St. Louis és Vidéke, 1953 (41. évfolyam, 4-26. szám)

1953-04-24 / 9. szám

1953. április 24. “ST. LOUIS ÉS VIDÉKE” 3-IK OLDAL ' i Az utolsó magyar betyár (Folytatás.) — Nevezd aminek akarod, bánom is én, csak egyezz bele! Neked is jó lesz nekem is! És szépen, testvériesen megélünk! Mi Dengeleghyek tartsunk össze ... Zénó gróf az asztalt verte dühében. Gerson most már mosolygó vidámsággal vigasztalta — Csak semmi harag, semmi idegesség ... Kár az öklö­dért kedves bátyám... Vess számot magadban az ajánlatom­mal .. • Vagy mind a ketten az akasztófára kerülünk, vagy mind a ketten gyönyörűen és vidáman élünk a hatalmas Den­­geleghy vagyonból... Harmadik eshetőség nincs ... Nos, mi a határozatod! — Az ördög vigyen el! — Köszönönm a jókívánságodat. Most még csak a hatá rozatod érdekel. . . Tehát? — Legyen úgy, ahogy mondod ... Gerson felugrott, átölelte Zénó grófot és megcsókolta: — Kedves bátyám! A Dengeleghyek egymásra találtak! Érzed e pillanat nagyszerűségét.. . Átérzed a jelentőségét? Tudod mi történt most? — Mi? Gerson kacagva válaszolt: — A zsák megtalálta a maga foltját! — Neve? — Barabás Béla! — Mit tud a dologról? — Hát a szökevényekről1 Bonyhádi Andrásról és Bagyó Jánosról? — Semmit! — Ejha! Erőltesse csak meg az eszét! — Erőltetem, de még mindig nem tudok semmit! — Ismeri ezeket az embereket! — Hogyne! — Akkor talán azt is meg tudja mondani, hogy hol van­nak jelenleg! — Erről sejtelmem sincs! — Mikor látta őket utoljára? — Nem emlékszem! A vizsgálóbíró már vei*ejtékező homlokát trrölgette. Kar­­tácstüzszerüen adta fel a kérdéseket, azzal a célzattal, hogy a kihallgatottat zavarba hozza és mégis elkottyant valamit, de hiába volt ez a ravaszkadás, Barabás Béla gyorsan és — lényegtelenül válaszolt. A vizsgálóbíró végül is ráunt a kis emberkére, elküldte és kiadta a parancsot: — Hozzák be a következőt! HETVENHARMADIK FEJEZET A hallgatag foglyok Rápolton óriási felutünést keltett a legények elfogatása. Az erdőben elfogottakat pedig be sem vitték Rápoltra, hanem egyenesen Tiszavárra szállították a két szánon, mégis a követ­kező órában már mindenki tudta Rápolton, hogy mi történt és az emberek csoportba verődve tárgyalták a nagy szenzációt. Csaknem minden elfogottnak volt hozzátartozója, ezek voltak a leghangosabbak és legelkeseredettebbek: — Adják vissza a fiamat! — Az uram nem vétett semmit! Hiába, a törvénnyel nem lehetett szembeszegülni. A nagy elkeseredésben, amely az egész falut megülte, csak az hozott némi megelégedést és jó érzést, hogy — ketten a rápoltiak közül, Bonyhádi András és Bagyó János nem kerültek csendőr­kézre. A két legényt eddig is szerették, most különösen aggód­tak értük és mindannyian őszinte szívvel kívánták, hogy további szerencse kisérje megmenekülésüket. * A foglyok■ Tiszavárott is nagy feltűnést keltettek. Egyszerre két szánnal fogoly: erre nem volt még példa, amióta Tiszavár áll. Amikor leszállították őket a szánokról, összesereglett a nép és ugyancsak csodálkoztak azon, ami a szemük elé tárult. A foglyokat mindig úgy látták, hogy összetörtén, kétségbe­esetten, lesütött szemmel haladtak a csendőrök között, ezek a foglyok azonban egészen máskép viselkedtek, nem hiába — rápolti legények voltak! Nem akadt köztük egy sem, akinek kétségbeesett lett volna az arca. Ellenkezőleg. Mindegyik fogoly arcán a megelégedettség és az öröm ki­fejezése tükröződött vissza. örültek, hogy akiknek elfogatásárja a legnagyobb súlyt helyezték: Bonyhádi András és Bagyó János nem került csendőrkézre. Magukkal