Sportkiadás, 1935/1-1
1935-03-13
§§ Dr* Kelemen Kernéig az Országos Testnevelési Tanács elnöke a rádió szerdai műsorában előadási tartott a magyar sportélet aktuális kérdéseiről* ^leadása bevezetéseként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság osz lói kongresszusával illetve az 1940 és 1944 évi olimpiái játékokra vonatkozó japán-Jlasz megegyezéssel foglalkozótt, amelyet a kongresszus nem tett magáévá*; s a ÍJOL döntését igy magyarázta: "A japán-olasz egyesség nem találkozott az Olimpiai bizottság tetszésével, mert a bizottság az olympiai eszmét nem akarja politikai befolyásoknak kiszolgáltatni* A sport eddig olyan terület volt* amelyben minden nemzet és minden ország egyenjogunak számítotté Ha a sport nemzetközi irányítása is politikai hatalomtól függefe :, ha a sport magasztos gondolatát is a nemzetközi* politikai erők marcangolnák* akkor a kis nemzeteket ezen a téren is elnyomnák és elvesztenék sportbéli tekintélyükkel eádig kivívott súlyukat* Reánk, magyarokra, különösen értékes az oszlói kongressaus ez az állásfoglalása*" A továbbiak sorát a VIfőiskolai világbajnokságokról szólott* amelyeket a sport nemezét ek egyenjogúságának és egymás iránti megbecsülésének legékesebb bizonyságául ebben az évben Budapesten a magyar ifjúság rendez meg. Az oszlói kongresszusnak a főiskolai sporttal kapcsolatos határozata nyomán megállapította, hogy "a főiskolai sportnak is szüksége van megfelelő nanzetktzi szervre^ hogy a főiskolai sportot mentesíthessük a politikát*! - még a óiákpolitikatól is* " 'Mi azt hirdetjük - mondotta. - hogy,a sportban nem politizálunk* -Sz igy is van és igy is kell lennie* A' sportban is vannak azonban reformtörekvések, vannak harcok, tehát egy ország sportjának irányításában is van politika. Ez azonban sportpolitika* A magvar sportpolitikának be kell kapcsolódnia a nemzeti célokat szolgáló'országos politikába ós a nemzetépítő országos politika nem dobhatja el magától azt a társadalmi erőt, amit a sport jelent, sem azt a nevelő hatást, .amit a sport, különösen a fiatalságra gyakorol*" Igen Értékes pálcával mutatott r. á arra, hogy mi füti a magyar sportéletet, amelynek vezetői a sportemberektől áldozatot, sőt önfeláldozást várnak* "Különbek akarunk lenni sok már nemzetnél, különösen azoknál, amelyeket nemrégiben dobott fel a szerencse* " Kelemen Kornél dr* ama. hitének és bizalmának adott kifejezést, hogy ezt az igyekezetet a főiskolai világbajnokságok és a berlini olympiai játékok egyaránt igazolni fogják. Igen meleg szavakkal ecsetelte a főiskolai világbajnokságokkal kapcsolatos t evékenységot és megemlítette, hogy a főiskolai sport, .amelynek szolgálatában élete javat töltötte el, most is szívügye* * budapesti világoajnoKságok jelentőségét hirdeti, hogy a B.O.B. elnöke Baillet Lat our gróf és a német sport irányítója vonj Tschammor und 0 s ton is bejelentette már részvételét* Ezután tért r á előadása legérdekesebb és nagy horderejű kijelentéseket, tartalmazó részérő* A következőket mondotta: ... •• háború utáni korszakban a sportban az olaszok és németek tortok feltüBoeneloro* Mi ennek a magyarázata? Vagy mindjárt ugy teszan fei a kérdést, at ke^l-e térni nálunk is az autonóm társad almi sport rendszerérő „ a Társadalmi sport államosítására?, Sn ugy vélem, igen* Ez az államosít ás a leventeintóanény, a kötelező főiskolai testneve'és területén már megtörtént. De a Testnevelési Alap révén az egész társadalmi sport részbeni ál x amositás a következőtt be* Az autonóm sportszövetségek ma. már egy napig sem tudnának megfelelni feladatuknak állami segítség nélkül* Az uj rendszer alapjait a Testnevelési Törvény rakta le,-de annak céltudat os kiépítése még hátra van* Természetesen az ál"anositás alatt nem a s pn r t bürokratikus alánokra helyezését értem* Bt tői isten mentsen* Ez a sport raegöloje volna; A testnevelés ós a sport irányításához elsősorban az kell, hogy lelket adjunk bele, eszmékkel lelitsük és átgondolt reformokkal ví'gyuk folyton előre, mindezt pedig aktát ologat ás* sal nem érjük el* E/E /Foly.köv*/
