St. Louis és Vidéke, 1953 (41. évfolyam, 4-26. szám)

1953-05-08 / 10. szám

1953. május 8. “ST. LOUIS ÉS VIDÉKE” 3 IK OLDAL (Folytatás) — Akkor gyere és segits... Zárjuk le a folyosóra vezető ajtót és torlaszoljuk el... — és máris megkezdték a székek, asztalok odahordását. Rövid munka alatt elkészült a torlasz. — Gondolod, — kérdezte Bonyhádi András — hogy most már megmenekülünk? — Nemcsak gondolom, — felete Bagyó János mosolyogva — hanem egészen bizonyosra veszem! Bagyó János ebben a pillanatban félredobta a földalatti terem sarkában heverő medvebőröket és a vaskarikára mu­tatva, érces hangon felkiáltott: — Sej, haj daganat! — Itt a menekülés útja! András odaugrott. — Mi ez? — Mindjárt memutatom! Belefüzte egyik ujját a vaskarikába és felemelte a négy­szögletű padlókivágást. Sötét üreg tátongott alattuk. András oda volt a csodálkozásstól és a boldogságtól. Ujjongva kiáltott fel: — Erről eddig nem szóltál semmit! — Mert nem tartottam fontosnak! Megnyugtatlak, hogy még Rózsa Miklós és a többiek sem tudnak róla ... Én fedeztem fel, hogy van egy titkos alagút, amely kivezet ebből a föld­alatti rejtekhelyről. .. Akik ezt a rejtekhelyei megépítették, gondoltak mindenre és előrelátásuknak most mi látjuk a hasz­nát. Most azonban ne csodálkozz, ne álmélkodj, hanem gyere utánam. Minden perc drága és a fontos, hogy minél több időt nyerjünk, mert egész biztos, hogy az üldözésünkre indulnak. — Megyek már! András is leereszkedett. — Várj csak, — mondta Bagyó — ereszkedj le szépen mellettem, nekem ugyanis el kell rendezni fönt a dolgokat... ügyesen vissza kell ereszteni az alagút tetejét és még hozzá lehetőleg úgy, hogy a medvebőrök is rajta legyenek .. . Való­színű, hogy idelenn, ha már betörtek, a legalaposabb kutatást viszik véghez, számunkra azonban fontos, hogy minél később 'tudják meg, hogyan menekültünk el... És Bagyó János ügyes rendezgetésével elérte, hogy a csa­póajtó szépen becsukódott felettük és a medvebőr is eltakarta a csapóajtó rejtekét. Görnyedve surrantak előre a titkos alagutban. Most egy szó sem hallatszott közöttük, a menekülés néma percei következtek. Amennyire csak a szűk alagút engedte, sietve igyekeztek mielőbb kijutni, hogy a szabad levegőn legye­nek ... És végre megcsapta őket a téli idő hideg lehellete. — Kinn vagyunk! — mondta Bagyó János. Bonyhádi András körülnézett. — Nem tudom hová kerültünk? — Ezzel ne is törődj sokat! De ha éppen tudni akarod, felvilágosítalak, hogy körülbelül kétszáz lépésnyire vagyunk ,a rejtekhely bejáratától... Ott most csendőrök őrködnek, és — mosolyogj pajtás. — éppen ránk lesnek ... Bonyhádi András melegen megszorította társa kezét: — Ezt nagyszerűen oldottuk meg! — Csak továbbra is igy sikerüljön! Még csak a kezdet kezdetén vagyunk... Ha pillanatnyilag ránk is mosolyog a siker, azért nem szabad elbizadoknunk! Az örömre majd csak akkor lesz jussunk, ha majd megmenekültünk ... Mentek tovább a havas utón. Nem lankadtak egy pillanatra sem: egyik a másikat nó­gatta serkentette, hogy minél gyorsabban menjenek s ezzel minél távolabb kerüljenek az üldözőktől. Amikor felvirradt a hajnal, már Rápoltladány közelében' jártak. Itt egy kis pihenőt tartottak a gyilkosiramu hajsza után és_a pihenő alatt Bonyhyádi András megszólalt: — Mi a terved János, hová menjünk, hol bújjunk meg áz üldözők elől? — Nincs semmiféle tervem! Csak eltűnni, hogy a nyo­munkra ne akadjanak ... — Ha ezt el akarod" érni, akkor csak egy cél lebeghet a $zemünk előtt. Pestre jutni. Pest igazi nagyváros, lüktető forgalommal ,nagy élénkséggel! Ez az egyetlen hely, ahol ész­revétlenül meghúzódhatunk ... Ha Tiszavárra, vagy akármi­lyen közeli városba megyünk, akkor ott egész bizonyosan ránk ágadnak elébb-utóbb. Pesten azonban a sok ember között el­csúszunk, biztos fedezéket találhatunk mindaddig, amig tisz­tázódik az ügyünk ... Bagyó János bólintott: — Jól van,, legyen tehát az útirányunk Pest. Átvirrasztották az egész éjszakát, de mégse éreztek semmi fáradságot. Frissen, nyílt szemmel és tiszta aggyal bandukoltak az országúton. A hideg átjárta testüket, reggeltájban betértek az első utszéli csárdába és megittak néhány kupica bundapálin­kát, hogy egy kis erőt és melegséget gyűjtsenek a további úthoz. Neh tértek be hiába az utszéli csárdába, mert nem sokkal odaérkezésük után egy szán futott be. A lovak nyakára agga­tott csengő hangját már messziről meghallották. Egy rápoltladányi kereskedő indult a tiszavári hetivásárra Beszédbe elegyedtek vele és amikor megtudták, hogy a szánon még kínálkozik hely, ügyesen úgy fordították a beszél­getést, hogy a kereskedő meginvitálta őket. A reggel már Tiszaváron találta a két szökevényt. Itt azután Bagyó János látott munkához. Szerencsére pénz volt nála bőven, ki tudott bérelni egy szánt, amely vál­lalta, hogy tovább viszi őket. A következő órában már szántalpakon röpültek tovább jPest felé. És még az éjszakai izgalmas kalandot követő napon meg­érkeztek Pestre ... HETVENÖTÖDIK FEJEZET A beteg megszólal A pesti sárga házban egyhangúan teltek a napok. Az izgal­makat, amelyeket az egyik beteg marslakó, titokzatos eltűnése (keltett, lassan elfelejtették. (Folytatjuk! Eladták Kárpátalja szabad népéit Irta: HOKKY KAROLY A Kárpátaljai Magyarok szövetsége megalakult Cleve­landiján. Alábbiakban közöljük most nyilvánosságra hozott programját: 1. Kárpátalja orosz kommu­nista zsarnokság alatt sínylődő magyar és más őslakos népei­nek teljes jogf osztottságára, védtelen kiszolgáltatottságára és súlyos szenvedéseire felhív­ni a nemzetközi fórumok és a világ közvéleményének figyel­mét. 2. A nyugati szabad népek előtt ismertetni azokat a ve­szélyeket, melyek Európa bé­kéjét és biztonságát fenyege­tik az által, hogy Benes Kár­pátalját Moszkva kezére ját­szotta át s ezzel a Nyugat meg­hódítására törő kommunista orosz imperializmus, a Kárpá­tok nyugati lejtőin, megvethet­te lábát. 3. Minden eszközzel küzdeni azért, hogy a jövő területi és politikai rendezése során Kár­pátalja visszakerüljön a Kár­pátok övezte Dunamedencében lakó népek politikai közösségé­be, ahová történelmi, földrajzi (geopolitikai) és gazdasági adottságainál fogva tartozik, melyből 1919-ben erőszakkal, a lakosság akarata ellenére szakították ki. 4. Már most az emigrációban kidolgozni egy oly közjogi ren­dezés alapelveit, amelyek a föl­szabadulás után Kárpátalja népei: a magyarok, ruszinok, németek és románok részére teljes egyenjogúság alapján biztosítják mindazon jogokat, amelyek vallási, politikai, kul­turális és közgazdasági vona­lon rendezik az őslakó népek békés együttélését. 5. A közös érdekű célok meg­valósítása, valamint a jövő harmonikus együttélés előfel­tételeinek megteremtése érde­kében a legszorosabban együtt­működni a baráti ruszin nép hasonló törekvésű emigrációs szervezeteivel. 6. Kapcsolatokat kiépíteni mindazon emigrációs, nemzeti és népi szervezetekkel, amelyek célkitűzései a K. M. Sz. céljai­val összhangban állnak. 7. Nyilvántartani és egybe­fogni a világon szétszórt, Kár­pátaljáról származó magyaro­kat, tájékoztatni őket az idő­szerű hazai és nemzetközi ese­ményekről és a fennálló lehe­tőségek keretében előmozdítani szociális és kulturális érdekei­ket. INDOKOLÁS: Az a terület, amelyet az első világháború befejezése óta “Kárpátalja” elnevezés alatt ismerünk, a honfoglalástól 1919-ig, tehát több, mint egy évezreden át Magyarországhoz tartozott, mint annak szerves, földrajzilag és közigazgatásilag el nem határolt része. RÁKÓCZI KATONÁI Ennek a területnek különbö­ző nemzetiségű lakossága az évszázadok folyamán a legna­gyobb egyetértésben élt együtt. A magyar haza iránti hűsége és ragaszkodása példás volt. Az őslakos magyarsággal vállvet­ve, különösen a 14-ik század­ban betelepített ruszinok utó­dai, vállalták mindenkor a ma­gyar sorsközösséggel járó, nem egyszer súlyos áldozatokat, ki­érdemelve ezzel a “gens fidelis­­sima” elnevezést, mellyel II. Rákóczi Ferenc tüntette ki őket. Az ő idejében való ma­gyar szabadságharcban tanúsí­tott hősies magatartásukért. MAGYARORSZÁGHOZ KÍVÁNNAK TARTOZNI Az Osztrák-Magyar Monar­chiának az első világháború után bekövetkezett összeomlá­sakor Kárpátalja népe törté­nelmi jelentőségű bizonyságát m szolgáltatta a közös magyar haza iránt érzett hagyományos hűségének, amikor is a lakos­ság kiküldötteiből megalakult szojm 1919-ben Munkács szék­hellyel egyhangúlag kimondot­ta, hogy továbbra is Magyar­­országhoz kíván tartozni. ERŐSZAK A terület sorsát azonban nem a lakosság szabadon meg­­nyilvánitott akarata“ hanem a nyers erőszak döntötte el. A védtelen területet a cseh csa­patok özönlötték el és azok parancsnoka: Paris tábornok erőszakkal összeterelt, mandá­tummal nem rendelkező “meg­bízottakkal”, parancsszóra ki­mondotta a Csehszlovákiához való csatlakozást. Amikor az­tán az akaratnyilvánításnak ezt a formáját a St. Germain-i békeszerződés szankcionálta, Kárpátalját nemcsak de facto, hanem de jure is Csehszlová­kiába, tehát egy olyan állam­ba kebelezte be, melynek a te­rülete semmiféle, se történel­mi. se földrajzi, se gazdasági, se néprajzi jogigénye nem volt és nem is lehetett. ÖNKÉNY A két világháború közötti 20 éves cseh uralom Kárpátalján a politikai önkény és a gazda­sági kizsákmányolás iskolapél­dáját szolgáltatta. A cseh kor­mányzatok nemcsak, hogy nem hajtották végre a St. Germain-i békeszerződés azon rendelkezé­sét, — amely Kárpátalja részé­re területi autonómiát biztosí­tott, hanem az erőszak és az elnyomás minden eszközét igénybevették, hogy a lakosság szilárd lelki ellenállását meg­törjék. A megbízhatatlannak bélyegzett régi tisztviselők ez­reinek elbocsátása és kiutasitá­­sa az illetőség és állampolgár­ság tömeges elvonása olyanok­tól, akik rnár előbb ott laktak, mielőtt a csehszlovák állam megszületett. A cseh tisztvise­lők tömeges betelepítése, a la­kosság igazi felfogását vissza­tükröző magyar és ruszin pár­tok elnyomása, talajtalan cseh pártok favorizálása mind ezt a célt szolgálták. Ugyanez volt a célja a szigorú cenzúrának, a szólás- és gyülekezési szabad­ság gúzsbakötésének. Követte ezt a hatósági terror, a cseh és ukrán nyelv erőszakolása, és nem utolsó sorban a keleti schizmának a túlnyomó több­ségben görög katolikus lakos­ság körében, hatalmi eszközök­kel való terjesztése. GYARMAT A politikai elnyomással pár­huzamosan haladt Kárpátalja g a z d a s ági kizsákmányolása. Prága ezt a területet kezdettől fogva gyarmatnak tekintette. Erőforrásait a végsőkig kihasz­nálta. Azonban mit sem tett a terület gazdasági erejének fo­kozására, a lakosság életnívó­jának emelésére s munkaalkal­mak teremtésére. A helyi ipar tervszerű elsorvasztása, az igazságtalan adózás, az egyre növekvő közterhek, a rabló er­dőgazdálkodás, valamint a he­gyi legelők feljavításának el­mulasztása folytán az amúgy is mostoha természetű és gaz­dasági adottságok között élő lakosság helyzete egyre nyomo­rúságosabbá vált. Különösen súlyosan érintette a lakosságot a magyar határ hermetikus le­zárása, amely máról-holnapra megfosztotta a szegényebb ru­szinok nagy .tömegeit attól a jelentős megélhetési forrástól, — amelyet részükre a délre irányuló tutajozás és a termé­keny magyar vidékek földbir­tokain vállalt idénymunka je­lentett. Azt a nyomort, amely­be Kárpátalját ez a gazdasági “politika” taszította, misem szimbolizálta jobban, mint az ehetetlen ragacsos kenyér, me­lyet Kurtyák János, a ruszin földmi vés párt vezetője két íz­ben a prágai parlamentben mutatott be, mint a lakosság egy nagy részének a táplálékát. De még szembeszökőbb volt a nemzetközi munkahivatal két kiküldöttjének, — Hamilton és Renn-nek az a nyilatkozata, hogy a kárpátaljai ruszin nép éhségéhez hasonlót még Indiá­ban és Kínában sem tapasztal­tak. t OPERETT-DIKTATÚRA Amikor a nemzetközi esemé­nyek következtében a mester­séges csehszlovák uralom alap­jaiban megingott, Prága szo­rult helyzetében, egyszerre en­gedékennyé vált a Kárpátaljá­nak nyújtandó autonómia kér­désében s ennek dokumentáló­­sára 1938 októberében hozzájá­rult Bródi Andrásnak, a ruszin autonom földműves párt veze­tőjének Kárpátalja minisziter­­elnökévé való megválasztásá­hoz. Ezzel az átlátszó engedé­kenységgel azonban az ellenke­zőjét érte el annak, amit el­érni akart, mert Bródi a lakos­ság hangulatára és akaratára hivatkozva a választások azon­nali megtartását követelte. Mi­után ennek kétségtelen követ­kezménye a Magyarországhoz való visszacsatolás lett volna, a csehek megijedve a választá­soktól, Bróclit letartóztatták és bebörtönözték. De sem ez, sem nagyobb cseh fegyveres erő fel­vonulása nem tudta az esemé­nyek gyors kifejlődését feltar­tóztatni és Kárpátaljának Ma­gyarországhoz való visszatéré­sét megakadályozni. Ez a tör­ténelmi fordulat Volosin Ágos­ton alig négy és fél hónapos ukr/n operett-diktatúrája után, mely egyedül Hitler rö­vidlátó politikájának és támo­gatásának köszönhette létét, — 1939 március 15-én követke­zett be, amikor is a magyar csapatok a területet néhány nap leforgása alatt birtokukba vették. KÁRPÁTALJÁT FELEMELNI Az 1944 nyaráig tartó ma­gyar uralom túl rövid volt ah­hoz, hogy Kárpátalja gazdasá­gi föllenditésére és különleges politikai jellegének kidombori­­tására irányuló magyar kor­mányzati erőfeszítések a kí­vánt eredményt megvalósíthat­ták volna. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az 1939—44 közötti időszak magyar kormányai az egyre súlyosabbá váló háborús nehéz­ségek ellenére tervszerű és messzemenő, többmillió dollá­ros anyagi áldozattal igyekez­tek Kárpátalját leromlott gaz­dasági helyzetéből kiemelni. Ezzel párhuzamosan oly jo­gokat biztosítottak a ruszin la­kosság részére, melyek népi mi­voltuk szabad élését, sajátos kultúrájuk akadálytalan kifej­lesztését, valamint nyelvüknek a közigazgatásban való egyen­jogú használatát lehetővé tet­ték. A magyar uralomnak az 1944 kora őszén bekövetkezett há­borús fejlemények vetettek vé­get, amikor a Kárpátok vonu­latán őrt álló magyar haderő kénytelen volt a területet fel­adni s azt orosz és román, majd később cseh csapatok özönlötték el. BENES KISZOLGÁLTATTA MOSZKVÁNAK A magyar uralom megszűn­tével vette kezdetét az az im­már nyolc esztendeje tartó tra­gikus korszak, mely Kárpátal­ja népeit a legnagyobb rabszol­gaságba döntötte, a szenvedé­sek, megpróbáltatások áradaT tát zúdította rájuk. A terület sorsa akkor pecsételődött meg, amikor Benes köztársasági el­nök a cseh kormány és parla­ment buzgó asszisztálása mel­lett, a nyugati szövetséges ha­talmak tudta és hozzájárulása nélkül, Kárpátalját a vörös Moszkvának szolgáltatta ki, (hivatalosan beleegyezett, hogy Oroszországhoz csatolják, an­nak ellenében, hogy Sztálin biztosította őket ,hogy a 2-ik világháború után az elrabolt Felvidék és Csallóköz a csehek birtokában marad), mely júli­us 16-án a kis országot óriási birodalmába bekebelezte. Benes eme munkája lehetővé tette, hogy az orosz imperializmus a történelem folyamán először vesse meg lábát a Kárpátok nyugati lejtőjén. Benes ezen “szláv testvéri” gesztusa foly­tán a vörös moloch számára megnyílt az ut a Balkán, az Adria és Középeurópa felé. Hogy ez milyen súlyos veszélyt és állandó fenyegetést jelent az egész Nyugat békéje és bizton­sága szempontjából, azt fölös­leges bővebben fejtegetni. A MAGYARSÁG KIIRTÁSA Moszkva nyomban hozzá is látott, hogy ezt, a jövő hóditó tervei szempontjából oly fon­tos stratégiai területet “meg­bízhatóvá” gyúrja át. Az eszkö­zökben nem volt válogatós. A cél érdekében először a szláv és kommunista szempontból megbízhatatlannak mondott magyarságot tizedelte meg. Az ártatlanul bebörtönzöttek, Oroszországba deportáltak és legyilkoltak ezrei jelzik azt a kálvária-utat, melyet a terület szerencsétlen magyarsága jár­ni kényszerült. Nagy-Dobrony 4000 lakosú szinmagyar köz­ség lakosságának bombázás ál­tal — békében — az utolsó szál emberig való elpusztítása csak egyik véres állomása volt ennek. Hasonló sors jutott osz­tályrészül a ruszin nép azon elemeinek, melyeket Moszkva gyanakvó szeme megbízhatat­lannak bélyegzett, vagy ame­lyek bolsevizáló terveinek út­jában állottak. Hogy a terület mielőbb orosszá, kommunistá-EGYLETEINKRŐL ST. LOUISI ELSŐ MAGYAR NŐI SEGÉLY EGYLET. — Gyűléseit a hó első vasárnapján délután 3 órakor tartja a Magyar Házban. Elnök; Spitzer Mihályne (Telefon: HU 5126), titkár: Mrs. Georg'e Gyorog, ST. LOUISr MAGYAR EGYLE­TEK NAGYBIZOTTSÁGA. — Gyű­léseit minden hó első péntekjén, es­te 8 órakor tartja a Magyar Házban, 1921 South 9th Street, St. Louis, Mo. Telefon: CEntral 2493. Elnök: Tóth József, titkár: Ferber István, 1921 S. 9th St., St. Louis 4, Mo.; gondnok: Domahidy István. Telefon: CEntral 2493. ST. LOUISI MAGYAR HÁZ EGYESÜLET. — Gyűléseit tartja minden hó első vasárnapján a Ma­gyar Házban. Elnök: Soltész Pál; /titkár: Könnyű László, 3420 Magno­­ílin Ave. St. Louis 18. H. P. (Tel.: LAclede 2857) A VERHOVAY ÉLETBIZTOSÍTÓ ÉS BETEGSEGÉLYZŐ GRANITE CITY-I 187-ik OSZTÁLY. Gyűléseit tartja minden hó második vasárnap­ján délután 2 órakor a Granite City Magyar házban. Elnök: Elek Dezső, 1737 Spruce St., Granite City, 111., ügykezelő és gyermek-ügykezelő: Csömör Mózes, 1025 Washington St., Madison, 111. Telefon: Tri-City 6-5854. A GRANITE CITY-I MAGYAR HÁZ BIZOTTSÁG. Gyűléseit tartja minden hó harmadik vasárnapján, d. u. 2 órakor a Magyar Házban. Elnök: ifj. Kákócki István, titkár: Mrs. Eli­zabeth Mertz, pénztérnok. Veres Jó­zsef, 1801 Spruce St., Granite City. 111. Gondnok: Kovách Károly. Tele­fon: Tri City 6-9529. vá és görögkeleti orthodoxxá váljék, el kellett tünniök mind­azoknak, akik ezen céljuk el­érését akadályozhatták. E cél érdekében kellett elpusztulnia a görög katolikus egyház püs­pökének Romzsa Teodornak, valamint egész lelkészi kará­nak is. A vörös terror ma is, egyre szélesebb körben szedi ál­dozatait, egyre nagyobb rab­szolgaságba kényszeríti Kár­pátalja népét. E sokat szenvedett népek nem tiltakozhatnak borzalmas elnyomatásuk ellen és nem küldhetik segélykiáltásukat a nyugati nemzetek felé. A sza­bad világ felvilágosításának, lelkiismerete felrázásának fel­adata tehát reánk, szabad föl­dön élő kárpátaljaiakra hárul. Mi ezt a feladatot, annak min­den terhével együtt vállaljuk is. Vállaljuk abban a szent meggyőződésben, hogy ezzel re­ményt, bizakodást, nyújtunk az otthon szenvedőknek s meg­­könnyitjük részükre — annak a boldog napnak a bevárását, amikor ismét lehull róluk a rablánc és ismét szabad tag­jai lehetnek a Duna-menti né­pek szabad együttesének. HOKKY KÁROLY 8403 Woodland Avenue Cleveland 4, Ohio--------’S 5 5 *■'--------Az Egyesült Államokban je­lenleg 13,645 bank van szövet­ségi biztosítás alatt.---------------------------­r \ A VÖRÖS KENGURU órán­ként 25 mérföldes sebességgel tud száguldani. Ez az erszé­nyes állat azonban kitűnő at­léta is: három yard magas aka­dályon könnyűszerrel átveti magát s ötméter széles patakot játszva ugrik át. Rendelje meg GÁSPÁR GÉZA kitűnő ujságiró­­■ nak szenzációs könyvét! Tudomány, Öntudat és Isten A könyv azokra a kérdésekre vá­laszol, amiket a modern emberek feltesznek. — Ára $1.25 HELICON BOOKS 333 East 18th St. New York, N. Y. Küldje gyermekeit hozzánk!) Tanítunk bármily hangszeren I Johnson’s Music Shop j 1922 EDISON AVENUE ! GRANITE CITY, ILL. A hires PANCORDION, CRUCI­­ANELLI, DALLAPE, SCANDAL-j LI accordion képviselete. ) Tel.: TR. 6-3089. j-------—------------------——-------------j ==ELqFIZETÉSI SZELVÉNY a St. Louis és Vidéke 228 North Taylor Ave. St. Louis 8, Mo. Mellékelten küldök..............Dollárt a ST. LOUIS ÉS VIDÉKE előfizetésére és kérem azt pontosan küldeni (megindítani) az alanti címre: Név ......................................................................................... Cim ......................................................................................... Város ...,...........-..................................................................... Ugyancsak kérem az 1953. évre szóló NAPTÁR meg­küldését is, melyért mellékelek egy dollárt. L=b-::-y ---:-----,---==!> 11 z utolsó magyar betyár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom