Sportkiadás, 1936/2-2
1936-11-26
fk Testéévé] ési Föisko .a aulájának-fe] avatása.. Folytat-.3/ kz avató-ünnepséget a főiskola vegyes énekkara vezette be' Liszt Ferencnek Magvar ünnepi ^dalával ."Ezután dr. bzukovátby Imre, a festnevelési Főiskola igazgatója, üdvözölte a megjelenteket' és ismertette az aula .művészi kiképzésének történetét'. Elmoddotta, hogy •Testnevelési Főiskola megalakulása idején az 1928-29 tanévbenamikor az épületet p polgári iskolai t-nárképzőlől átvették, az aula miivészi kiképzéseié a szükséges pénzügyi fedezet nem állott rendelkezésre. KLebelsberg/Minó gróf kultuszminiszternek eredeti elgondolása az volt hogy az aulát művészi módon kiképezteti és fesMenyekkel diszitteti. I tervezett művészi kiképzéshez szükséges anyagiak . • .•" V" v. hijján csaií az erősen megrongálóaott mennyezetet tudták kiképezni és ? festmények létesítésére 'szükséges alppmuh .álatokat az oldalfalaknak kézeinos vakolását készíthették el. "Nyolc év múlva jött az intézet segitségére a magyar művészetet mindenkor pártoló és 3 magyar testnevelés és a Testnevelési Főiskola érdekeit jóindulatulag elomo^ditó magyar főúr, Esterházy Pál herceg, aki igen magas összegű adományával az aula művészi kiképzésinek befeiezését lehetővé tette. k művészi munkát i/Valdei Gyula dr.. műegyetemi tanár iiányitása mellett Ungváry Sándor festőművész vérezte el"." Beszéde végén a főiskola igazgatója köszönetet mondott mindazoknak, akik a művészi munka létrehozásában közreműködtek, elsősorban -z adományozó : herceg Esterházy Bálnak, a művészi kiképzést irányitó ...lder Gyula műegyetemi tanárnak és Ungváry Sándor müv -sznek. * ! aki sokkal többet adott, mint amit vártunk és reméltünk - mondotta. Dr. Szukováthy Imre a főiskola igazgatója beszéde végén Esterházy Pal hercegnek a fóiekola hálája jeléül átadta a főiskola Mubiíeumi emlékérmét. Ezután dr. Iíóman r>álint vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő beszéddel vette át és avatta fel a főiskola auláj't: - k művészettörténet tanúsága szerint az európai kultúra gyökerei a földközi-tengeri és ókori kultúrába avulnak vissza. Ennek'á klasszikus görög és latin kultúrának egyik fő" jellemvonás* volt, hogy teljes összhangba olvasz+otta össze a szellemi és te-ti kultúrát, k görög, nemkülönben a latin kultúrában is egybefonódva mutatkoznak előtt iánk a szellemi műveltség és a magasabb testi műveltség ^elen^e-ei. Testedzés és művészet, testedzés és irodalom testedzés Ós művelődés összetartozó fogalmak voltak a későbbi fejlődés során is. Ez a felfogás eltűnt a középkorban és csak az utóbbi időben, Csak az utolsó évtizedekben lett r testi kultúra az egyik legfontosabb állami és társadalmi feladattá. - mikor itt a Testnevelési Főiskolán egy művészi alkotás megszemlélésére és átvételére jöttünk egybe, jelképezze ez az alkotás azt a tényt, hogy a nemzeti művelődésben a szellemi és a magas testi kultúra aynaga kiegyensúlyozott helyzetét " wj .'elfoglalta. 1. helyes felfogás tehát az, hogy a testi lultura művelése sohasem történhetik a szellemi művelődés rovására', Imikor ezeket a tényeket megál] api tom és ezzel a helyes kulturális fejlődós egyik alapfeltételét jelölöm meg egyben másik feltételről is meg kell emlékeznem, amely a kultúra fejlődésének leglényegesebb kelléke.. & Fejlődés nincs mecénások nélkül. Ka a nagy történelmi stílusok fejlődésén végig tekintünk, azt látjuk,, hogy a nagy művészek lelkiből kipattant lángszikrák csak akkor?tüzet gyújtani, na mögöttük ott állotta 1mint mozg-tó erők e : - '„../Foly t..köv./ Bu/VY
