett megállapodott a figyelme. Egy papírlap volt a biblia oldalai között. Zénó gróf tudta, hogy régi magyar szokás szerint egyesi családok az egész családfát leszokták fektetni a bibliában, ide jegyzik a születéseket, házasságkötéseket, haláleseteket, szóval a családban előforduló minden változást, — ezen a papír­lapon azonban egészen más valami állott. Csak futólag vetett rá néhány sort, mert nem akarta, hogy a könyvkereskedő észrevegye érdeklődését. És néhány pillantás után ezt a könyvet is becsapta, de kijelentette: — Jól van, ha olyan nagyon ajánlja,, ezt a könyvet is megveszem, bár van régibb kiadású bibliám is ... Tovább már nem nézegetett. — A kiválasztott könyveket küldesse fel hozzám, a szám­lát majd kifizetik, ezt a bibliát mindenesetre magammal viszem, mert a kaszinóban éppen fogadtam egy barátommal valamelyik bibliai idézet helyességéről. .. Mindjárt el is döntöm a fogadást, magammal viszem a szent könyvet... A sánta Bakty meghajolt: — Nagyon boldog vagyok, — mondta — hogy méltósá­god nagyszerű és országszerte ismert könyvtárát megint né­hány kivételes értékű könyvvel sikerült gyarapitanom... Zénó gróf távozott. Esze ágában sem volt a kaszinóba menni, hogy bibliai idézetek vitáját eldöntse. Hóna alatt a meggyilkolt orvos hagyatékából való bibliá­val gyenesen az otthonába tartott és amikor megérkezett a Dengeleghy-palotába, bevonult a belső szobájába, — ott vette újra elő a könyvet, kinyitotta ott, ahol a papírlapot látta. Az egész bibliából csak ez érdekelte és most figyelmesen, nyugodtan olvasta végig: Tekintetes királyi bíróság Tiszavár. Alulírott, Ladányi Gerson ezennel elismerem, hogy Katona Gábort, akinek meggyilkolásáért Bonyhádi Andrási rápolti lakost ítélték halálra, — én öltem meg. A puskát, amellyel a gyilkosságot végrehajtottam, s amelyben min­denki Bonyhádi András tulajdonát ismerte fel, nevezettől én loptam el, azzal a szándékkal, hogy ilymódon reá há­rítsam a gyilkosság gyanúját. Ezt a vallomást önszántamból; minden befolyástól mentesem teszem és kérem a tekintetes bíróságot, hogy Bonyhádi Andrást, akit én kevertem gyanúba s elsősorban az én vallomásom alapján Ítélték halálra, bocsássák sza­badon. \ Ladányi Gerson. (Folytatjuk! A ST. LOUISI HUNYADI SEGELYEGYLET NOVEMBER 28-án, SZOMBATON ESTE 8:30 ÓRAKOR TARTJA ÉVI SZOKÁSOS KATALIN BÁLJÁT a St. Louisi MAGYAR HÁZBAN (1921 So. 9th St.) JÓ ÉTELEKRŐL, ITALOKRÓL GONDOSKODVA VAN. A WEST SÍDÉI ZENEKAR JÁTSZIK. 9 BELÉPŐ DII 50 CENT. Szeretettel meghívja Önt, b. családját és barátait A RENDEZŐSÉG MEGSZÍVLELENDŐ ÚJSÁGHÍR Talán ebben az évben nem irtunk volna arról a témáról, amiről majdnem minden isko­la év kezdetén megemlékez­tünk az utolsó években, ha nem adott volna arra alkalmat egy nagyon érdekes és nagyon megszívlelendő újsághír. Arról beszélünk, hogy na­gyon sok szülő, nagyon sok olyan dolgot von meg magá­tól, amire különösen idős kor­ban, egy nehéz munkában el­töltött élet vége felé jussuk lenne, sőt szükségük lenne, mert minden áron “taníttatni akarják” a gyermekeiket. Tiszteletre méltó igyekezet minden szülő részéről, ha a gyermekeiknek jobb sorsot kí­vánnak biztosítani, mint ami lyen nekik van, de valahogy nagyon sokan tévedésben van­nak, hogy voltaképen mi adja a jobb sorsot. Látszólag akik egyetemet, vagy legalább college-ot végez­nek, azok boldogulnak jobban az életben. S ezt leginkább abból ítéli EGYLETEINKRŐL ST, LOUISI ELSŐ MAGYAR Női SEGÉLY EGYLET. — Gyűléseit a hó első vasárnapján délután 3 órakor tartja í> Magyar Házban. Elnök; Spitzer Mihályné (Telefon: HU 5126), titkár: Mrs. George Gyorog, 2841 Dalton, St. Louis 9, Mo. Telefon: STerling 9557. ST. LOUISI MAGYAR EGYLE­TEK NAGYBIZOTTSÁGA. — Gyű­léseit minden hó első péntekjén, es­te 8 órakor tartja a Magyar Házban, 1921 South 9th Street, St. Louis, Mo. Telefon: CEntral 2493. Elnök: Tóth József, titkár-. Ferber István, 1921 S. 9th St., St. Louis 4, Mo.; gondnok: Domahidy István. Telefon: CEntral 2493. ST. LOUISI MAGYAR HÄZ EGYESÜLET. — Gyűléseit tartja minden hó első vasárnapján a Ma­gyar Házban. Elnök: Soltész Pál; titkár: Könnyű László, 3420 Magnó­im Ave. St. Louis 18. H. P. (Tel.: LAclede 2857) A VERHOVAY ÉLETBIZTOSÍTÓ ÉS BETEGSEGÉLYZŐ GRANITE CITY-I 187-ik OSZTÁLY. Gyűléseit tartja_ minden hó második vasárnap­ján délután 2 órakor a Granite City Magyar házban. Elnök: Elek Dezső, 1737 Spruce St., Granite City, 111., ügykezelő és gyermek-ügykezelő: Csömör Mózes, 1025 Washington St., Madison, 111. Telefon: Tri-City 6-5854. A GRANITE CITY-I MAGYAR HÁZ BIZOTTSÁG. Gyűléseit tartja minden hó harmadik vasárnapján, es­te 7 órakor a Magyar Házban. Elnök: ifj. Kákócki István, titkár: Mrs. Eli­zabeth Mertz, pénztárnok. Veres Jó­zsef, 1801 Spruce St., Granite City. 111. Gondnok: Kovách Károly. Tela­­fon: Tri City 6-9529. Vásárolja egy megbízható cégtől! FRED STEVENS PAINTING CO. 2213 Washington Avenue Granite City, 111. Tel: ILlinois 7144 meg a legtöbb ember, hogy azok munkájukban nem kék inget és overált, hanem vasalt nadrágot és fehér inget visel­nek. Rajta vannak hát a szülők, hogy gyermekeik iskolákat vé­gezzenek, akármilyen megeről­tetésbe és áldozatba kerül a szülőknek, s akármennyire nem óhajt a gyermekük maga­sabb iskolát végezni. Ha komolyan szétnéznének, akkor látnák, hogy akiknek kézi munkában mesterségük van, vagyis úgynevezett “skil­led” munkások, milyen arány­talanul jobb helyzetben van­nak, mint a “tanult” emberek többsége, talán kétszer is meg­gondolnák a dolgot. A magasabb iskolákat vég­zett egyének egy nem nagy százaléka tényleg jobb anyagi helyzetben él, de a nagyobb százalékuk, az irodák rabszol­gái, sőt a professzióval bírók egy nagy része is boldogan cse­rélne egy sokkal jobban kereső villanyszerelővel, kőművessel vagy áccsal. A skilled munkások legalább húsz százalékkal többet keres­nek évente, mint a fehér gal­léros proletárok legnagyobb része, s legalább tiz százalékkal kevesebb a szükséges kiadásuk, mert a bankhivatalnokoknak költségesebben kell öltözni. S amig a hivatalnok embe­reknek csak egy elenyésző kis százaléka gondolhat rá, hogy valaha önálló lesz, s megkapja a “chance”-t, hogy esetleg va­gyont is szerezzen, a legtöbb skilled munkás, a bricklayer, a carpenter, a plumber, az elec­trician nehány száz vagy ezer dollárral önállósíthatja magát. S abban az esetben a tehetsé­gétől és a szorgalmától függ,, hogy miképen boldogul, de megvan rá a chance-je. Az újsághír, amit e cikk ele­jén említettünk, s amely sok­kal jobban és kevesebb szóval elmondja mindazt, amit irtunk és amit még írhatnánk, igy hangzik: “Summit, N. J. A felső iskola elvesztette a törté­nelem tanárát a múlt héten. Arthur Kuli lemondott a heti 85 dolláros állásáról, mert el­vállalt egy jobban fizető mun­kát. Heti $137.50 fizetés mel lett truck driver a helybeli sör­gyárnál.” Hasábokat, sőt könyveket lehetne írni róla, hogy helyes-e ez a rendszer, amely a tanáro­kat rosszabbul fizeti, mint a truck driveréket, hogy helyes-e mikor a bricklayerek jóval töb­bet kereshetnek, mint a nagy­tudásu egyetemi tanárok, de ezt a kérdést mi nem tudjuk elintézni, vagy megoldani, s a szociológiai problémával nem is áll szándékunkban foglal­kozni. Csak a szülőket akartuk fi­gyelmeztetni, hogy a “tanult” pályákon nem fekszenek az emberek rózsásabb ágyakon, mint a kékinges pályákon, s, hogy egy high schoolt végzett plumbernek vagy carpenternek több chance van a nyugodt gondtalan anyagi helyzetre,* piint a tanult emberek hetven­öt százalékának. Vannak természetesen kivé­telesen tehetséges fiatalok akiket bűn lenne a taulás lehe­tőségétől elvonni, s vannak szülők, akiknek nem kell le­mondani öreg napjaikban sok dologról, hogy az iskoláztatás költségeit elbírják. A mi olvasóink azonban a, legtöbben szegény, fáradt mun­kás emberek, akiktől nagyon nagy áldozat néha az az isko­láztatás, ami nem feltétlenül/ jelent boldogságot, sőt sok esetben boldogulást sem a gyermeknek.---------------------------­NŐI HAJSZÍNEK ÉS A DIVAT A legnépszerűbb newyorki hői fodrász nyilatkozatot tett, amely szerint a platinaszőke haj kihalóban van. A nők ugylátszik nem na­gyon szerették ezt az egészen világos szőkeséget és hamar Jnás színhez pártoltak. Ma in­kább a barna hajszínt pártol­ják és a fodrászmester szerint a legdivatosabb barna az, amelynek egy kis vöröses ár­nyalata van... C-5V Lapunk mai számában találják olvasóink a First Granite City- Savings and Loan 59-ik évi pénzügyi kimutatását, mely kimutatás a kitűnő és megbízható pénzintézet további erősbödését mutatja. Több mint fél­millió gyarapodást mutat a vagyon­­tétel, a múlt év szept. 30-iki kimuta­táshoz arányitva. — A First Granite City Savings and Loan jelenleg 3% dividentet fizet; sohasem volt ez kevesebb mint 3%! Pénze $10,000.00 erejéig biztosítva van. Sok magyar család Gránité City és környékéről: tartja itt megtakarított pénzét; le­gyen Ön is egyike a pénzintézet1 megelégedett betevőinek. Címük: 1825 Delmar Ave., Granite City, 111. Rendelje meg GÁSPÁR GÉZA kitűnő újságíró­nak szenzációs könyvét! Tudomány, Öntudat és Isten A könyv azokra a kérdésekre vá­laszol, amiket a modern emberek feltesznek. — Ára $1.25 HELICON BOOKS 333 East 18th St. New York, N. Y. =^ELOFIZETESI SZELVÉNY ^=== St. Louis és Vidéke 228 North Taylor Ave. St. Louis 8, Mo. Mellékelten küldök..............Dollárt a ST. LOUIS ÉS VIDÉKE előfizetésére és kérem azt pontosan küldeni (megindítani) az alanti cimre: Név ....................................................................................... Cím ....................................................................................... Város...............-...................................................................... Ugyancsak kérem az 1954. évre szóló NAPTÁR meg­küldését is, melyért mellékelek egy dollárt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom