St. Louis és Vidéke, 1953 (41. évfolyam, 4-26. szám)
1953-04-10 / 8. szám
2-IK OLDAL 1953 április 10. ST. LOUIS ÉS VIDÉKE Published Every Other Friday by (he Hungarian Publishing Company COLOMAN KALDOR, Editor 228 NORTH TAYLOR AVENUE ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 80S1 and FRanklin 1923 Subscription rates for one year in the United States ........................... $3.50 Hungary and other Foreign Countries ....................................................... $4.00 ST. LOUIS ÉS VIDÉKE MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEN KALDOR KÁLMÁN, szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal: 228 NORTH TAYLOR AVENUE ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 8081 and FRanklin 1923 Előfizetési ára egész évre az Egyesült Államokban Magyarország és más külföldi országra .................. $3.50 $4.00 Entered as Second Class Mail Matter Ap-’T 18, 1913, at the Post Office at St. Louis, Mo., under the Act of March 9, 1897. NEM UGY VAN MÁR MINT VOL TRÉGEN... öreg amerikás magyarok bizonyos nosztalgiával olvasták néhány hete, hogy a három nagy magyar egylet igazgatóságai félévi üléseket tarotttak, s akaratlanul arra gondoltak, hogy régen mennyire másként volt. Most józan, üzleti ügyekről, modern biztosítási kötvényekről, tartalékokról - mikről beszéltek, s ez bizony érdekelte is, nem’ is, azokat az egyleti tagokat, akik ma már inkább csak kötvénytulajdonosok, mint “tagtársak.” Senki nem vitatja, hogy igy van jól, de hol van az az öreg ember, aki nem nosztalgiával gondolna az ifjúkor bolondságaira, botlásaira, melyek szint, elevenséget adtak az életnek. Hány száz, talán jóval több ezernél öreg magyar volt ifjúkorában konvenciós delegátus (“telegatyásahogy az öreg Dongó őket nevezte), s bár ma már mindenki tudja, hogy úgy van jól, ahogy van, mégis csak szép vissza gondolni azokra# az időkre, mikor' három-négyszáz fiatal magyar verődött össze heves vitákra Woodbridgen vagy a Mokray Hallban Passaicon, s a bár melletti frissítőkön felhevülve csak hogy ökölre nem mentek néha a »tagtestvéri” vitákban. Alig volt magyar telep, mely nem volt képviselve valamelyik nagy egylet konvencióján, amelyek inkább társadalmi események voltak, mint' üzleti értekezletek. Nagy volt a vita öt centes havidij emelésen, sok kis egylet alakult azért, mert valamelyik nagy egylet kénytelen volt a csőd szélén a havi dijakat öt vagy tiz centekkel emelni, s ki várhatta volna el a fiatal magyar bányásztól, vagy a vasmunkástól, aki az eke szarva mellől jött Amerikába, hogy értsen a biztosítási tudományhoz. Nem igen lenne ma nagy magyar biztositó egylet, ha nem lettek volna jelen a konvenciókon a majdnem mindig népszerűtlen újságosok, akik hát' mégis jobban értettek a kétszer kettőhöz, akik folyton agitáltak, hogy a testvéri szeretet nem biztosit örökséget. E sorok írója kábultan nézte végig az első “konvencióját” Woodbridge-en 1908-ban, ahol az egyik delegátus lelkesítő beszédben indítványozta a négyszáz dolláros biztosítás hatszáz dollárra való emelését, mert “a Verhovayak immár ötszáz dollárt fizetnek.” Zugó lelkesedéssel szavazták meg az inditványt, de egyetlen lélek nem akadt (az újságosokon kivül) a háromszáz delegátus között aki arra