St. Louis és Vidéke, 1953 (41. évfolyam, 4-26. szám)

1953-08-14 / 17. szám

6 IK OLDAL “ST. LOUIS ÉS VIDÉKE” 1953 augusztus 14. TELEFONSZÁMOK amikre szükség lehet. Vágja ki és 'őrizze n.eg! ST. LOUIS ÉS VIDÉKE: Franklin 8081 és FR 1923 SZT. ISTVÁN R. K. TEMPLOM: CEntral 7388 ST. LOUISI MAGYAR HÁZ: CEntral 2493 GRANITE CITY MAGYAR HÁZ: Tri-City 6-9529 Vasil Gra,vile, tulaja. Magyar barátaink! Itt a legjobbat vásárolhatják. Deszkaanyag, festék, szi­getelő, viharajtó, cement, vasáru, stb. Köszönet a magyarság pártfogásáért. Tri-City Lumber Co. Nameoki, 111. “Közvetlenül a kanyarulat mellett.” — Telephone: TRI-City 6-6260 és ILlinois 7109 I tonn njlLIßiiUll A fUBULIl. Meleg’ üdvözletünk Zeigler és környéke ma­gyarságának. Gyógyszerek, sérvkötők, és sok száz patikai szükséglet. Kodak filmet develo­­polunk . . . Kitűnő fagylaltot kaphat nálunk. GREEN'S Rexall Drug Store Fountain Phone 22 Gyógysaertár Tel: 14 Zeigler, 111. L. R. Green R. Ph. Vásárolja automobil biztosítását egy megbízható társaságnál! Madison County Mutual Automobile Insurance Company EDWARDSVILLE. ILL. TEL.: 961. UJ ÜZLETHELYISÉG! Vásárolja az országos hirü Westinghouse villanyfel­szerelési cikkeket tőlünk. Minden házban szükség van egyre! Bármilyen televíziót, rádiót szakszerűen javítunk TRI-CITY RADIO CO. SALES AND SERVICE 1900 State Str. — Tel.: Tri-City 6-6565 — Granite City, 111. Bármilyen mosógépje van, megjavítjuk! VÁSÁROLJA MOSÓGÉPÉT NÁLUNK WELCH MAYTAG 818 STATE ST. GRANITE CITY, ILL. Tel. TRi-City 6-7077 IGYA A LEGJOBBAT! Kérje a mi kitűnő tej, túró, vaj stb. áruinkat. 5 i DRESSEL-YOUNG DAIRY 8 GRANITE CITY, ILL. — Tel. TRi-City 6-6085 _________________________________________________________,__________________________________________ A hideg idő beálltával vásárolja a kitűnő DUO-THERM olajkályhát nálunk. A hires COOLERATOR gyártgymányok képviselete! STEWART WARNER és TRAVELER television készülékek. MOHAWK SZŐNYEGEK, stb. Sok ajándéktárgy az ünnepekre! QUEEN porszivógép képviselete. Umberhine Furniture Store 22nd and CLEVELAND Telefon: TRi-City 6-/259 GRANITE CITY, ILL. ÖREG AMERIKAS MAGYAROK Emlékjelük, szobruk — nincs még sehol, Sem itt, sem ott, hol útra keltek ők, Hogy távol onnan, hol a Tisza foly, Itt legyenek építő úttörők. Sokan sírva hagyták el a falut, Bár szolgasorból menekültek el S krajcáros bér miatt nyílt meg az ut Másoknak — szivük bus keservivei. Volt sok, akit “szent földszomj“ sürgetett, Hogy — átkelve a széles tengeren — Adja meg itt neki dús kereset, Hogy otthon ő is . . . birtokos legyen. Kinek érzett tehetsége elé Az ósdi rendszer gátakat emelt, Csupán — ez országtól remélhető, Hogy itt elér megérdemelt sikert. S a sok magyart elnyelte bánya, gyár, Hol mind buzgón — verejtékezhetett . . . De, mint vetést érlel a forró nyár, A munkaláz termelt erényeket! Egymás után sok egylet alakult, Beteg magyarnak, hogy adjon segélyt S jusson segély, ha itt a sirba hullt, Családjának is, mely otthon élt . . . S “gazdag kegyur” bár nem volt soha itt, Fölépítette — magyar templomát, HqJ zengje énekét, zsoltárait És hallja papjának magyar szavát . . . Vezették őt szabad magyar lapok ... i Költők Írtak, számára dalokat . . . Magyar szót, dalt harsogtak — színpadok, Hogy lelkesen fönntartsák azokat. Szegényen is — áldozott gazdagon, Segitve vészben, bajban nemzetét S mit örökül hagy; az magyar vagyon, Amit becsülhet minden ivadék . . . Szobrok helyett — csak alkotásukat őrizzék meg az utánuk jövők S szivekben éljen a hálás tudat, Hogy kik voltak — a magyar úttörők! Szécskay György MEGHÍVÓ az AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG lö-ik ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁRA 1953 október 6 és 7-re WASHINGTON, D.C.-be. Szövetségünk alapszabálya értelmében ebben az évben újra országos közgyűlést hirdetünk s arra az AMSz fenntartó testületéit, az egyházak, egyletek és osztályok képviselőit ezen­nel hivatalosan is meghívjuk. AMERIKAI MAGYAR KONGRESSZUSNAK neveztük el az ez évi. közgyűlésünket, mert tanácskozásaink időszerű jelentő­sége és közös határozataink fontossága Amerika és a világ ma­gyarságának az érzéseit és kívánságát fogja kifejezésre juttatni. A KONGRESSZUS teljes és részletes programját a szep­tember hó első felében gyülésező igazgatóságunk fogja végle­gesen megállapítani s arról minden egyház és testület kikül­döttjét időben értesíteni fogjuk. A KONGRESSZUS-sal egyidőben ünnepeljük az amerikai MAGYARNYELVŰ SAJTÓ százéves jubileumát is. Méltó és ki­váló alkalom ez arra, hogy amerikai magyarságunk az AMERI­KAI SZABAD SAJTÓ áldásairól az egész világ előtt bizonysá­got tegyen. AZ AMSz ÉRTESÍTÉSEIBEN folytonosan közlünk delegátu­sainkat is érdeklő részleteket a KONGRESSZUSRÓL s kérjük, hogy szíveskedjenek azokat figyelemmel kisérni. KONGRESSZUSUNK ez évben az amerikai magyarság fe­lelősségét kivánja hangsúlyozni az AMERIKAI SZABADSÁG védelme érdekében. Előadásaink, tanácskozásaink és határo­zataink tartalma és célja ezt a tárgykört fogja felölelni. A KONGRESSZUS IDEJE: 1953 október 6 és 7 (kedd és szerda) A KONGRESSZUS HELYE: WILLARD HOTEL, Wa­shington, D. C. A KONGRESSZUS RÉSZTVEVŐI: Az AMSz ot fenn­tartó országos egyletek; egyházak; gyülekezetek; nagy­­bizíottságok; egyesületek; osztályok; sajtó; rádió; stb. szervezetek kiküldöttei s a meghívott vendégek. A DELEGÁTUSOK JELENTKEZÉSI ÉS RÉSZVÉTELI DI­JA összesen $20.00, amiben a KONGRESSZUS költségeit fedező regisztrálási költségen kivül két (2) ünnepi bankett s egy köz­ebéd ára is bentfoglaltatik. Szívélyes üdvözlettel, Balogh E. István közp. titkár. Csodás látóképességii egyének Vannak még csodák égen és földön, mikre az emberi elme nem igen tud kielégítő magya­rázatot adni. Ám a tudomány nagy erőfeszítésekkel igyekszik mindenről lerántani a homály sürü leplét. Most pedig, amikor úgy Ítéljük meg az emberiség sorsát, hogy ezidőszerint ka­tasztrofális bizonytalanságban él, nagyon is aktuálissá vált az a titokzatos erő, amellyel egyes kiválasztottak a jövőbe tudnak látni s megjósolják úgy az egyén, valamint egész nemze­tek és társadalmak