nem törődtek, a fontos, hogy — Bony­hádi és Bagyó elmenekültek ... A tiszavári bíróságon is zavart okozott, hogy egyszerire ennyi fogollyal állítottak be. Hamarjában azt sem tudták, hogy mit csináljanak velük és az egyik földszinti teremben ' helyezték el az elfogott társaságot. * Amikor egyedül maradtak, Rózsa Miklós szólalt meg: —Fii^í, egy szót se! Kérdeznek majd bennünket, mi nem tudunk semmiről... Érdeklődnek, nem tudunk felvilágosítást adni... Ha megvádolnak bennünket valamivel, — nem törő­­, dünk vele ... A többiek rábólogattak: — így lesz! A leboldogabb a tiszavári vizsgálóbíró volt, aki Rápol­ton kapta meg az értesítést arról, hogy a csendőrök milyen fogást csináltak s minthogy vonat a nagy .havazás miatt nem indult, szánon tette meg az utat Rápoltr'ól Tiszavárra. És amint megérkezett, nyomban Kapy Gáspárt • kérette. Ahogy belépett a ceendőrparancscnok, elismeréssel sietett eléje. —Gratulálok! Hallottam a nagy sikert, egész Tiszavár tele van, hogy sikerült a betyárbandát elfognia .,. — Köszönöm az elismerést, vizsgálóbíró ur és igazán na­gyon bánt és elkeserít, hogy a két főkolompost nem sikerült ikézrekeritenem. — Mit mond ön, — kérdezte a vizsgálóbíró elcsodál­kozva — hát Bonyhádi András és Bagyó János nincs a fog­lyok között? — Sajnos nincs, — válaszolta lehangoltan a csendőr­parancsnok — mind a kettő megszökött. — Nahát, ez hallatlan! Azt hittem, kedves Kapy Gáspár, hogy maga ügyes ember és erre kiderül, hogy éppen azokat nem fogja el, akik a legfontosabbak lennének ... Elégedetlenül csóválta a fejét és elismételte ötször-hatszor is: hallatlan, hallatlan ... — Mindent elkövettem, — magyarázta Kapy Gáspár — hogy ezt a két embert is kézrekeritsem, sajnos, nem sikerült. A földalatti rejtekhelyről kivezetett egy titkos alagút: ezen menekültek el. .. Utánuk eredtem, de olyan előnyük volt, hogy céltalannak látszott minden üldözés, ezért inkább visszafor­dultam ... De azért még nem adtam fel a harcot! Mindent elkövetek, hogy ezt a két embert is kézrekeritsem! — Meg is kell találni őket minden körülmények között. Addig majd a foglyokat hallgatom ki, hátha ki lehet belőlük valami útbaigazítást venni. Küldje be az egyiket. Kapy Gáspár eltávozott. Továbbította a vizsgálóbíró uta­sítását és néhány perccel később az elfogott rápoltiak közül Barabás Bélát vezették a vizsgálóbíró elé. Néhány perccel később a komoly Szöllőssi Jenő jelent meg előtte. Majd utána Siró György, Szil may ílstván, Rózsa Miklós. De hiába való volt a vizsgálóbiró minden erőlködése, a nevükön kivül egyetlen szót nem tudott levenni belőlük. Próbálta fenyegetéssel, próbálta szép szóval, mindig hallgatás volt a felelet. Végül már a vizsgálóbiró veszítette el a nyugalmát. Toporzékolt dühében, átkozódott, hogy a kínvallatást be­szüntették, tehetetlen dühében mindent lesep< rt az iróaszta-' iáról, megpróbálta összeszedni minden ékessz jlását, ez sem' használt semmit, csak úgy nem, mint a legborzasztóbb fe­nyegetés. » A rápolti legények hallgatást fogadtak. És a fogadalmukat — megtartották. A vizsgálóbíró az utolsó kihallgatottat is elparancssolta maga elől, majd mint egy bőszült vad fel és alá rohant a szo­bájában. Teljesen tanácstalanul állt itt, nem tudott mit kez­deni a foglyokkal. Végre hosszú töprengés után mégis elhatá­rozásra jutott. i Kapy Gáspárt kérette magához. Amikor a csendőrparancsnok belépett, magából kikelten, íelindultan fordult hozzá: — Kérlelhetelen konok emberekkel akadtam össze. . Itt: van egy csomó ember, akiket ott fogtak el a rápolti erdőben1 és egyik sem mond semmit... Csak akkor tarthatom őket fogva, ha rájuk tudok bizonyítani valamit. i. És, sajnos, semmi bizonyíték nem áll a rendelkezésem^... Tehetetlen vagyok. Pedig alaposan gyanúsíthatok, hugl^pTÍPgszöktetett Bonyhádi Anrással és Bagyó Jánossal voltak együtt, sőt minden valószínűség szerint szerepjük volt abbán, hogy Bony­hádi Andrást megszöktették az akasztófa alól, Bagyó Jánost! pedig kivonták a tiszavári bíróság Ítélkezése alól. . . Bizonyí­tani rájuk nem tudunk semmit, a törvény pedig nem ad mó­dot a gyanúsítottak fogvatartására, ha a gyanút komoly bizo­nyítékok nem támasztják alá... Én tehát elhatároztam, hogy a foglyokat szabadon bocsátom ... Az ön feladata az lesz, hogy <a legszigorúbb megfigyelés alatt tartsa őket. Meggyőződésem, hogy az elmenekültek egyike vagy másika előbb-utóbb feltét­lenül jelentkezik ezeknél az embereknél... És akkor majd c. tettenérés esete forog fenn.. . Egész bizonyos, hogyha mostj szabadonbocsájtjuk őket, akkor ezzel visszadjuk az önbizalmu­kat, szabadabban mozognak majd, talán maguk is érintkezési/ keresnek a megszököttekkel... Ekkor azonban önnek résen kell lennie. — Ez meglesz, vizsgálóbíró ur! Rózsa Miklós és társai még ezen a napon szabadlábra kerültek. Visszatérhettek a faluinkba. HÉTVENNEGVÉDIK FEJEZET < í A menekülők — Szedd a lábad, pajtás! — Megyek, megyek ... — Azok bizonyosan vesződnek még! — Csak gyorsan ... Minél gyorsabban menjünk, hogy minél távolabb legyünk! Most ez a fontos! — De mi lehet szegény fiukkal? — Erről még ráérünk gondolkodni. — Hát akkor folytasssuk az utat! A beszélgetés a rápolti erdő szélén hangzott el. Két ember taposta a havat: Bagyó János és Bonyhádi András. Most már pár órával voltak az izgalmas események után és kissé nvugodtabban gondolhattak vissza arra, ami a leg­utóbbi órák alatt történt. Bonyhádi András, amikora rejtekhely ajtajára tapasz­totta a fülét és meghallotta a csendőrök beszélffétését, kétség­­beesetten tért vissza a földalatti terembe. — Elvesztünk' Felfedeztek bennünket! — mondta sápadt arccal, ijedten. Bagyó János azonban nem veszítette el a fejét: — Ne ess kétségbe! — mondta higgadtan, nyugodtan. Csak bátorság! Nincs olyan veszedelmes helyzet, amelyből ne lenne szabadulás . .. — Csak ez a mostani helyzet a kivétel! — Vagy talán ez sem! — jegyezte meg Bagyó sokat sejt­­tetve. — Mit akarsz ezzel mondani? — Mindent megtudsz idejében! Egyenlőre csak hallgass rám ,mindent tégy úgy, ahogy én látom jónak és akkor min­den rendben lesz, ezt megígérem. — Jól van pajtás, minden úgy lesz, ahogy te akarod! (Folytatjuk» Deportálás! eljárás törvény E cikksorzathoz tartozik, amely az uj McCarran-Walter törvény fontosabb rendelkezé­sed ismerteti, anélkül, hogy a törvény hátrányait vagy elő­nyeit vitatná. Részletesebb fel­világosítást a “The Immigra­tion and Nationality Act” cimü könyvből nyerhetünk, amelyet Frank L. Auerbach irt angol nyelven és a Common Council for American Unity-től (20 West 40 Street, New York 18) rendelhető meg $1.50-ért. A deportálás olyan súlyos következményekkel jár, hogy minden külföldi születésűnek érdeke az uj McCarran-Walter idevágó szakaszáról tájékozód­ni. Az eljárás azzal kezdődik, hogy -az idegen állampolgár le­tartóztatását rendelik el (war­rant for his arrest). Ha ezt a végzést kikézbesitették, a kül­földit rendszerint fogva tartják vagy ismét szabadlábra helye­zik, biztosíték vagy becsületszó ellenében — a körülmények mérlegelése után. Kivel képviseltessük magunkat? Amikor az ügy a “special in­quiry officer” (külön vizsgáló biztos) elé kerül, a külföldit ügyvéd vagy külföldiek segítsé­gére hivatott társadalmi egye­sület képviselje. Igen fontos, hogy a külföldit szakértő védje, ha nem akarja beismerni, hogy a kormánynak igaza van, ha őt az országból kitoloncol tatja. A kihallgatáson az idegen ál­lampolgár és képviselője felül­vizsgálhatják a felmerült bizo­nyítékokat, saját bizonyítékai­kat feltárhatják és az ellen ta­nukat keresztkérdések alá vet­hetik. Deportáló határozat csak a kihallgatáson felmerült nyo­mós bizonyítékok alapján hoz­ható. az uj bevándorlási ■ szerint tönzik és pénzbírsággal sújt­ják. A Deportálás felfüggesztése A régi, megszűnt törvény ér­telmében egyes jóviseletii de­­portálandók kitoloncolását fel­függesztették, ha ő vagy csa­ládja “komoly gazdasági kárt szenvedett volna.” Az uj tör­vény megszüntette a kanadai elővizsgálatot, mint a deportá­lást kivédő eljárást és a felfüg­gesztést csak olyan ritka ese­tekben engedi meg, amikor az idegent vagy “törvényesen itt­tartózkodó legközelebbi család­tagját “kivételesen rendkívüli sérelem érné.” Bár még isme­retlen, hogy a törvény ez intéz­kedését hogyan fogják a gya­korlatban értelmezni, a kon­gresszusi bizottság szerint amely ezt a részt szövegezte, a ‘kivételesen rendkívüli sérelem’ akkor állna elő, ha a “deportá­lás lelkiismeretlenség lenne.” A bizottság felfogása szerint kedvezményekre inkább azok a törvénytisztelő idegenek szá­míthatnak, akik a kvótára való várakozási jegyzéken régóta szerepelnek, mint azok, akik az Egyesült Államokban törvény­telenül tartózkodnak. De még olyankor is, amikor “lelkiismeretlenség” az idegent deportálni, csak akkor füg­geszthető fel a deportálási eljá­rás, ha már 5-10 évnél hosz­­szabb ideje tartózkodik az ide­gen az USA-ben, mint jóerköl­­csü ember. A kongresszus dönt a deportálás felfüggesztés kér­désében, az igazságügyminisz­ter javaslata alapján. A depor­tálás felfüggesztése nem jog, amire számítani lehet, csak ki­vételes kegy, amiben igen keve­sen fognak részesülni.--------vaíj g-fej-------­TILTAKOZÁS A KUTYA MEGLŐTTE A VADÁSZT Carl Wester vadászat közben letette vadászfegyverét és elő­reszaladt. Kutyája, mely nyomon kö­vette, visszaszaladt a fegyver hez. Véletlenül rálépett a pus­ka ravaszára, a fegyver elsült és a lövés Wester jobblábát érte.--------------------------­MODERN FIATALOK — Táncol? — kérdi a fiú. — Engem kér táncra?—kér­di a lány. — Igen, magát kérdezem, — válaszol a fiú. .— Hát akkor mire vár? Vásárolunk régi leveleket, régi bélyegeket és bélyeg-gyűjteményeket Telefonáljon: PA 8156 Vásárolja egy megbízható cégtől! FRED STEVENS PAINTING CO. 2213 Washington Avenue Granite City, 111. Tel: ILlinois 7144 Ha. az idegent kellő időben értesítették a kihallgatás idejé­ről, de azon nem jelenik meg, a tárgyalást nélküle folytatják le és a felmerült bizonyítékok alapján hoznak határozatot. Az idegen a special inquiry officer határozatáról értesíten­dő és öt napon belül a határo­zat a Board of Immigration­­hoz (Bevándorlási Hivatal) fel­lebbezhető. A Board Ítélete az­után (igen ritka kivétellel) végleges. A Deportálást hat hónapon belül végre kell hajtani A törvény megköveteli, hogy a határozatot 6 hónapon belül végrehajtsák. A külföldi állam­polgár megválaszthatja az or­szágot. amelyben le akar tele­pedni, de ha ez az ország meg­tagadja a bebocsátását, az igazságügyminiszter oda tolón-' coltathatja, • ahova állampol­gársága szól, ahonnan a USA- be érkezett, vagy ahol született, vagy ahol azelőtt lakott. Ha ezek közül egy állam sem fo­gadná be, bármilyen más or­szágba deportálhatja, amely hajlandó befogadni. Az a deportálásra ítélt bűnö­ző, felforgató, kábítószerekkel üzérkedő vagy azokat szokás­­szerüen élvező, vagy erkölcste­len személy, aki nem áll a ha­tóságok rendelkezésére a depor­tálás végrehajtása céljából, tiz évi fegyházzal is sújtható. Üldözöttek védelme — Kérek egy 16-os férfiinget. — Hány darabot? —- Node kérem, mit gondol? Csak egy férjem van! EGYLETEINKRŐL ST. LOUISI ELSŐ MAGYAR NŐI SEGÉLY EGYLET. — Gyűléseit a hó első vasárnapján délután 3 órakor tartja p Magyar Házban. Elnök; Spitzer Mihályne (Telefon: HU 5126), titkár: Mrs. George Gyorog, ST. LOUISI MAGYAR EGYLE­TEK NAGYBIZOTTSÁGA. — Gyű­léseit minden hó első péntekjén, es­te 8 órakor tartja a Magyar Házban, 1921 South 9tb Street, St. Louis, Mo. Telefon: CEntral 2493. Elnök: Tóth József, titkár: Ferber István. 1921 S. 9th St., St. Louis 4, Mo.; gondnok: Domahidy István. Telefon: CEntral 2493. ST. LOUISI MAGYAR HÁZ EGYESÜLET. — Gyűléseit tartja minden hó első vasárnapján a Ma­gyar Házban. Elnök: Soltész Pál; .titkár: Könnyű László, 3420 Magnó­im Ave. St. Louis 18. H. P. (Tel.: LAclede 2857) A VERHOVAY ÉLETBIZTOSÍTÓ ÉS BETEGSEC-ÉLYZŐ GRANITE CITY-I 187-ik OSZTÁLY. Gyűléseit tartja minden hó második vasárnap­ján délután 2 órakor a Granite City Magyar házban. Elnök: Elek Dezső, 1737 Spruce St., Granite City, 111., ügykezelő és gyermek-ügykezelő: Csömör Mózes, 1025 Washington St., Madison, 111. Telefon: Tri-City 6-5854. . A GRANITE CITY-I MAGYAR HÁZ BIZOTTSÁG. Gyűléseit tartja minden hó harmadik vasárnapján, d. u. 2 órakor a Magyar Házban. Elnök: ifj> Kákócki István, titkár: Mrs. Eli­zabeth Mertz, pénztárnok. ^Veres Jó­zsef, 1801 Spruce St., Granite City. 111. Gondnok: Kovách Károly. Tele­fon: Tri City 6-9528. Rendelje meg GÁSPÁR GÉZA kitűnő ujságiró­­nak szenzációs könyvét! Tudomány, öntudat , és Isten A könyv azokra a kérdésekre vá­laszol, amiket a modern emberek feltesznek. — Ára $1.25 HELICON BOOKS 333 East 18th St. New York, N. Y. Küldje gyermekeit hozzánk!! Tanítunk bármily hangszeren 2 Johnson’s j Music Shop I 1922 EDISON AVENUE ! GRANITE CITY, ILL. A hires PANCORDION, CRUCI­­! ANELLI, DALLAPE, SCANDAL-j ' LI accordion képviselete. ! Tel.: TR. 6-3080. ( L.—-----------------------------------------------------------Ha az idegent olyan országba kell deportálni, ahol az igaz­­ságügyminiszter véleménye sze rint fizikai üldözésnek lenne alávetve, a deportálás felfüg­geszthető. (A megszűnt koráb­bi törvény egyenesen eltiltotta az igazságügyminisztert attól, hogy külföldieket ilyen ország­ba deportálhasson. Ilyen esetekben tehát lehet­séges, hogy az idegen polgár a hat hónap letelte után is az or­szágban maradhat, de köteles az előirt korlátozásoknak alá­vetnie magát, különben bebör­íf——ELŐFIZETÉSI SZELVÉNY»^* St. Louis és Vidéke 228 North Taylor Ave. St. Louis 8, Mo. Mellékelten küldök..............Dollárt a ST. LOUIS ÉS VIDÉKE előfizetésére és kérem azt pontosan küldeni (megindítani) az alanti címre: Név ........................................................................................ Cim ....................................................................................... Város ...................................................................................... Ugyancsak kérem az 1953. évre szóló NAPTÁR meg­küldését is, melyért mellékelek egy dollárt. v"""' --- —...... ========J

Next

/
Oldalképek
Tartalom