gondolt, volna, hogy akkor a befizetéseket is kellene talán emelni... A tisztviselő jelöltek nem igen mertek mukkanni, attól függött a választás, hogy melyik igér többet kevesebbért, Pedig hát voltak “Írástudó” delegátusok is, mert volt vagy hat-nyolc protestáns és két-három katolikus pap is közöttük. Csak a csőd szélén, vagy már tényleges csődben voltak kénytelenek a tisztviselők egyegy józan szót emelni, ami néha bele is került a hivatalukba. S amilyen izgatottak voltak a gyűlések, olyan izgalommal várták annak híreit a magyar telepeken, mert bizony a tizenöt centes órabérért dolgozó magyarnak nem volt egészen mindegy, hogy tiz centtel többet kell-e majd havonta fizetni. (A hatvan óráért kilenc dollár hetibért kereső magyar ember akkoriban átlag havi húsz dollárt, száz koronát, küldött haza az otthon maradt családnak. Vájjon tudnak-e valamit ezekről az időkről a mostanában érkezett honfitársak, akik között akadnak, akik néha éles szavakkal kritizálnak bennünket?) Nem nyugodnának semmivel jobban a sírjaikban, és nem éreznék magukat semmivel jobban, akik még élnek közülük, de nem követne el bűnt egyetlen nagy magyar egylet sem, ha emléktáblákat állítanának az irodáikban azoknak a nagyrészt már eltávozott újságosoknak, akik esténként, gyűlések után, a bár mellett kértek, kunyoráltak, agitáltak a józan határozatokért, az észszerű tagságdijakért, a legtöbbször eredménnyel. A józan számítás mellett ők vittek szint, humort, elevenséget a konvenciókba, s épen azért találtak némi meghallgatásra. Fecsó Imre, Miskolczi Henrik, Kemény György, Kohányi Tihamér, Pólya László, Andreanszky Gyula, Csongrádi Kornél, Tárkányi Béla, Kende Géza, Fényes László, Kalassay Sándor, Féder Antal mind rakott egy-egy téglát azokba a nagy magyar egyletekbe, amelyeket szeretünk az amerikai magyarság erős várainak nevezni Itt vannak még a régiek közt a jó öreg Farkas Géza, Szécskay György, Gondos Sándor, és Káldor Kálmán. Harminc-negyven esztendeje még tizenöt-husz újságos ült a sajtó asztal mellett, s bizony “süket” lett volna akármelyik konvenció, ha ott nem lettek volna. Szó sincs róla, a “hivatalos lapság”-ért is folyt a küzdelem, nem egy lapnak az jelentette az életét akkortájban, de a pap is az oltár után él, s NEM az vitte oda őket első sóiban, ahogyhát a delegátusok nagyrészét sem az egylet gondja bírta a kiruccanásra. Jobb igy, ahogy van, de színesebb, tarkább, elevenebb volt a magyar élet ebben a hazában, mikor még három-négyszáz kis egylet, s három-négy nagy egylet vetekedett egymással. A kétszer-kettő megsirathatja azokat az ezreseket, amelyeket drága selyem zászlókra, z á s z 1 o - szekrényekre (vájjon merre foszladozik az a sok szép zászló?), egyenruhákra, sapkákra, egyleti jelvényekre költött a kiskeresetű amerikai magyarság, de az ifjúságunkat, az egész amerikai magyarság ifjúságát az tette széppé, színessé, s bizony ilyenkor, egyleti gyűlések, vezértestületi értekezletek idején akárhányan mély nosztalgiával gondolunk azokra az időkre. HIMLER MÁRTON K í? Ö N M í T ? BIZTOSÍTHAT BECSÜLETES VÁROSI GAZDÁLKODÁST HOL? GRANITE CITY-BEN MIKOR? 1953. ÁPRILIS 21-IKÉN HOGYAN? HA SZAVAZNI FOG R E Á M FREDERICK E. STILLE FOR MAYOR Az Egyenlőség Értelmezése a Legfelsőbb Bíróság “1905 ÓTA ÁRULUNK Jó TETŐ ANYAGOT” Köszönettel vesszük a magyarság további szives pártfogását. — Jó munkát kap és pénzt fog megtakarítani nálunk. BIEBEL ROOFING COMPANY 222 SO. MAIN ST. Telefon 210 BENTON, ILL. A F.O.i.c. luma Nyitva 9:30-tól 3-ig 28 EVE SZOLGÁLJUK ZEIG LEP ÉS KÖRNYÉKÉT A banküzlet minden ágában szívesen állunk a magyarság rendelkezésére, Óharii pénzküldés, kölcsönök, stb. Legyen Ön is egyike számos megelégedett magyar betevőinknek. Tartsa pénzét ebben a bankban. First National Bank ZEIG LEK, ILL. Telefon: 43 — Szombaton 9-12-ig. — Telefon: 43 üdvözlet sok derék Terre Haute-i magyar vevőinknek. Budget plari-re vásárolhat itt. S. & H. Green Stemps-oket adjuk vásárlása után. Pénzt takarít meg igy! Köszönjük pártfogását. Smitty’s Texaco Service 19th & Stíí Ave. Terre Haute, Ind. Tel: CRawford 9177 Bármily ingatlan vétel-eladás problémája van — hívjon bennünket Kitűnő házak, üzletek vannak állandóán a lisztán — választhat belőlük. Vásárolja biztosítását itt. 6242 Natural Bridge, St. Louis 20, Mo. Telefon: GO. 9350 Abban a harcban, amelyet a] haladószellemü emberek viselnek az emberi alapjogok szabadelvű értelmezéséért és ki| terjesztéséért, már többször bekövetkezett, hogy az amerikai Legfelsőbb Biróság döntésére volt szükség. Legközelebb ismét ilyen értelmezés kérdésében fog a Legfelsőbb Biróság Ítélkezni. Arról van szó, vájjon az alkotmányba ütközik-e a fehér és néger diákok elkülönítése a déli államok nyilvános iskoláiban? A még fennálló gyakorlatot négy polgári és két egyházi szervezet vette ostrom alá és a harc kimenetele csak a Legfelsőbb Biróság határozatával fog eldőlni a déli államokban és District of Columbiában fennálló elkülönítési rendszer jogossága felett. A pert a National Association for Advancement of Colored People vitte az amerikai Legfelsőbb Biróság elé, december hónap folyamán. A fehér és néger gyermekeknek az iskolákban való elkülönítése régi időkre vezethető vissza. A polgárháború előtt az északi államokban is fennállott ez a szokás, bár ott a közszellem már a 19.-ik század elején kezdett az elfogultság alól felszabadulni. A rabszolgaság idején a déli államokban a néger kevés vagy semmi ok tatást sem kapott sőt néhány rabszolgatartó államban törvény tiltotta el a tanításukat. Amikor a polgárháború a rabszolgák felszabadításával befejeződött, a négerek polgárokká válván, természetesen ugyanolyan oktatásra tarthattak igényt, mint a fehérek. A déli államok azonban külön néger iskolákat állítottak fel erre a célra. A legyőzött Dél ilyen módon igyekezett megoldani- más társadalmi kérdéseket i^, amelyek az egyenjogositással felmerültek. Ma még állami törvények Írják elő az elkülönített közoktatást 17 déli államban és Washingtonban, az országfővárosában; két északi és 2 délnyugati államban csak eltűrik ezt a gyakorlatot, de: nem követelik meg. A szabadelvű szervezetek azzal érvelnek, hogy az állami elkülönítő törvények az alkotmány 14,-ik módosításával szembe helyezkednek, mert e módosítás szerint, mindenkit, egyformán véd a törvény. Évekkel ezelőtt egy más kérdésben a Legfelsőbb Biróság is úgy döntött, hogy a közlekedési eszközök használatában az elkülönítés nem ütközik az alkotmányba, feltéve, hogy a négereknek ugyanolyan minőségű közlekedési eszközök állanak rendelkezésére. A közoktatás terén felmerült jogi kérdés tehát a következő: Sértik-e a néger diákok alkotmányban biztosított jogait azok az állami törvények, amelyek külön iskolákba kényszerítik őket, még akkor is, ha ezek a néger iskolák egyenrangúak a fehérek iskoláival? (Sok helyen a néger tanintézetek elismerten alsóbbrendüek és a négerek részére egyenrangú intézetek felállítása olyan adóterheket róna a déli községre, amit ott képtelenek volnának elviselni). Délen sok községben több a, néger, mint a fehér diák és legalább is két állam arra készül, hogy ha a Legfelsőbb Biróság az elkülönítés ellen döntene, teljesen megszüntetik a nyilvános iskolákat. Más államok hosszadalmas jogi vitákra készülődnek, amelyek a. végle ges döntést késleltetni igyekeznek. A társadalmi egyesületek amelyek a vitát döntés elé terjesztik, mint “amici curiae” (“a biróság barátai”) lépnek perbe. Nemcsak alkotmányjogi kérdést csináltak az ügyből. A néger gyermekek külön iskolákba való utalását azért is támadják, mert ezzel az alacsonyai) tjrendüség érzését mesterségesen oltják beléjük és ugyanakkor elbátortalanítják őket a tanulástól. Szerintük “azt ami egyenlőtlenséget idéz elő, a törvény sem tekintheti egyenlő és egyenlőség kizárják egymást.” Az egyesületek beadványa kétségbevonja annak a lehető ségét, amivel a fehérek felsőbbrendűségének a hirdetői fenyegetőznek, hogy ha az elkülöni tést alkotmányellenesnek deklarálnák, a fajok összecsapására számíthatunk. Azokra a példákra hivatkoznak, amelyek képtelenek voltak a négerek részére külön egyetemeket felállítani és igy beengedték őket a fehér főiskolákba. 1951. júliusáig több mint ezer néger diák iratkozott az addig szűz fehér főiskolákra és a tanítás minden nehézség és súrlódás nélkül folyik tovább. A társadalmi egyesületek, amelyek a Legfelsőbb Bírósághoz járultak ez ügyben beadványaikkal, a következők: Japanese American Citizens League, Anti-Defamation Leagoie, American Jewish Committee, Unitarian Fellowship for Social Justice, American Ethical Unioji „és American Civil Liberties Union. Mindegyiköknek képzett jogi osztálya van, ők tehát tudják, hogy az alkotmány szavai mit jelentenek. De az egyesületek arra is hivatkoznak, hogy a szabadság eszméje oszthatatlan és ha nem élvezheti mindenki egyformán, megérhetjük, hogy senki sem élvezheti.---------------------| volt a levegő csupa apró, szárnyatlan rovarral, fürészdarázszsal, fa-szuval, sőt tücsökkel is. Berland szerint nyilván a szelek, kapják fel ezeket a kis í állatokat a felhők fölötti magaságokba.--------*§§*-------LELEPLEZETT BORTOLVAJ Eredeti módon leplezte le egy Mainz környéki gazda borospincéjének tolvaját. Fényképezőgépet helyezett el; pincéjének egyik rejtett zugába és a készüléket úgy állította be, hogy az magától működjön, mihelyt az ajtót a hívatlan vendég kinyitja. A tolvaj nem sokáig váratott magára: egyik délután, amikor a gazda nem volt otthon. megint megjelent és dézsmálni kedte a bort a pincében. Amikor a gazda hazatért és a lemezt előhívta: megdöbbenve fedezte fel, hogy pincéjének tolvaja az, akire legkevésbé gyanakodott: saját háziura. Biróság elé került a dolog, a háziúr váltig tagadott, de mit sem ért a tagadás: a biróság a fényképező-lemez tanúsága alapján két heti elzárásra Ítélte a borbarát háziurat. Valószínű, hogy rövidesen 4 cent lesz az Egyesült Államokiban a levélposta dij,a úgy mint az már Randában van. Sok Granite City magyar család ismeri Mr. Charles W. Moerlien-t, ki polgármestere volt a városnak pár évvel ezelőtt. Mr. Moerlien, ki most a “Chicken by Phipps” tulajdonosa (1229 Madison Ave.) újságunk utján kéri a magyar barátjai pártfogását az április 21-iki polgármesteri választás alkalmával. Hat.évig alderman volt Mr. Moerlien és mint polgármesternek is igen jó rekordja volt, tehát minden tekintetben hozzáértő, gyakorlott ember, ki megérdemli a magyarság bizalmát, szavazatát és pártfogását. MEGHÍVÓ Thury Ilona meghalt Az amerikai magyar színészetnek s az amerikai magyarságnak nagy gyásza van. Meghalt az itteni magyar színészek úttörője, hosszas betegség után, életének 77ik évében. Thury Ilona színésznő közel ötven év előtt jött az Egyesült Államokba s itteni szereplésével csakhamar az amerikai magyarság kedvenc színésznője lett. Végigjárta a magyar telepeket s az öreg amerikások még ma is emlékeznek rá, hogy mennyi örömet szerzett nekik nagyszerű szereplésével. Thury Ilona nemcsak nagy tehetségű művésznő volt, de kitűnő feleség és édesanya, aki páratlan művészetével meghódította az amerikai magyarság szivét s fellépte mindig nagy eseményszámba ment a magyar telepeken.--------•-äcj£fc-'------SZÁRNYATLAN ROVAR. TÖMEGEK A LEVEGŐBEN A repülőgépekről kutatásokat végző természettudósok már rég kimondották az igazságot, hogy a levegőég éppen úgy teli van millióféle apró állatkával, mint akár egy poshadt mocsár. Berland francia természettudós 1000 és 2000 yard magasságban végzett repülőkutatásokat, még pedig úgy, hogy a repülőgép oldaláról hálót bocsátott ki s azzal szántotta végig az égboltot, mint ahogy a tengerkutató hajók ilyen hálókkal dolgoznak a vizben. Az érdekes aztán az volt, hogy ebben a nagy magasságban teli A ST. LOUISI MAGYAR EGYLETEK NAGYBIZOTTSÁGA 1953 április 18-án, szombaton este 8:30 órai kezdettel ÁPRILISI TÁNCMULATSÁGOT i mnm -mim................................ rendez a MAGYAR HÁZBAN (1921 So. 9th St.) a Magyar ház javára, melyre az összmagyarságot szeretettel meghívja, — A West Side Orchestra játszik! — Friss ételek és italok — Nyereménytárgyak kisorsolása Belépődíj 50 cent. A nemes célra való tekintettel feliilfizetéseket köszönettel fogadunk |j Harrisburg, 111. HARRISBURG és környéke magyarságának ajánljuk autójavító műhelyünket. Szakszerű autójavítás, festés. — Automobil alkatrészek! — Legyen ön is egyik megelégedett magvar ügyfelünk. J936-1948 kocsikba való" uj motorok kaphatók! Saline Motor Co. CHEVROLET DEALERS Telefon: 69 HA KITŰNŐ ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOT [( ÓHAJT, nézzen be üzletünkbe. Festék, szigetelő, tető, stb. Armstrong-Walker Lumber Co. 601 N. 11 th St. — Terre Haute, Ind. Tel. C-3367 Üvegeket rugós rámára erősítünk. Javítás! mig vár! Ha eltörik szemüvege, r.em szükséges uj orvosi recept. Nézzen be, mig nem túl késő! Ingyenes Parkolás Dr. Elmer J, Diehl & Son, O. D. OPTOMETRIST and OPTICIAN A 2-ik világháborúi veteránja! 4571-73 ORAVOIS AVENUE Telefon: FL-0408 ST. LOUIS 16, MO. “S T. LO U I s É S VIDÉKE”
