Sportkiadás, 1936/1-1

1936-1-22

Kár hirt gdtunk arról, hogy az OTT országos ankétet rendez az egyetem főiskolai testnevelési kérdéseinek megbeszélésére. Tiz esztendeje Kelemen Kornél dr. kezdeményezésére volt sz utolsó ilyen tárgyú megbeszélés és most sz azdta eltelt idő tapasztalataival^ gyűltek össze a budapesti és vidéki egyetemek és főiskolák professzorai és testnevelő tanarai a t>&;'a&ndélután megnyilt ankéton. Az OrFnagy tan. osterme zsúfolásig megtelt a meghívott szakemberekkel. Ott láttuk az • ; OTT alelnökeit,"dr. Bakay Lajos ssbészProíesszort, az ankét elnökét, Demény Károly nyugalmazott államtitkárt, dr. Kllleker Rezső debreceni, dr. Szentpétery Zsigmond szegedi, dr, Eesseo Lezső műegyetemi Professzorokat, dr. Garam Jenő tanügyi tanácsost, az ankét szervezőjét, az előadókat, valamint a budapesti ás vidéki egyetemek és főiskolák megbízottait es testnevelő tanarait. Dr, Bakay Lajos elnök hat órakor nyitotta meg a népes értekezletet. Megnyitójában örömmel állapította még azt az országos érdeklődést, amely"az ankétot kisérte. örömmel látta, hogy a sajtó is méltányolta az ankét nagy jelentőségét és részletesen xoglalkozott vele. Azt mondják, nogy a főiskolai testnevelás'tizezesztendős múltra tekinthet vissza - mondotta többek között - ez igaz. de nem^ jelenti, hogy ne tornyosulnának elibénk szinte megoldhatatlannak látszó problémák. Bizonyos, nagy nagy jelentőségé van annak, hogy az ország ' minden egyetemén és"főiskoláján"megindult a kötelező testnevelés ás az" . egyetemek vezetői szinte egymás saT versenyeztek, hogy azt minél tökéletesebbé tegyék* ás mégis ma, tiz év után, nagyon súlyos akadályokba ütköz'nk. Ezután rámutatott Bakay professzor az egyetemi tanrendek túlzsúfoltságára és a hallgatók kenyérkereseti küzködésére is, melyek mind. akadályozzák a gyakorlatban a szép elgondolások keresztülvitelét. Igen nagy baja a főiskolai testnevelésnek az is, hogy áz egyetemek és főiskolák nem rendelkeznek megfelelő tornacsarnokokkal, és gyakorlóterekkel. Ennek a hiánynak a pótlása nélkül sem képzelhető el a törvény .- valódi értelmében végrehajtott főiskolai kötelező testnevelés* % . Bakay professzor végül rámutatott a ha Igatók kötelező orvosi vizsgalatának szükségességére ás előnyeire, amelvnek alapján megvalósítható lenre a gyógyító irányú speciális fői

c

kolai_ testnevelés. Végül azt a reményét fejezte ki, hogy az esyre erősödő fe tökéletesedő főiskolai testnevelés nemcsak a hallgatóságban, hanem a ' szülőkben és a társadalomban is rokonszenves fogadtatásra fog találni mert ^mindenkinek meg^ kell értenie hogy ezzel a testneveléssel a vizsgákkal ^és tanulmányokkai agyonterhelt egyetemi hallgatók egészságének ügyét, elsősorban nemzeti érdekeket szolgálunk. azután dr. Garam Jenő ismertette a tiz esztendeié megindított harc főbb állomásait, a Testnevelési Tanács 1921 évi elvi határozatait melyek a főiskolai kötelező testnevelés bevezetésének fontosságára mutattak rá és a Főiskolai Sport Szövetség 7 x 19<á4 évi ankétjének határozatait, amelyek alapul szolgáltak az összes egyetemek testnevelési rendszerének. Az ankét első előadója dr. Ilovav Sándor testnevelő tanár tartotta meg ezután előadását a főiskolai kötelező testnevelés általános felépítéséről és szabályzatáról. A részletes előadás/ az iránvsdó mintaszabályzaton kívül tartalmazta az uj elgondolások szerint felállítandó testnevelési intézet alapelveit szolt a testnevelés elméleti oktatássá'' v ló kiépítéséről, ellenőrzéséről és szankcióiról. Végül kívánatosnak tartó, ta, hogy aj. elsőoktatásügyi tanács szervezzen kebelében testnevelesügyi osztályt. Az e. óadást a káső esti órákba nyúló vita követte amelyben a jelenlevők nagy része résztvett, *' csütörtökön - az ankét második napján- * ugyancsak hat órai kezdettel dr. Garam Jenő, NesznréJV Alice Sykó Dezső és Bácsaimássy Péter tartf k előadást a testnevelés ' v é gr eha j t ás án ak ré s zl e tké rd é s e i rő 1 ,