jövendőjét. Nagy konjunktúrájuk van a mai jósoknak s a mai vigasz­talan jelenben mindenki a jö­vőjét szeretné tudni, látni. Bizonyára ez tette időszerű­vé, hogy a tudományegyetem egyik kiváló professzora, az ember eme ötödik érzékéről: a jóstehetségről, a világos látás­ról s némely embernek szinte csodálatos látóerejéről a ko­moly tudós hangján beszéljen. A kiváló professzor kétséget kizáróan megállapítja, hogy igenis van egy ötödik érzék, amivel azonban csak a legrit­kább halandó rendelkezik. Ez­zel az ötödik érzékkel az ember a létező dolgok legvégső hatá­rait tudja elérni, vagyis meg­­érez később történő eseménye­ket, tud jósolni, világos látás­sal rendelkezik. Azt mondja továbbá, hogy a bibliai kor egyes prófétái is ezzel az ötödik érzékkel voltak megáldva. De a közelmúltból is sorakoztat föl számtalan példát a világos látás igazolására. 1780-ban történt a következő eset Franciaországban: egy Bothineau nevű férfi jelentke­zett az akkori tengerészeti minisztériumban s elmondotta, hogy a nyilt tengeren olyan látóképességgel bir, hogy 250 tengeri mér'föld távolságban is meglátja a közeledő hajókat. A minisztérium természetesen ké­telkedve fogadta ezt a kijelen­tést, ennek ellenére mégis be­lement abba, hogy kísérletez­zen ezzel a csodalátóval. A vizsga várakozáson felül sikerült. Bothineau tényleg 250 tengeri mérföld távolság­ból kivette a tengeren úszó ha­jókat s 216 esetben pontosan állapította meg, hol és milyen hajók mozognak hasonló távol­ságokban s az igy előre jelzett hajók mindig be is futottak a kikötőbe csak négy esetben nem sikerült a látott hajók be­futása, de ezek is a közben ki­tört viharok miatt maradtak el, amint ez később kiderült. Tudományosan csak 1882 óta foglalkoznak a világos lá­tás problémájával Angliában. A lökést erre a következő eset adta meg. Egy falusi embernek két lá­nyáról terjedt el a világos látás hire s az angol Myers, az ak­kori idők közismert tudósa ki­­. sérletezett a két lánnyal. A leg­meglepőbb eredmény az volt, hogy a vasfazékba rejtett tár­gyakat pontosan meglátták. Ugyancsak ezek a lányok voltak az első gondolatolvasók. Myers teljesen értetlenül állott e jelenséggel szemben s ő volt az, aki kijelentette először, hogy csak egy ötödik érzékkel rendelkező ember képes az ilyen csodatettekre. Ma már persze tudjuk, hogy a gondolatátvitel is lehetséges s a mai hipnózis sem egyéb, mint a gondolatátvitel egy faj­tája. A világos látás az egész világ tudósait foglalkoztatja s ter­mészetesen Amerikában is foly­nak ezirányban komoly kísér­letezések. Nagyszerű eredmé­nyekről számolt be a nagy amerikai pszihológus Rhien, aki sokáig kísérletezett olyan emberekkel, akik világos látók voltak. Többek között leirja egy cso­mag kártyával való kísérletét. A kártyacsomagot letette az asztalra a röntgenszemü em­ber elé, persze alaposan össze­keverve, aztán kérdezte az il­letőt, hogy meg tudja-e mon­dani, hogy milyen a felső tiz, vagy az alsó tiz, vagy a közép­ső tiz lap. A világos látó ember minden esetben pontosan megmondta, hogy szinben és figurában mi­lyen a tiz alsó, felső, vagy kö­zépső kártya. Volt olyan, aki a középső kártyákat nehezen tudta ki­venni, de az alsó és felső he­lyen fekvőket pontosan állapí­totta meg. Általában Rhien professzor arra a megállapításra jutott, hogy nem egyforma a látóere­jük a világoslátóknak, de azt kétséget kizáróan igazolta, hogy vannak röntgenszemü emberek s ez nem mese, hanem tudományosan megállapított valóság. Beth professzor azt állította még többek között, hogy az őskori emberek bizonyára mind világoslátók lehettek s az in­tellektusfejlődéssel ez a fizikai képesség egyre vesztett erejé­ből az embernél. A primitiv emberek azonban, ma is még világoslátók. Borneo, Annám stb. bennszülöttjei a dzsungel és az erdős tájak mér­földjeit tudják áttekinteni s a primitiv ember nagy tájékozó­dó képessége is a világos látá­sával van összefüggésben. Az eszkimók is világos látók, rop­pant távolságokban látnak bele s iránytű s a nap állása nélkül is nagyszerűen tudnak a térben tájékozódni. A tudományos világ ma nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az emberekben szunnyadó ötö­dik érzéket működésre serkent­se, mert ha élt ez a képesség őseinkben, úgy az nem veszhe­­te ti ki belőlünk. Ezt állítják a ma tudósai. TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓK KALAUZA; GOodfellow 4880 MATH HERMANN & SDN FUNERAL DIRECTORS TEMETKEZÉSI INTÉZET Fair and West Florissant Avenues. St. Louis 15, Mo. Edward Koch & Son FUNERAL DIRECTORS Kápolna: 3516 N. 14th Street EDWIN J. KOCH St. Louis 7, Mo. Telefon: CEntral 2687 It. F. Kriegshauser G. W. Krieghauser H. F. Kriegshauser L. A. Krieghauser KRIEGSHAUSER MORTUARY FUNERAL HOMES BEAUTIFUL 4228 S. Kingshighway Blvd. SWeetbriar 4320. St. Louis 9, Mo. ll Wm. C. Moydell FUNERAL HOME — TEMETKEZÉSI INTÉZET WM. C. MOYDELL and GEO. J. SVOBODA, tulajdonosok • 1926 ALLEN AVENUE ST. LOUIS 4, MO. Phone: LAclede 0402 Mikor a baj szomorú órája elérkezik, lelkiismeretes kötelességgel vigyázunk minden kis részletre. James R. Wilson Funeral Home 101 WILCOX ST. TEL: 111 ZEIGLER, ILL. KIHOZATALI ÜGYEKBEN FORDULJON BIZALOMMAL HOZZÁNK! GYÓGYSZER és csomagküldés Magyarországba és Romániába. Úgyszintén használt ruhanemüek küldése. FORINT átutalása MAGYARORSZÁGBA: 500 forint $21.00 összköltséggel együtt 1000 forint $40.00 összköltséggel együtt MÁS ORSZÁGOKBA szóló pénz vagy csomagküldésre készséggé! küldök árjegyzéket. Cim: Gm n r* T1 P D V V D 5938 BARTMER AVE., ST. LOUIS 12, MO. 1% W Hl f X% A JCi AJ Telefonszáma: CA. 8175 Magyarbetüs, valamint német- és angolbetüs ÍRÓGÉPEK kaphatók $64.50-től feljebb FRANK E. FREDERICK, Pres. & Treas. THOMAS S. LOY, Sec’j. WACKER-HELDERLE UNDERTAKING AND LIVERY CO. Kápolna: 3634 Gravois Ave. (16) LAclade 3634 és LAclade 3635 BETEGSZÁLLÍTÓ KOCSIK --------- UNION HELY mm IIIIII1IIIIIIIIIIIII1I1IIIIIÄ Bármily építkezési anyagra van a ma- | ^yarságnak szüksége — itt vásárolhatja = STOLZE LUMBER COMPANY Alapítva 1867-ben 5 Granite City, 111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom